Péntek 13-a előtt sokan félve sandítanak a naptárra, az emberek nagyjából 10 százaléka hisz abban, hogy valami rossz történhet vele ezen a napon. Hogyan alakult ki a hagyomány, és mekkora ereje van a saját képzeletünknek? Ennek jártunk utána.

A szerencsés és szerencsétlen napokhoz és a számokhoz kapcsolódó babonáknak hosszú időre visszanyúló hagyományai vannak, a péntek 13-a kapcsán pedig kétféle hiedelem, egy szerencsétlen nap és egy szerencsétlen szám hagyománya kapcsolódik össze.

A szerencsétlen 13-as

A 12-es több kultúrában is a teljesség szimbóluma, gondolhatunk Herkules 12 munkájára vagy akár az Ószövetségből Jákob 12 fiára. A 13-as eszerint baljós szám, hiszen ezt a teljességet bontja meg. A skandináv mitológiában is különleges jelentősége van, hiszen Loki, az örök bajkeverő 13.-ként vett részt azon a vacsorán, ahol megöli Baldurt, kirobbantva az istenek háborúját, a Ragnarököt.

A keresztény vallásban is baljós szám a 13-as, ennyien vettek részt az utolsó vacsorán, ahol végül az utolsóként érkező Júdás árulta el Jézust. Volt, ahol 13 főre nem is terítettek, ha ennyi résztvevő volt, inkább feltettek egy pluszterítéket. A 13-as számhoz fűződő babonákhoz nem kell messzire menni, elég csak a mindenki által ismert magyar népdalt elővenni:

„Erdő mellett nem jó lakni, / Mert sok fát kell hasogatni: / Tizenhárom ölet meg egy felet. / Öleljen meg engem, aki szeret!”

A baljós péntek

Nemcsak a 13-as, de a péntek is mostohagyermek a hagyományok szerint. Ilyenkor tartották a kivégzéseket, az esküvőt és a költözést viszont nem javasolták. A pogány hagyományokban sokszor a hét ötödik napját szentelték az isteneknek, így az ilyenkor kezdett tevékenység csak bajt hozhatott arra, aki ilyesmire vetemedett.

A péntek angol nevében (Friday) is Freyja istennő őrződhetett meg, a kereszténység pedig igyekezett átírni a hagyományt. Erre tulajdonképpen minden oka megvolt, hiszen nagyon sok negatív esemény kapcsolódott a péntekhez. Káin állítólag ekkor ölte meg Ábelt, Ádám is ekkor esett bűnbe. A legfontosabb minden rossz közül azonban, hogy Jézust pénteken feszítették keresztre.

A templomosok átka

Péntek 13. balszerencséje tehát kapcsolható Jézus kereszthalálához, már a 14. században Chaucer is rossz napként tüntette fel a Canterbury mesékben, a bajt pedig tetézte a templomosok átka. A lovagok saját államot kívántak létrehozni, ez az ambíció azonban ellentétben állt IV. (Szép) Fülöp francia király érdekeivel, aki 1307. október 13-án, pénteken egyetlen éjszaka alatt lefoglaltatta a templomosok franciaországi vagyonát, és bezáratta a tagokat. A király nyomást gyakorolt a pápára is, aki nem sokkal később feloszlatta a rendet. Fülöp azonban nem elégedett meg ennyivel, Párizsba csalta az utolsó nagymestert, Jacques de Molay-t, majd elevenen elégette. A nagymester máglyahalála előtt 13 nemzedékig megátkozta a királyt és a pápát is. Mindketten egy éven belül elhunytak.

A 19. században beszivárgott a köztudatba péntek 13. szerencsétlensége. Első leírása Henry Sutherland Edwards 1869-ben született Rossini-életrajzából származik, szerinte nem lehet véletlen, hogy Rossini péntek 13-án halt meg, 13 barátja körében. A szerencsétlen napnak az igazi „népszerűséget” azonban Thomas Lawson 1907-ben megjelent könyve, a Friday the Thirteenth hozta meg, amelyben egy üzletember próbálja bedönteni a tőzsdét, természetesen péntek 13-án. Az alkotásból némafilm is készült, állítólag ezt követően kezdték egyes brókerek péntek 13-án beszüntetni munkájukat.

Innentől már csak egy lépés vezetett a Péntek 13. című horrorklasszikusig, a szállodák és felhőkarcolók 13. emeletének megszüntetéséig vagy éppen a Forma–1-ben a 13-as rajtszám kimaradásáig, és sorolhatnánk. A babona elutasítóit egyébként a Tizenhármas Klub tömörítette Amerikában.

Nyugodj meg, attól megnyugszol!

Triszkaidekafóbia, így hívják a 13-as számtól való irracionális rettegést, amellyel olyan ismert emberek is küzdöttek, mint Arnold Schönberg osztrák zeneszerző. A számoktól való rettegés azokban a kultúrákban is ismert, ahol péntek 13. egyáltalán nem szerencsétlen, hiszen vannak ilyenek szép számmal, sőt a képet tovább árnyalja, hogy nem is mindenütt ugyanakkor van péntek 13-a, hiszen nem mindenütt a Gergely-naptár adja az időszámítás alapját. A jelenség egyébként Japánban és Dél-Koreában például tetrafóbia néven ismert, mivel a 4-es szám a szerencsétlen, így a félelmet is ez váltja ki.

Sokszor próbálták tudományos tényekkel is alátámasztani a péntek 13-a jelentőségét, ez azonban hitelt érdemlően még nem sikerült. Egy azonban biztos: a félelem és a rossz gondolatok nemcsak péntek 13-át, hanem más napokat is szerencsétlenné tehetnek.

Sokan babonából már jó előre kiszúrják maguknak a napot, és félnek tőle, előre hangolják magukat a szerencsés vagy szerencsétlen ingerekre, így jobban fel is figyelnek ezekre. Az apró bosszúságok, amelyeket máskor észre sem vesznek, nagyobb hangsúlyt kapnak, önbeteljesítő jóslattal magunkat tesszük szerencsétlenné. A Szamos című újság Fadrusz Jánosról, a zseniális szobrászművészről azonban éppen az ellenkezőjét örökíti meg:

„A nagy művész ellensége a babonának. Ennek nevezi a 13 számot és a pénteket. Hogy dacoljon a babonával, arra gondolt, hogy fontos dolgaihoz pénteken kezd hozzá. A Mátyás-szobor pályázatra pénteken adta be mintáját. Pénteken adta a gyárba öntés végett, s pénteken indították útnak Budapestről Kolozsvárra, hol pénteken kezdtek a felállításához és az utolsó szögig péntekre fog készen lenni. Hanem aztán addig dacolt a szerencsétlen péntek nappal a mester, amíg arra jött rá, hogy a péntek az ő szerencse napja. Utoljára a babona elleni küzdelmében babonás lett s mostanság már nem dacból intézi pénteken a maga fontos dolgait, hanem akárhogy is kerülgessük a szót: — babonából.” 

Fadrusz János budapesti, Lisznyai utcai műtermében készült Mátyás-szobra még ma is áll Kolozsvárott.

Források: 

(Borítókép: Jelenet az 1980-as Péntek 13. című horrorklasszikusból, Paramount - Getty Images)

Címkék