A nemzet születése
A magyar gazdasági szakirodalom első jelentős műve Széchenyi István Hitel című könyve volt, amelyben a következőket írja a legnagyobb magyar:
A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.
Mindezt abban az évben (1830-ban) vetette papírra, amikor az 5 évvel korábban a kezdeményezésére megalapított Magyar Tudományos Akadémia felállt és megkezdte tudományszervező tevékenységét. Bár akkor még Magyar Tudós Társaságnak hívták, a ma ismert és használt nevét 10 évvel később vette fel.
A 19. század – az 1848–49-es szabadságharc bukása utáni évtizednyi megtorpanás ellenére is – a magyar nemzet legnagyszerűbb 100 éve volt. Nemcsak öntudatra ébredtünk, és végre egységes, saját múlttal, kultúrával és arcéllel rendelkező nemzetként kezdtünk magunkra gondolni, de óriási fejlődés is indult az élet szinte minden területén. Ha a 20. század az önsorsrontás évszázada volt, akkor az azt megelőző a nemzetépítésé, a virágzásé, és ebben központi szerepet játszott a Magyar Tudományos Akadémia, melynek
megalapítása a folyamatok egyik katalizátora volt.
A tudomány csodái
A Varázshatalom – a tudományos társaságot jellemző kifejezés Széchenyitől származik – címmel május elején megnyitott és október 26-ig látogatható kiállítás igazi presztízstárlat: az ország első számú tudományos intézetének 200. születésnapját ünnepli az ország első számú múzeumában. Ennek megfelelően amit látunk, az maga a csoda, vagyis olyan, mint egy felnőttekre szabott és elsősorban nekik szánt Csodák Palotája. Mielőtt az ember elmerülne a részletekben, először a látványos kialakítás nyűgözi le: a kiállítótér cseppet sem iskolás, nemcsak egyszerűen végigvezet a 200 éven, kronologikus sorrendben haladva, hanem egy olyan térbe lépünk be, ami elmélyülésre ösztönöz és inspirál.
Úgy bolyongunk ebben a térben, ahogy a gondolataink is felépülnek: eleinte úgy érezzük magunkat, mint egy útvesztőben, aztán ahogy rálelünk a haladási irányra, ahogy megtapasztaljuk és kiismerjük a teret, egyre világosabb lesz minden. A kiállítás 5 nagyobb egységre oszlik, és éppúgy érinti a dicsőséges évtizedeket, mint a büszkeségre kevésbé okot adó időszakokat (az 1930-as évek és a II. világháború, majd a szocializmus időszaka). A kezdőpont viszont nem 1825, hanem az időben jóval visszább utazunk, egészen a 15. századig, a végén pedig nem állunk meg a jelennél, hanem fürkésző tekintetünket a jövő felé irányítjuk. Mert ahogy a gyakran Széchenyinek tulajdonított, de valójában nem tudni, kitől származó idézet is mondja:
Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.
Legendás tárgyak között bolyongva
A tárlat összképe is lenyűgözi az embert, de igazán az egyes tárgyak ragadják meg a figyelmünket, melyek között egészen különlegesek is találhatók. Ott van mindjárt a kezdő- és végpontnak is felfogható irat, valamint kitüntetés: az Akadémia Széchenyi-féle alapító okirata, illetve a tudományos tevékenységért, felfedezésért kapható legmagasabb nemzetközi elismerés, a Nobel-díj, konkrétan Karikó Kataliné. De természetesen ezeken kívül is bőven akad izgalmas látnivaló.
Az Akadémia születése előtti évszázadokból mindenképp érdemes kiemelni Kopernikusz 16. századból származó könyvét (Az égi pályák forgásáról), amelyben először írja le a heliocentrikus világképet, vagy a 17. századi versírógépet, ami, ha úgy vesszük, úgy írt rímeket, mint napjainkban a mesterséges intelligencia. Hátborzongató látnivaló a nemzeti irodalom kibontakozásában kulcsszerepet játszó író, költő és szerkesztő Kisfaludy Károly halotti maszkja. Ezzel szemben Arany János – aki egykor az Akadémia főtitkára is volt – karosszéke, Hubay Jenő zongorája, Babits Mihály fotelje és Vörösmarty Mihály íróasztala jóleső borzongást váltanak ki a szemlélőből.
Hosszan lehetne sorolni, mi minden látható ezen a nagyszerű, rendkívül tömény és páratlanul látványos kiállításon, elvégre a bemutatott időszak roppant sűrű. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy amit látunk, az a lényeg. Aki pedig mélyebbre merülne a részletekbe, nyitott kapukat dönget: a tudománnyal és az Akadémia történetével való foglalkozás végül is mindenki előtt nyitva áll.
Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia. kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban
Program adatai
(Borítókép: Kiripolszky Csongor – We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
