Mondja is, meg nem is
Az első magyar hangosfilm, A kék bálvány nem volt előzmény nélküli produkció. Ugyanazt a mintát követték itthon is, mint Hollywoodban: az 1928-ban bemutatott, első és teljes egészében hangosfilmet (Lights of New York) megelőzte egy olyan film (The Jazz Singer), ami csak részleteiben volt hallható. Nálunk ez az átmeneti film az 1930-ban bemutatott Csak egy kislány van a világon című melodráma volt, ami Jávor Pál első filmszerepe volt, és ami egy csapásra hírnevet hozott a számára.
A Csak egy kislány van a világon című filmben, ami hangot kapott: elhangzik pár dal – a film címe is egy dal címéből jött –, illetve néhány párbeszéd részlete is hallható volt. Mindezt egyetlen nap alatt kellett felvenni, mert a film alkotói az éppen Budapesten forgató amerikai vállalat, a Fox Movietone News berendezését használták, amit kölcsönbe kaptak, de csak egy napra. Nehézség is akadt. Bár Jávor Pálnak szép és használható énekhangja volt, de épp be volt rekedve, így Fekete Pál operaénekes énekelt helyette – kamerán kívül, Jávor pedig rátátogott. Ekkor még az utószinkron nem létezett.
Ez a részben hangosfilm szép sikert aratott, de nem is csak a hang, hanem a dalok miatt. Korábban hangosfilmmel már találkozott a közönség: 1929. szeptember 30-án a Fórum moziban (a mai Puskin) volt egy bemutató, ahol levetítettek két amerikai rövidfilmet és a szintén amerikai zenés mozit, a The Singing Foolt. Egyébként már Kertész Mihály is kísérletezett a hanggal, bár nála a szöveg még nem a filmben hangzott el, hanem előtte: a Noé bárkája című mozit egy felvezető szöveg előzte meg.
Így készült az első
Bár a némafilmkorszak nálunk is sikertörténet volt, a végén mégis beleállt a földbe: a 20-as évekre a hazai filmgyártás válságba került, nem kis részben annak köszönhetően, hogy a legjobb alkotók, rendezők és színészek elhagyták az országot. Szükség volt valamire, ami kivezet majd a gödör mélyéről. Ez a valami lett a hangosfilm. Nemcsak az említett Fórum mozis bemutató volt sikeres, hanem már a mozikba került pár nem magyar gyártású hangosfilm – magyar nyelven. A nagy európai, elsősorban német és francia gyártók ugyanis több verzióban is elkészítették a filmjeiket a nemzeti piacok megtartása érdekében. Így jó pár külföldi filmet forgattak le magyar változatban is. Ezeket pedig kifejezetten jól fogadta a közönség.
1925-ben új filmrendelet született. Ez előírta a filmforgalmazók számára, hogy 30 behozott külföldi film után forgatniuk kell egy magyar filmet, vagy ha ez nem megy, akkor egy nagyobb összeget kellett befizetniük a Filmipari Alapba, ami aztán ezt a pénzt beforgatta: felállt a német hangrendszerrel felszerelt Hunnia Filmgyár stúdiója. Egy film forgatása azonban nagy költségekkel járt már akkor is, így mindig szükség volt némi magántőkére is. A kék bálvány finanszírozásába egy építési vállalkozó, Schiffer Miksa szállt be – na nem önzetlenül: állítólag egy zsíros útépítési megbízást kapott cserébe.
A kék bálvány rendezője egy igazi profi, a némafilmeken edződött Lázár Lajos volt, operatőre az akkor már szintén jó nevű Eiben István, a hangmérnök pedig egy ifjú titán, Lohr Ferenc, akit a forgatás előtt az európai filmgyártás központjába, a német UFA filmgyárhoz küldtek tanulmányútra. De még így is nem várt nehézségekkel nézett szembe a stáb. Azzal például egyáltalán nem számoltak, hogy ha valaki elrontja a szöveget, akkor amit addig felvettek, kuka, és a teljes jelenetet újra kell forgatni. Az első hangosfilm forgatása így nemcsak egy forgatás volt, hanem egy tanulási folyamat is.
