A Vajdahunyad várában két szobor is megemlékezik a vérszívó Drakula grófról, illetve az őt filmen játszó, magyar származású amerikai színészről, Lugosi Béláról. Hogyan és miért kerültek oda?

Vlad Țepeș, vagyis III. Vlad, más néven Karóbahúzó Vlad havasalföldi fejedelem 1431 és 1476 között élt, míg a filmvásznon őt többször is alakító és a közvélemény számára is Drakuláról elsőként beugró, magyar származású (de a romániai Lugoson született) amerikai színész, Lugosi Béla 1882 és 1956 között. Egyik sem olyan alakja a történelemnek, illetve a filmművészetnek, ami több szobrot is indokolna, mégis a Városligetben, azon belül is a Vajdahunyad várában kettő is van róla/róluk, ráadásul egyik sem hivatalos kihelyezésmindkettő gerillaszobor, melyek aztán maradtak is a helyükön a mai napig.

Kezdjük a végéről, a 2023 májusában kikerült miniszoborral, ami Drakulát egy könyvet olvasva ábrázolja. Stílusát tekintve az évek óta nálunk élő és alkotó ukrán–magyar gerillaszobrász, Kolodko Mihály munkája a kis Vlad Țepeș, de hogy ez valóban így van-e, nem tudjuk biztosan. Bármerre keresgéltünk is a neten, mindenhol biztosra írják, hogy az ő műve, de a művész oldalán nem szerepel róla sem kép, sem videó, és egyelőre megkeresésünkre még nem érkezett válasz, hogy ő készítette volna a szobrot.

Bár a másik szobor stílusát és méretét tekintve egy hagyományos mellszobor, az sem hivatalos darab, hanem – a mini-Drakulához hasonlóan – gerillaszobor, egy német zenész-képzőművész, bizonyos Hartmut Zech alkotása, akinek leghíresebb munkája egyébként nem ez, hanem a Párizsban kihelyezett Jim Morrison-szobor.

A Drakulaként, összevont tekintettel a távolt fürkésző Lugosi Bélát a miniszobor előtt 20 évvel, 2003 egyik éjjelén helyezték el a művész barátai a Vajdahunyad várának egyik üres szoborfülkéjében. Azóta is ott figyel. 

De hogy kerül ide Vlad Țepeș/Drakula/Lugosi Béla szobra, ráadásul mindjárt kettő? A magyarázat egyszerűnek tűnhet, a történelemismeretünk azonban egyszerre bonyolítja és teszi a helyére a dolgokat. Maga a városligeti Vajdahunyad vára a millenniumi ünnepségek idejére, 1896-ban épült fel Alpár Ignác tervei alapján, de nem egy az egyben a romániai verzió másolata, ugyanis az építész koncepciója az volt, hogy a magyar történelmi építészet minden egyes eleme, jellegzetessége és ismert épületeinek motívumai megjelenjenek rajta. Így bár a vajdahunyadi vár részletei is megjelennek rajta, de ugyanígy például a jáki templom vagy a segesvári óratorony is. És még sorolhatnánk. 

Eközben meg az Erdélyben található vajdahunyadi vár a Hunyadiak, majd később a Bethlen család tulajdona volt, Vlad Țepeș havasalföldi fejedelemé viszont sosem, az ő személye több másik kastélyhoz köthető: az egyik a törcsvári, a másik, amit Bram Stoker, a Drakula történetét regényben megírt író említ, a Borgói-hágón található kastély, és akkor ott van még Segesvár is, ahol pedig született. Viszont a román turizmus a vajdahunyadi vár látványosságának részévé tette Drakulát meg a szörnyű kivégzéseit is, merthogy 1456-ban Hunyadi János segítésével lett havasalföldi fejedelem, hogy aztán később összerúgja a port Hunyadi Lászlóval.

Talán emiatt és a már említett segesvári torony, na meg Lugosi magyar származása miatt kerülhettek Drakula szobrai a Városligetbe. 

(Borítókép: Wikipedia)

Címkék