Százéves ábrázolások, örök érvényű tudás
120 népművészeti tárgy, kerámiák, kézimunkák, textilek bemutatásával vizsgálja a Hagyományok Háza új, Tulipán & zsálya – Kertek, korok, népművészet című kiállítása a hagyományos, népi kultúra növénymotívumait. Kolostorkertek gyógyító növényei, barokk francia- és angolkertek, keletről érkező textilek által inspirált ábrázolások is megjelennek az alkotásokon. A kiállítás mintegy 500 évet ölel át, és megmutatja, hogyan kínált mindez óriási, vezeték nélküli Pinterestként inspirációt a korabeli parasztság számára.
A templomok, kolostorok építkezésén dolgozó vagy a főúri parkokba bekukucskáló egyszerű emberek igyekeztek közvetlen környezetükbe is átültetni a különleges növényeket és ábrázolásaikat. Ki gondolná, hogy a sövény, a kerítés a franciakertek szigorú tagoltságát egyszerűsítette a paraszti kultúra viszonyaira, a díszítőfunkciójú előkertek pedig a reneszánsz és barokk kertművészet őrzőjeként mutatták a gazda presztízsét. A magyar népművészetben meglepően kevés az állat-, de meglepően sok a növényábrázolás. Ezek legfőbb eleme 12 jól ismert növény, köztük a szőlő, a tulipán, a rózsa és a gránátalma. Érdekesség, hogy a két utóbbi azelőtt jelent meg az európai ábrázolásokon, mint hogy magát a növényt termeszteni kezdték volna.
A tárlat a kertkultúrára és az ábrázolások összefüggéseire helyezi a hangsúlyt, a jelen kontextusába ágyazza a kertből, a gyógynövények felől érkező tudást. A kiállítótérben madárhangok közepette csodálhatjuk a tárgyakat, orrunkat pedig levendula és rozmaring illata csapja meg. A különleges élményt adó illóolajok a Pannonhalmi Főapátság termékei, így felidézik a Magyarország legrégibb ismert kertjét, a pannonhalmi kolostorkertet is, nyugtató, kedélyjavító hatásukat pedig első kézből tapasztalhatjuk meg.
A jelenhez való kapcsolódás erősítésére kortárs iparművészeket is bevontak a projektbe. A tárlatra Papp Anett készített el egy menyasszonyi viseletet, teljes egészében búzafűből. A projekthez a Hagyományok Háza gyűjteményének egyik darabjáról 3D-s szkenneléssel sablon készült, ennek segítségével gyakorlatilag a növény gyártotta a hímzések struktúráját felidéző anyagot, majd hivatásos viseletvarró állította össze a ruhát. A kiállítás csak érintőlegesen foglalkozik az ábrázolásokon szereplő növények szimbolikus jelentésével, az általuk közvetített erős szakralitással. Ezt a síkot nagyon szépen kidomborítja a Romani Design installációja, amely a hagyományos roma viseletek csodás virágmotívumait kapcsolja össze a hazai, katolikus cigányság legnagyobb ünnepével, a csatkai búcsúval.
Amikor titok volt a menstruáció
A földszinti kiállítással párhuzamosan a lenti, kisebb teremben kapott helyet egy pici, de annál érdekesebb kamaratárlat Szabad szappanozni – A tisztaság kultúrtörténete címmel. A tárlat dr. Czingel Szilvia és Keszeg Anna kurátorok ötlete nyomán, a MOME-val együttműködésben valósult meg, az előzőnél nem kevésbé atmoszferikus térben. A teremben az épület középkorból itt maradt alapjaira is felfigyelhetünk, a padló szappanhabra emlékeztető matricázást kapott, az installáció a mennyezetről lógó ruhákkal egy nagymosást idéz meg.
A kiállítás nem követ kronológiai sorrendet, az itt látható tárgyakat 4 izgalmas kérdés köré csoportosították, amelyek a tisztaságról alkotott megváltozott képünkre utalnak. A tárlat legizgalmasabb tárgya egy fából készült ősmosógép, ami kölcsönzés útján került a kiállításba. Éppen úgy fest, mint a mostani, fémből készült mosógépdobok, csak éppen kézerővel kell tekerni. A formás gép a korabeli mesterek ügyességéről is pontos képet fest. Mindennek kapcsán pedig elgondolkozhatunk a fenntartható időbeosztás, a hagyományos szerepek kérdésköréről is.
A régi, nép kultúrában hosszú és rendkívüli fizikai igénybevételt jelentő munka volt elérni a vágyott szépséget és tisztaságot, elég, ha magunk elé képzeljük, hogyan eshetett a mosás a jéghideg patakvízben. A tisztasággal kapcsolatos rutinok, higiénia jelentős változáson ment keresztül az elmúlt szűk kétszáz évben. Kozmetikumaink ma már futószalagon készülnek, nehéz átlátni, hogy pontosan mi is kerül beléjük. Az utóbbi években ugyanakkor fókuszba került a fenntarthatóság, ezzel együtt pedig a korábbi, jóval átláthatóbb módon előállított tisztálkodótermékek is. Van azonban egyenes irányú fejlődés is a múlthoz képest: testi folyamatainkat ma már sokkal természetesebben kezeljük. A menstruáció sokáig például akkora tabunak számított, hogy az ehhez kapcsolódó textileket rejtve tárolták, a városban pedig elképzelhetetlen volt, hogy a vérzés felfogására szolgáló darabokat a cselédek mossák.
A két tárlat triviális, hétköznapi jelenségeket jár körbe, mégis izgalmas távlatot nyitnak a jelenre, egy olyan tudásanyagra, amelyet érdemes lehet visszaemelni a hétköznapjainkba is. Egyik kiállítás sem túl nagy, így érdemes mindkettőt egyszerre, esetleg a tárlatvezetések keretében megnézni. A limitált befogadóképesség miatt célszerű előzetesen megvenni a jegyeket, a nézelődésre pedig egy-másfél órát szánhatunk.
Tulipán & zsálya – kiállítás kertekről, virágokról a népművészet nyelvén a Hagyományok Házában
Program adatai
(Borítókép: Hagyományok Háza)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