A film egy regényadaptáció volt, Bónyi Adorján a maga korában népszerű lektűrjét vitték vászonra. A történet szerint egy elszegényedett magyar földbirtokos a szolgájával Amerikába utazik, hogy ott próbáljon szerencsét. Ami rá is talál: sorsjegyen nyer egy farmot, ám a helyszínen derül ki, hogy rajta kívül még másik öt ember is megnyerte. Köztük van az álruhás milliomoslány, Mary is, akivel a magyar gazda természetesen szerelembe esik. Nagy reményekkel került a moziba az első magyar hangosfilm.
Keserű pirula után feltámadás
Csakhogy semmi nem úgy alakult, ahogy az alkotók várták. A kék bálvány legnagyobb hibája az volt, hogy nem a magyar, hanem az amerikai ízlés szerint készült el. Bár alapvetően egy románc volt, mégis vittek bele egy kis gengszterfilmet, egy kis krimit, egy kis westernt, és még burleszkelemek is színesítették a cselekményt. A film alkotói túl sokat akartak egyszerre, és ez okozta végül is a film bukását. A hazai nézőknek túl sok volt benne az egzotikum, miközben a magyar motívumokat pedig hiányolták belőle, mert az szinte nem is volt A kék bálványban. Alapvetően nem volt benne semmi megfogható, semmi otthonosság a néző számára. Hidegen hagyta őket a film.
A kritika a földbe döngölte az első magyar hangosfilmet. A Budapesti Hírlap újságírója kemény szavakkal fogalmazott:
Ez a film eszközeiben fájdalmasan kopár, invenciótlan, szcenáriuma dilettáns és játékban leverően középszerű.
Amit dicsértek a kritikusok, egyedül a mellékszereplők játéka volt, és a férfi főszerepet játszó Jávor Pálról is szép szavakkal emlékeztek meg. Végül is ez volt az a film a népszerű színész pályáján, ami megalapozta a későbbi férfiideál-státuszát. A női főszereplő, Rédey Nelly már korántsem járt ilyen jól, sőt, mondhatjuk, ő vitte el a balhét a fiaskóért. A kritikusok a színészválasztást elhibázottnak tartották az esetében, a játékát pedig egyenesen pocséknak, amatőrnek. Szegény lánynak, aki a forgatás során még csak 17 éves volt, annyira betettek a kritikák, hogy ezt követően fel is hagyott a színészettel, több filmben nem szerepelt.
Azt gondolná az ember, hogy egy ilyen bukta betesz a filmgyártásnak, a hangosfilmnek, óvatosabbá teszi az alkotókat, ám nem így lett. Még
ugyanabban az évben mutatták be, 1931. november 27-én a második magyar hangosfilmet,
a Hyppolit, a lakáj című mozit Kabos Gyula és Csortos Gyula főszereplésével, sőt Jávor Pál is fontos szerephez jutott a moziban. Ez viszont már kirobbanó sikert aratott, de annyira, hogy szép lassan a magyar filmművészet egyik sokat hivatkozott alapművévé vált. A kék bálványnak pedig maradt az elsőség. A Hyppolit, a lakáj bemutatója után mindenki megnyugodhatott, a fiaskót kijavították, és már semmi akadálya nem volt annak, hogy a magyar film, ezúttal már hangos formában, ismét a csúcsra törjön.
Források:
(Borítókép: Fortepan)
Asztalnál a város – We Love Kuponhét Augusztus 20. és szeptember 6. között!
Első kuponhetünk keretében kuponoldalunk bemutatásával különleges kedvezményekben és ajánlatokban részesülhettek, ezzel szeretnénk meghálálni, hogy olvastok minket. A résztvevő helyek között találtok jól ismert budapesti klasszikusokat, de izgalmas újhullámos éttermeket, pékségeket, bisztrókat, pizzériákat és bárokat is.
Részleteket ezen a linket találtok, felfedezésre fel!
hirdetés
