Vlad Țepeș, vagyis III. Vlad, más néven Karóbahúzó Vlad havasalföldi fejedelem 1431 és 1476 között élt, míg a filmvásznon őt többször is alakító és a közvélemény számára is Drakuláról elsőként beugró, magyar származású (de a romániai Lugoson született) amerikai színész, Lugosi Béla 1882 és 1956 között. Egyik sem olyan alakja a történelemnek, illetve a filmművészetnek, ami több szobrot is indokolna, mégis a Városligetben, azon belül is a Vajdahunyad várában kettő is van róla/róluk, ráadásul egyik sem hivatalos kihelyezés, mindkettő gerillaszobor, melyek aztán maradtak is a helyükön a mai napig.
Kezdjük a végéről, a 2023 májusában kikerült miniszoborral, ami Drakulát egy könyvet olvasva ábrázolja. Stílusát tekintve az évek óta nálunk élő és alkotó ukrán–magyar gerillaszobrász, Kolodko Mihály munkája a kis Vlad Țepeș, de hogy ez valóban így van-e, nem tudjuk biztosan. Bármerre keresgéltünk is a neten, mindenhol biztosra írják, hogy az ő műve, de a művész oldalán nem szerepel róla sem kép, sem videó, és egyelőre megkeresésünkre még nem érkezett válasz, hogy ő készítette volna a szobrot.
Bár a másik szobor stílusát és méretét tekintve egy hagyományos mellszobor, az sem hivatalos darab, hanem – a mini-Drakulához hasonlóan – gerillaszobor, egy német zenész-képzőművész, bizonyos Hartmut Zech alkotása, akinek leghíresebb munkája egyébként nem ez, hanem a Párizsban kihelyezett Jim Morrison-szobor.
A Drakulaként, összevont tekintettel a távolt fürkésző Lugosi Bélát a miniszobor előtt 20 évvel, 2003 egyik éjjelén helyezték el a művész barátai a Vajdahunyad várának egyik üres szoborfülkéjében. Azóta is ott figyel.
De hogy kerül ide Vlad Țepeș/Drakula/Lugosi Béla szobra, ráadásul mindjárt kettő? A magyarázat egyszerűnek tűnhet, a történelemismeretünk azonban egyszerre bonyolítja és teszi a helyére a dolgokat. Maga a városligeti Vajdahunyad vára a millenniumi ünnepségek idejére, 1896-ban épült fel Alpár Ignác tervei alapján, de nem egy az egyben a romániai verzió másolata, ugyanis az építész koncepciója az volt, hogy a magyar történelmi építészet minden egyes eleme, jellegzetessége és ismert épületeinek motívumai megjelenjenek rajta. Így bár a vajdahunyadi vár részletei is megjelennek rajta, de ugyanígy például a jáki templom vagy a segesvári óratorony is. És még sorolhatnánk.
Eközben meg az Erdélyben található vajdahunyadi vár a Hunyadiak, majd később a Bethlen család tulajdona volt, Vlad Țepeș havasalföldi fejedelemé viszont sosem, az ő személye több másik kastélyhoz köthető: az egyik a törcsvári, a másik, amit Bram Stoker, a Drakula történetét regényben megírt író említ, a Borgói-hágón található kastély, és akkor ott van még Segesvár is, ahol pedig született. Viszont a román turizmus a vajdahunyadi vár látványosságának részévé tette Drakulát meg a szörnyű kivégzéseit is, merthogy 1456-ban Hunyadi János segítésével lett havasalföldi fejedelem, hogy aztán később összerúgja a port Hunyadi Lászlóval.
Talán emiatt és a már említett segesvári torony, na meg Lugosi magyar származása miatt kerülhettek Drakula szobrai a Városligetbe.
(Borítókép: Wikipedia)
