Érdemes végignézni Kévés György Kossuth- és Ybl-díjas építész, a Nemzet Művésze alkotásait, hiszen egészen meglepő és újító szellemiségű épületeket köszönhetünk neki. A legkülönösebb alkotása kétségkívül a Mátyás-hegy oldalában épült Losonczy-nyaraló, amiről hosszú évtizedekig nemcsak a nyilvánosság, de még a szakma sem nagyon tudott, hiszen elkészülte után publikálni sem lehetett.
Az 1972-ben elkészült Losonczy-villa olyan volt a Kádár-kori Budapesten, mintha a jövő vagy a Nyugat érkezett volna hozzánk, itthon nem is találni hozzá előképeket. Történetéhez hozzátartozik, hogy a kor legjobb szabómestere, Losonczy Imre építtette magának, aki a Rákosi-korban az Operettszínház szabója volt, később pedig a Múzeum körúton nyitott magának szabóságot. Egy sor híres embernek, művésznek és élsportolónak varrt akkoriban „tiltott”, vagyis becsempészett nyugati szövetből ruhát, például a müncheni olimpián aranyérmes vízilabda-válogatottnak is vagy magának az építésznek, Kévés Györgynek. Innen jött az ismeretség és a megrendelés az akkoriban maszekban is dolgozó Kévéshez egy budai nyaralóvilla megtervezésére.
A telek akkor még – a 60-as évek végén, a 70-es évek elején – egészen kint volt a város szélén, a környékre inkább üdülni és kirándulni jártak az emberek, éppen ezért nem is volt még olyan szinten beépülve, mint ahogy azt ma látjuk. Losonczy gyakran forgatta az amerikai divatlapokat, így nem meglepő, hogy magának is egy tengerentúlon divatos villát képzelt el, a bökkenő csak az volt, hogy Kévés nem volt hajlandó lemásolni azokat.
„Azt mondtam: uram, én ilyet nem tervezek. Nézett rám meglepődve, az elutasító fiatal építészre – nálam húsz évvel idősebb, gazdag ember volt –, de rövid gondolkodás után azt mondta: Tudja, mit? Csináljon olyat, amilyet maga akar.”
A ház zsaluzatát egy idős ácsember készítette, aki a háború előtt Sorg Antal kivitelezőcégében dolgozott, úgyhogy nagyon is értett a minőségi munkához. A zsaluzásban valójában maga az építész, illetve a szabó barátai, köztük Kárpáti György dolgozott az ács mellett. A befejezéskor ott volt az olimpiai aranyérmes vízilabda-válogatott nagy része, művészek, színészek, sportolók, és hatalmas „átadási ünnepély” kerekedett az egészből. A vízilabdások még színes, felfújható bútorokat is hoztak Németországból, amik elég extravagánssá tették a már így is különleges épületet.
A Csigaháznak hívott épülettől el volt ájulva az egész szakma,
sokan alig hitték el a fotók alapján, hogy ez valóban Magyarországon van,
és sürgették a mihamarabbi publikációt az ország akkor legmenőbb építészeti lapjában, a Magyar Építőművészetben.
A címlapból és a hosszas bemutatóból végül semmi nem lett, mert a főszerkesztő, Nagy Elemér attól tartott, hogy a megrendelő azonos Losonczi Pállal, és nem szeretett volna vele telefonon egyeztetni, félve a kellemetlen percektől, lévén Losonczi volt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.
Itthon csak pár éve kapták fel a sajtóban, az ismeretlenség viszont arra pont „jó” volt, hogy a rendszerváltás után szinte teljesen átépítsék, első felét pedig elbontották. Az Építészfórumon olvasható, hogy vélekedett erről maga az építész:
„Valaki szólt nekem néhány éve, elmentem a helyszínre: megdöbbenve láttam, hogy tényleg az új ház egyik sarkából kilógott az én régi épületem. Azt nem tudom, hogy hogyan építették be. Ez lett a »Mátyáshegyi nyaraló» sorsa: Tarlós polgármester úr (elvtárs?) a III. kerületi építési hatósággal »kivégezte«, ahogy akkor a napi sajtó írta: a »Kádár-korszak legszebb nyaralóját«. Ez volt a rendszerváltás laikus szakmai ismeretének hozzáállása. »Közízlése«: sajnos ma is ez!”
A nemzetközi sajtóban azonban már hosszú évek óta keringett az épület, „a fantáziának olyan frissességét mutatja, mellyel ritkán találkozunk Kelet-Európa bármely részében” – méltatta Udo Kultermann, a Washington University professzora. Kévés György a képeket végül egy 500 példányban kinyomtatott katalógusban tette közzé, amihez azóta elég magas áron lehet csak hozzájutni.
Forrás:
- Kévés György: Építészet – kapitalizmusból a kommunizmusba és vissza, 2020
- 24.hu
- Építészfórum
- Octogon
