A 19. században Kelenföld környéke egész másképp festett, a Szent Imre Kórház környékén még kis földek voltak, a locsoláshoz pedig kutakat fúrtak. Így tett Schleisz György gazdálkodó is, aki csalódottan tapasztalta, hogy a kútjából feltörő víz annyira keserű, hogy még az állatai sem isszák. Egy katonatiszt azonban olyan szomjas volt, hogy kért a vízből. Ő gondolt először arra, hogy a kellemetlen ízű folyadéknak gyógyhatása lehet. A vizet ezután bevizsgálta egy Unger Ferenc nevű patikus, a területet pedig meg is vásárolta, mivel kiderült, hogy kiváló glaubersós forrásról van szó. Ezzel indult az Erzsébet Sósfürdő száz éves sikertörténetére.
Az elsőként felfedezett forrás a Hildegard nevet kapta Albrecht főkormányzó neje után, e fölé emelték az első fürdőházat. Nemsokára azonban még egy forrást felfedeztek a közelben, amit Sissiről Erzsébet-forrásnak neveztek el. A fürdő egyre népszerűbbé vált, hamarosan más létesítmények, egy vendéglő és palackozóüzem is helyet kapott a közelében. A vizet pedig gyakori betegségek, gyomor- és vastagbélpanaszok, emésztési problémák, bőrbetegségek, gyulladások, túlsúly, de aranyér és női bajok kezelésére is használták, nem véletlen, hogy a fürdőhelyet nem csak a hazai közönség látogatta.


1865-ben meghalt Unger, ezután többször gazdát cserélt a létesítmény, amit végül 1881-ben a keserűvízben utazó vállalkozó, Mattoni Henrik vásárolt meg. Az olasz származású, de Csehországban élő, Karlsbadban (Karlovy Vary) szintén kedvelt fürdőt üzemeltető Mattoni nagy buzgalommal látott neki a fürdő felvirágoztatásának. A létesítmény hamarosan társalgóval, szállodával (Vilma-villa), étteremmel (Ilona-villa) bővült, orvoslakás és vízvezeték épült, a parkban pedig egy kis kápolna kapott helyet. 65 kádas fürdő, 4 márvány ülőmedence, 70 szobás hotel várta a gyógyulni vágyókat. A fürdő szépítésén a korszak legmenőbb mesterei dolgoztak. Ybl Miklós tervezte az alpesi stílusú főépületet, az épület mögötti részen található gloriette és zenepavilon pedig Jungfer Gyula és Ganz Ábrahám cégeinek köszönhetően valósult meg. Az intézmény nemcsak az egészség, de a társasági élet helyszíne is volt, táncestek, tombola, kirándulások gondoskodtak a vendégek jóllétéről. A növekvő igények kielégítésére új kutakat is fúrtak, Széchenyi-, Heinrich-, Szent István- és Deák Ferenc-forrás néven, ezeket már a mai Bikás park területén. Ennek köszönhetően a 20. század elején már összesen hét forrásból nyerték a vizet, mintegy 20 ezer litert naponta, amiből hétmillió palackot exportáltak Európába.


A 19. század második felében a fürdőkomplexum gyarapodásának köszönhetően az infrastruktúra is jelentős fejlődésen ment keresztül. A könnyebb megközelítés érdekében idáig épült ki a villamosvonal, Mattoni a vizet reklámozó társaskocsikkal is szállította a helyszínre a látogatókat, a Kelenföldi pályaudvar és a fürdő közé pedig főutat is terveztek. Az Erzsébet Sósfürdő olyan fontos komplexummá nőtte ki magát, hogy a terület akkortájt született rendezési tervének központjaként szerepelt.

A 20. század elején közel egy évtizedre báró Kozmutza Miklós és felesége Hérelle Zsuzsanna kezébe került a létesítmény, akik téliesítették a fürdőt, és több lépést tettek a modernizálására. Egy kínos banki ügyletet követően a Jelzálogbank, majd több tulajdonosváltás után az Országos Társadalombiztosítási Intézet kezelésébe került a terület, ami később a világgazdasági válságot és a szállóvendégek emiatti elmaradását is megsínylette, ráadásul a környéken egyre több gyárat húztak fel, így a levegő minősége is romlott. Ennek ellenére a környék folyamatosan fejlődött, és annak ellenére, hogy ma építészetileg meglehetősen vegyes képet mutat, azért jó néhány szép villa maradt fenn ebből az időszakból. Érdemes megnézni a Kovászna utca 5. kifejezetten csinos épületét vagy a 10. szám alatt található villa kedves részleteit, kapuzatát.

1943-ban aztán egy érdekes felfedezés indíthatta volna újra a fürdőéletet, a mélyben ugyanis 49 fokos termálvízre bukkantak, amire nőgyógyászati kórházat akartak építeni, erre azonban a II. világháború miatt már nem került sor. A háború után megpróbálták újra felvenni a fonalat, de az 50-es években határozat született a Szent Imre Kórház megépítéséről. Az 50-es években a termálvizet pár éven át a Tétényi Úti Kórház (a későbbi Szent Imre Kórház) fűtésére használták – a lerakódásoktól azonban nagyon hamar elromlott a rendszer a (Palatinus-házakéhoz hasonlóan) –, illetve a kórház területén korábban üzemelt tanmedence feltöltésére. A kutaknak nem tett jót a környék beépülése sem, a Tétényi úti lakótelep megépítése például annyira megváltoztatta a talajviszonyokat, hogy a Bikás park alatt lévő források hozama jelentősen lecsökkent.


A felszín alatt rejtőző vízvagyon azonban most is jelentős, így a rendszerváltás óta többször is felröppentek olyan hírek, hogy hasznosítani fogják. 1988-ban egy termálszálló terve látott napvilágot, ám ebből pénzhiány miatt nem lett semmi, majd palackozóüzemet akartak nyitni vállalkozók, 2003-ban pedig felvetődött egy gyógyszálló ötlete. 2021-ben jelentették be, hogy a Dél-budai Centrumkórház elkészülte után újra elindulhat a gyógyfürdő építése. A Szent Imre Kórházban jelenleg is munkálatok zajlanak, a hosszú távú tervek között pedig továbbra is szerepel a gyógyfürdő kialakítása, a megvalósulás talán nincs is annyira távol, mint gondolnánk.
Források:
- Napi 7-8 pengőért üdülhet, gyógyulhat, szórakozhat az Erzsébetsós fürdőben, mely egész télen át nyitva marad, Színházi Élet, 1927. október 2–8.
- Erzsébet Sósfürdő, Színházi Élet, 1923. május 20–26.
- Index.hu
- Újbuda.hu
- Szent Imre Kórház.hu
- Falanszter blog
- Magyar Narancs.hu
A cikk az Arcanum Újságok felhasználásával készült.
(Borítókép: Schermann Ákos - Fortepan)