Mechwart András gépészmérnök a magyarországi villamosipar megteremtője volt, 1834-ben született és 1907-ben hunyt el. Az ő érdeme volt, hogy a 19. század második felében a hazai gép- és villamosgép-ipar világszerte jegyzetté vált. Mindezt a Ganz-gyár égisze alatt érte el, melynek igazgatója volt. A bajor származású Mechwart egy mérnöki állás miatt érkezett Pestre, de itt aztán összeismerkedett Ganz Ábrahámmal, aki átcsábította őt az akkor még igencsak gyerekcipőben járó vasöntő műhelyébe. Ez 1859-ben történt, 10 évvel később viszont az egykori kis műhely – ekkor Ganz Ábrahám már nem élt – már egy nemzetközileg is jegyzett nagyvállalat volt, mely részvénytársasággá alakult, és ekkor lett Mechwart András műszaki igazgató, később pedig vezérigazgató.
A cég olyan befolyással és biztos anyagi háttérrel bírt, hogy a legkiválóbb szakembereket tudta alkalmazni, többek között itt tevékenykedett Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó, Déri Miksa és Kandó Kálmán is. Mechwart 1899-ben, munkássága elismeréseként nemességet és nemesi előnevet kapott I. Ferenc Józseftől. Miután 1907-ben, 72 éves korában örök álomra szenderült, azonnal felvetődött, hogy szobrot kapjon, és erre az akkor még más néven ismert parkos teret jelölték ki. A monumentális szobrot Stróbl Alajos készítette el, és Mechwart mellett három mellékalak is szerepelt rajta: egy öreg munkás, egy mérnök meg egy ifjú.
Stróbl alkotását 1913-ban leplezték le, majd 13 évvel később, 1926-ban a teret átkeresztelték, és ekkor kapta meg Mechwart nevét. Szomorú, de a II. világháború során a szobor szinte teljes egészében elpusztult, mindössze az egyik mellékalak, az idős munkás maradt meg épségben. Ez jelenleg a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény (itt volt a régi Ganz-műhely) előkertjében látható. De a tér sem maradt Mechwart-szobor nélkül, a háborút követően ugyanis Kocsis András készített egy újat, ma is ott látható mellszobra került a régi Stróbl-alkotás helyére.
A 18 ezer négyzetméter területű parkosított tér, a Mechwart liget számít a II. kerület főterének, nem véletlenül áll itt a kerületi önkormányzat épülete. Maga a tér egyébként a Margit körút és a Keleti Károly utca találkozásánál fekszik. Az önkormányzat mellett még egy fontos épület magasodik itt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tömbje. Mechwart András előtt ez volt a tér (nem hivatalos) névadója, mert miután 1897-ben átadták a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal épületét, a mellette elnyúló területet a környéken élők Statisztika térként vagy Statisztika parkként emlegették.
A háborút követően a teret újrarendezték Jancsó Vilmos kertészmérnök tervei alapján. Ezt követően (1952-ben) épült fel a mai önkormányzat épülete is, de akkor még nem a tanács (így hívták a szocialista időszakban az önkormányzatokat), hanem a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) számára, Körner József tervei alapján szocreál stílusban (Budapest egyik legnagyobb szocreál épülete). A forradalom leverése után, 1956 novemberében merült fel, hogy az épületet iskolává vagy kórházzá kéne átalakítani, ám végül a szovjet csapatok tették rá a kezüket, de csak rövid időre, ugyanis 1957 januárjában a kerületi vezetés kapta meg az épületet, és azóta is lakója.
A Mechwart liget manapság az egyik legszebb terünk, de sokak szerint – pláne ha a II. kerület lakóiról van szó – ez a legszebb. Az, hogy nem mennek keresztül rajta az autók, hogy parkos, zöld, padokkal teli, és békebeli hangulat lengi be, biztosan sokat nyom a latban. A teret 2010-ben újították meg utoljára.
