Utazás a fotózás hőskorába
Az 1890-es évekre a fényképészkedés nálunk is népszerűvé vált: egyre több lett az üzlet és a megbízás is. Ekkorra már Magyarországon is elérhetővé váltak a fotómasinák, a kiegészítők, az alkatrészek és eszközök, így aki affinitást érzett magában a fényképezésre, és pénze is volt rá, az nyitott egy műtermet. A 19. század legvégére országszerte már mintegy négyezer fényképészműhely működött. Jelentős részük, a jól felszerelt műtermek inkább kis- és nagyvárosokban működtek, és vásárlókörük a polgárság tagjaiból került ki, de voltak kisebb településeken is fotóműhelyek, melyek pedig a környékbeli falvak népességét szolgálták ki. Ahol pedig sem kicsi, sem nagy műterem nem volt, ott lelkes amatőrök – jellemzően értelmiségiek, például tanárok, tisztviselők vagy módos emberek, például kereskedők – végezték el ezt a feladatot.
A hamar népszerűvé vált fotográfia előnyeit, hogy képes dokumentum készíthető bármiről és azonnal, széles körben ki is használták. Míg korábban a családok festőkhöz fordultak, ha csoportképet vagy portrét szerettek volna készíttetni magukról, mostantól fényképeken örökíttették meg magukat. Ez a tendencia felerősödött, amikor kitört az I. világháború, és a családtagok hosszabb-rövidebb időre vagy, ha úgy hozta a sors, akár örökre elszakadtak egymástól. De készültek bőséggel képi anyagok ünnepségekről, közösségi eseményekről (például piac, esküvő, ballagás, politikai gyűlés), az egyes szakmákról, baráti társaságokról és az egyes tájegységek népviseleteiről.
A Néprajzi Múzeumnak van egy 25 000 darabból álló üvegnegatív-gyűjteménye, ami alapján megismerhető a 20. század eleji magyar valóság, másfelől fotótörténeti szempontból is értékes anyag. A gyűjtemény egyes darabjait a Néprajzi Múzeum munkatársai vásárolták meg 1921–1922 során összesen 82 vidéki fényképésztől. Az üvegnegatívok az I. világháború utáni Magyarország teljes területét, nagyjából 700 települést fednek le, és adalékul szolgálnak annak megállapítására, hogy
a korabeli hazai fényképészet technikailag naprakész, a vidéki élet pedig rendkívül gazdag volt.
Korabeli sztárfotósok
A műtermek világa már akkoriban is sokszínűséget mutatott. Volt, aki egyenesen Bécsből hozatta a különféle háttérképeket, volt, aki otthon festett magának egyet-kettőt, másnak pedig még műterme sem volt, házhoz ment a felszerelésével, vagy a saját házában/udvarában készítette el a képeket. Feltűnően sok volt a kor fényképészei között a nő. Papszt Piroska volt például az első nő, aki hivatalosan fényképész lett. Maár Róza pedig azzal tűnt ki, hogy képei életszerűbbek voltak, mint a kollégáié, talán mert egy pillanattal mindig hamarabb vagy később nyomta le a gombot, mint hogy a modell pózba vágta magát.
Fontos kiemelni a Bartizek fivéreket is, akik Sátoraljaújhelyen tevékenykedtek, ahol nagyszámú zsidóság is élt, akiket ugyanúgy fotóztak, mint másokat. Később az ő képeik voltak az egyik első számú forrásai annak a munkának, ami a magyar vidéki zsidó lakosság életmódját térképezte fel. Az egri Kiss József volt a korszak egyik legfoglalkoztatottabb fényképésze, akinek műterme folyamatosan megújult, és képein úgy festenek az alakok, mintha színpadon állnának, nem pedig műtermi háttér előtt. A Mezőkövesden élő és tevékenykedő, osztrák származású Weissbach nővérek pedig a matyók gazdag népi művészetét fotózták előszeretettel.
A Néprajzi Múzeum közelmúltban megnyitott, Vágatlanul – Törékeny fényképek valósága című kiállítása a 100 évvel ezelőtti Magyarországról szól, elsősorban a vidékről. Ha úgy tetszik, a múltunkról, arról, ahonnan jöttünk – és hátha megvilágosodunk közben, hogy hova is tartunk. A kiállítás július 5-ig tart nyitva, és jó szívvel ajánljuk mindazoknak, akiket érdekel a régmúlt és/vagy a fotózás magyarországi történetének kezdetei.
Vágatlanul – Törékeny fényképek valósága – kiállítás a Néprajzi Múzeumban
Program adatai
(A borítóképen Papszt Piroska esküvői csoportképe látható 1910-ből.)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
