A Népszínház utca Budapest egyik legérdekesebb utcája, és nemcsak a szociokulturális kaland, a multikulti és az egzotikus ételeket kínáló gasztrohelyek miatt, hanem mert ha végigsétálunk rajta a Blahától egészen a Teleki térig, akkor a legkülönfélébb építészeti elemeket fedezhetjük fel itt. A Népszínház utca arculatát máig meghatározzák a 20. század elején épült bérházak, melyek között éppúgy találunk szecessziós, art deco és premodern stílusút, ahogy ezeket ötvözőt is.
A Víg utca és a Népszínház utca sarkán álló ház nemcsak narancsszínével, de erődszerűségével és a modern építészetre jellemző lapos tetővel, illetve egyszerű formavilágával is felhívja magára a figyelmet. Sőt, megjelenése miatt
az újlipótvárosi modern bérházak környezetébe is jól illene.
A történetéhez hozzátartozik, hogy építtetői között volt a korszak leghíresebb kávésa, a New York Kávéház felvirágoztatója, Harsányi Adolf is. És egyáltalán nem véletlen, hogy a megbízást Lajta kapta, hiszen a Harsányi fivérek sógora volt.
Szecessziós is, modern is
A Lajta Béla tervezte Népszínház utca 19. megjelenése a modern luxust tükrözi. Reflektál a megrendelők (Harsányi Ferenc és Harsányi Adolf) státuszára, akik a 20. század eleji Pest legtehetségesebb üzletemberei közé tartoztak. Lajta Béla épületei már több cikkünkben visszaköszöntek, szerintünk a 20. század legizgalmasabb építészei között van. Épületei a szecesszió, az art deco, a modern és a népművészet sajátos elegyei, melyeken olykor még a skandináv és a belga építészet jegyei is fellelhetők. Nehéz őt bekategorizálni egy konkrét stílusba, Maczó Balázs szavaival: „ő maga képviselt egy önálló stílust” – ennek egyik szép példája ez a Népszínház utcai ház is.
A házon megfigyelhető a modernség, de ornamentikájában bőven megtaláljuk a szecesszió jegyeit is. Ilyenek a homlokzat nyitrai tót és sárközi magyar hímzésmotívumokat ábrázoló domborművei, a bejárati kapu domborított lemezdíszítése, a szív alakú levelek, a lépcsőház ólomüveg ablaka (ennek formavilága a Lajta által sokszor használt mintákat idézi, így rajzolója is ő lehetett),
valamint a kilincseken visszaköszönő levéldíszek és a gang merevítőinek virágmintázata.
Ezzel szemben teljesen más világ jelenik meg előttünk, ha a belső udvarról tekintünk körbe: a körfolyosók fekete-fehér padlózata és a lépcsőház üveg-acél borítása olyan, mintha egy másik épületben lennénk.
Külföldön is felfigyeltek rá
Érdekesség, hogy a ház hétemeletes, ám amikor Lajta a terveket készítette, még csak 4 emeletet engedélyezett a városszabályozás, végül mégis zöld utat kapott a beruházás. Egyrészt azért, mert készült már az új szabályozás, másrészt azért, mert a város egyik leggazdagabb családja volt a megrendelő. Ennek ellenére a tetőtér beépítése (vagyis a 7. szint) még 1914 után is illegálisnak számított, de az építész ezt is bevállalta.
A Harsányi testvérek háza 1912-re készült el, és a nemzetközi sajtó is cikkezett róla – bár jó pár évvel később. Bruno Taut német építész 1929-es, Die Neue Baukunst in Europa und Amerika című művében fotókat is közölt az épületről. A házban lakott egyébként az egyik építtető, Harsányi Adolf és felesége is, valamint a tervező (Lajta Béla) édesapja és két testvére is a családjukkal, de a Lajtával jó barátságban lévő Kozma Lajos építész is itt élt egy ideig.
Az épület éveken át lepusztult állapotban állt a Népszínház utcában, szerencsére pár éve felújították a homlokzatát, ám belső udvarán és homlokzatán ma is láthatjuk az idő nyomát.
Forrás:
- Maczó Balázs: A rejtelmes Népszínház utca – és egykori lakói, Athenaeum, 2023
