Egy furcsa korban szokatlan képek születnek
A manierizmus rövid ideig tartó korszak volt, legalábbis ahhoz képest, amennyi ideig egy-egy művészeti stílus uralkodott: a reneszánsz, ami megelőzte, és a barokk, ami követte, 200-200 évig dívott. A manierizmus pedig mindössze pár évtizedig tartott ki, és ennek oka talán abban keresendő, hogy bár voltak sajátos jellemzői, alapvetően az említett két irányzat elemeit tartalmazó metszet volt két nagy halmaz között. A reneszánszból nőtt ki és a barokkba nőtt bele, vagyis amolyan összekötő kapocs, híd volt közöttük. A manierizmus hivatalosan 1530 és 1600 között működött.
A manierista művek túlzók, szokatlanul részletezők, már-már mániákusan aprólékosak. A gyakran nyugtalanságot sugárzó képeken szereplő figurák pózai kissé természetellenesek, és előfordul, hogy olykor a testrészeik sem teljesen stimmelnek. A kompozícióknak nincs súlypontja, a téralkotásuk sajátos. A manierista alkotókat féktelen fantázia jellemezte, szinte hajszolták az újszerűséget, a misztikum tárgykörébe tartozó témák pedig felettébb érdekelték őket. Egyszóval különös és különleges hangulat jellemezte a manierizmust, ami később olyan stílusirányzatokra hatott, mint a szürrealizmus.
Az ember, aki nemcsak fest, hanem gyűjt is
Georg Baselitz német képzőművész, festő meg szobrász, aki bár elsősorban a saját munkássága okán neves és népszerű, ám van egy kevésbé ismert oldala, ami miatt szintén jegyzik a nevét; ez pedig a műgyűjtés. Baselitz az 1960-as években kezdte a manierista grafikákat gyűjteni, és mivel akkoriban mást nem nagyon érdekelt ez a világ, ezért elég hamar jelentős előnyre tett szert a gyűjtésbe később beszállókkal szemben, ezt a szerencsés pozíciót pedig a mai napig képes volt megtartani. Napjainkban neki van az egyik legjelentősebb katalógusa manierista művekből.
A Szépművészeti Múzeumban december közepén megnyitott kis tárlat, ami idén március 15-ig látható, Baselitz gyűjteményének azon képeiből válogatott, amelyek a német művész számára a legkedvesebbek és a legfontosabbak. Mondhatni: a kedvenceit láthatjuk. Ezeket pedig különféle szempontok alapján vásárolta meg, mindegyik kép más miatt keltette fel a művész-műgyűjtő érdeklődését: pl. kvalitás, ritkaság, technikai kivételesség, különleges eredet. A manierista művészek között szerepelnek franciák, itáliaiak, németalföldiek és németek.
Hogy a kiállítás minél érdekesebb legyen, a múzeum Baselitz-kollekciójának képeit kiegészítette a saját, kimondottan gazdag, 16. századi grafikai gyűjteményének ide vonatkozó darabjaival. Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy a múzeumlátogató összevesse, milyen hasonlóságok és különbségek merülnek fel egy magán- és egy múzeumi gyűjtemény karakterében, összetételében, hangsúlyaiban. De persze ez csak bónusz, mert a lényeg akkor is a kiállításon látható manierista képek különös, gyakran bizarr hangulatú világa marad.
Manierista szemmel – Grafikák Georg Baselitz gyűjteményéből a Szépművészeti Múzeumban
Program adatai
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
