Erre a XII. kerületi villára elsőre nem is a modern stílusa, sokkal inkább a színe miatt figyelünk fel, hiszen nem mindennapi, hogy rózsaszín családi házzal találkozunk. Főleg olyannal, amely a két világháború között itthon is megjelent modern vagy Bauhaus stílusban épült. Az Árkay Bertalan tervezte épület nemcsak megjelenése, hanem története miatt is izgalmas. Egy olyan korban épült, amikor az emberek többsége és a szakma is a historikus épületekben hitt, annak ellenére, hogy a modern építészet előfutárai már az Alma utca környékén is megjelentek.
Korszakváltást hozott Árkay
Árkay Bertalan a két világháború közötti építészetünk egyik legfontosabb alakja volt, pályáját meghatározta a modern építészet, ám ezt nem a Le Corbusier-féle funkcionalista szemlélet felől közelítette meg, nála a ház inkább szoborszerű tömegként működött. A geometrikus formákra, a letisztult tömegkompozícióra és az arányokra helyezte a hangsúlyt. Gondolkodását nagyban formálta a bécsi Képzőművészeti Akadámián eltöltött időszak, ahol Peter Behrens formatervező és építész óráit hallgatta. Bár tanulmányait nem fejezte be Bécsben, az ott megismert szemlélet egész pályáját meghatározta.
Árkay apjáról, Aladárról tudjuk, hogy építész volt, hiszen a Városmajori Jézus Szíve templomot közösen jegyzik (Árkay Aladár halála után Bertalan fejezte be), ráadásul egyidőben közös építészirodát vittek, ám az kevésbé ismert tény, hogy többgenerációs építészcsaládban született.
Árkay Bertalan apai nagyapja, Árkay Sándor műlakatos volt, és olyan épületeken dolgozott, mint a Nyugati pályaudvar, a New York-palota vagy a Honvéd Főparancsnokság. utóbbit Kallina Mór tervezte, aki Árkay anyai nagyapja volt.
Bécsi tanulmányait azért szakította meg, hogy besegítsen apja irodájában, ugyanis az 1920-as évektől úgy megsokasodtak a rendelések, hogy egyedül már nem bírt velük. A tervezési feladatokat innentől kezdve felosztották egymás között, míg Árkay Aladár a nagyobb szabású középületekkel, fia inkább a kisebb lakóházakkal foglalkozott, mint amilyen az Alma utcai villa is.
Szakított a korábbi villaépítészettel
Korai budai villáin nem az itthon jól ismert historikus stílus eszköztárát alkalmazta, hanem már az új szemléletet, erre példa többek között a lapos tető, a terasz és a geometrikus tömegek. Bár a budai hegyekben az 1920-as évek végén már állt néhány modernebb épület, ami elütött az „elfogadottnak tartott mintáktól”, ám egyszerű vakolt homlokzatuk és dísztelenségük még így sem volt olyan megbotránkoztató, mint amilyeneket később már Árkay Bertalan is tervezett. Az Alma utca és a Bíró utca sarkán álló épületet túlzott geometrikussága és a lapos tető használata miatt elsőre nem is engedélyezte a Főváros építési hivatala, az már csak hab volt a tortán, hogy a homlokzat rózsaszín...
A családi házat a Magyar Jelzálog-Hitelbank igazgatójának, Beretvás Sándornak és feleségének, Zsigmondy Violának tervezte.
Az eredeti koncepció csak a hatóság kijátszásával valósulhatott meg.
A visszautasított terveket úgy módosították, hogy bár az alaprajzi elrendezés és a nyíláskiosztás megmaradt, a második és immár engedélyezett változatban a „homlokzat mértéktartó neobarokk díszítőelemeivel a hivatalos ízlésformának megfelelő” lett – olvasható Csáki Tamás Árkay Bertalanról írt tanulmányában. Ahogy ma is láthatjuk, nem az engedélyezett tervek valósultak meg, hanem a modern verzió, ugyanakkor a külső kiképzés javítására a használatbavételi engedélyezéskor is felszólították mind a tervezőt, mind az építtetőt.
A Beretvás-ház nem csak a színe miatt izgalmas
Érdemes körbejárni ezt a házat, ami rózsaszín vakolata miatt már messziről kitűnik a környező villák közül, valódi értékét azonban a részletek adják: a hengeres lépcsőház, az egymás fölé függesztett erkélyek, a lapos tető vagy a hajóablakot idéző nyílászárók.
Bár az építési hatóság a régi stílust favorizálta, kortársai elismerték Árkay Bertalan zsenialitását, kiváltképp a lapos tető használatát. Sőt, a külföldi kiadványokban is gyakran szemlézték és dicsérték az új építészeti formákkal való kísérletezését. Korai épületeit a szakirodalom a főváros első modern családi házai között tartja számon, rendszeresen közölte a Tér és Forma, a Vállalkozók Lapja pedig egy teljes számot szentelt ezeknek. A fiatal építész 1928-ban elnyerte római ösztöndíjat nyert, hazatérte után egyre több nagy volumenű megbízást kapott, de a családi házak tervezésében továbbra is jeleskedett.
Források:
- Csáki Tamás: Árkay Bertalan és Peter Behrens bécsi mesteriskolája, Művészettörténeti Értesítő, 52. évf., 2003
- Dobó Dávid: A modern és az art deco bűvöletében: Árkay Bertalan korai épületei, PestBuda, 2026
- Tér és Forma, 1928
(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
