A Magyar Nemzeti Múzeum most megnyílt és november elsejéig látható kiállítása, mely a hangzatos az Amerikai álom – Magyarok az Egyesült Államokban 1776–2026 címet kapta, sokat markol, de sajnos keveset fog. Vagy legalábbis nem azt fogja, amit elsőre várna tőle az ember. Nem az Amerikába kivándorlás részletes és mélyreható történetével ismerkedünk meg ugyanis. És ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy hibázik, aki ennek ellenére megnézi, mert a kiállítás egyébként színes és szórakoztató, leginkább olyan, mint egy ismeretterjesztő képeskönyv. A kiállított tárgyak között ugyanúgy helyet kapott az első népautó, a Ford T-modellje, melynek magyar tervezői is voltak – Galamb József vezette a csapatot –, mint Andy Vajna Terminátorja vagy Márai Sándor írógépe.
A kiállítás anyaga jórészt használati tárgyakból áll össze: emigrált vagy emigráns szülők gyermekeként már Amerikában született, magyar gyökerű emberek eszközeiből. De akadnak olyan tárgyak is, melyek amerikás magyarok hagyományőrző tevékenységének az emlékei. Ezek között is van mindenféle, még hanglemezek és fellépőruhák is. Láthatjuk pár nagy sikerű mozifilm plakátját, ezeknek is van magyar vonatkozása: a stáb fontos tagja volt egy vagy több magyar is, jellemzően operatőrök. Külön szekciót kapnak az amerikai színekben versenyzett sportolók, de az ő mezeik még a földszinten, amolyan kedvcsinálóként, a pénztár körül láthatók.
Persze azért van némi történelmi kitekintés is, mert például Kossuth Lajos amerikai körútját viszonylag részletesen tárgyalja a kiállítás, ahogy azt is, hogy milyen sokan harcoltak az amerikai függetlenségi, majd pedig a polgárháborúban. Előbbinek volt hősi halott katonája az amerikai huszárezredet megszervező és azzal több dicsőséges tettet végrehajtó Fabriczy Kováts Mihály. Természetesen
1956 ÉS a Time magazin híres címlapja sem maradt ki.
De a kivándorlási hullámok mélyére nem néz a kiállítás, és azt sem taglalja, hogyan kezdtek kint új életet a szülőhazát elhagyni kényszerült magyarok, nincs részletezve az asszimiláció folyamata, a fázisok. Helyette van viszont Karády Katalin cigarettásdoboza, Gábor Zsazsa koktélruhája meg Szent-Györgyi Albert utazótáskája, na meg a Nobel-díja is. Persze ezek is érdekes kiállítási tárgyak.
A Nemzeti Múzeum új kiállításában alig van valami drámai, mélysége szinte nincs, pedig a kivándorlás komoly, traumatikus élmény volt, ráadásul többszörösen is. Nemcsak el kellett hagyni a hazát, de Amerika mint célpont esetében még messze is kellett utazni, majd ott gyökeret kellett ereszteni, ha élni akart az ember, választása ebben nem sok volt. Vagyis volt, de ha nem eresztett gyökeret, akkor nem maradt más, mint a pusztulás, az amerikai álom ígérete nélkül. Ám a kép, amit kapunk, alig árnyalódik, a kiállítás inkább azt sugallja, mintha a kivándorlás folyamata könnyű menet lett volna, szinte minden esetben sikertörténet. Mintha a mai Amerika sehol sem lenne a náluk új életet kezdő magyarok nélkül. Ami persze erős túlzás.
Ennek ellenére a kiállítás szórakoztató, mert könnyed és bizonyos fokig még informatív is, például megtudjuk azt a bulvárinformációt, hogy Goldie Hawn édesanyja magyar volt, és Arankának nevezte volna a lányát, ennek fordítása lett a Goldie. Az Amerikai álom leginkább olyan, mint egy keménytáblás, nagy alakú, szép, színes képeskönyv, melynek egyszerű és világos koncepciója a pozitív szemléletű névsorolvasás: ki mindenki próbált, majd talált szerencsét Amerikában. Ami pedig végül is egy
szimpatikus gesztus az idén 250 éves USA irányába.
Amerikai álom – Magyarok az Egyesült Államokban – kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban
Program adatai
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
