Egy hét összesen 7 napból áll, ezt már a nevéből tudni lehet. Az ókori világnak 7 csodája volt. A magyarokat 7 vezér vezette a Kárpát-medencébe. A mesében 7 törpe szerepel, a sárkányoknak pedig 7 feje van (kivéve Süsüt). József Attila A hetedik címmel írt verset, Radnóti Miklós eclogái közül a hetedik a leghíresebb. David Fincher filmet rendezett Hetedik címmel, nem beszélve Ingmar Bergmanról meg A hetedik pecsétről. Talán már ennyiből is jól látszik, hogy a 7-es szám az élet minden területén felbukkan, és ezért lengi körül az a bizonyos misztikus hangulat. 2002-ben még egy könyv is született erről Hetes lexikon címmel, amit Kicsi Sándor András nyelvész és Magyar László András költő állított össze.
Az alábbi cikkben arra vállalkozunk, hogy összegyűjtsük azokat a heteseket, melyek Budapesten találhatók (vagy voltak), és valamely szempontból meghatározzák (vagy egykor meghatározták) a várost is. Következzék hát a 7 bűvös 7-es!
VII. kerület
Ismertebb nevén: Erzsébetváros. A város egyesítésekor, vagyis 1873-ben született belvárosi kerület 1882 óta viseli a nevet, amit Erzsébet királyné, vagyis a fáma szerint a magyarokat felettébb kedvelő Sissi után kapta. Ez a legkisebb alapterületű kerület, ugyanakkor a legnagyobb népsűrűségű is. Itt találjuk a Madách teret, az Almássy teret, a Klauzál teret, a Rózsák terét és részben a Lövölde teret is, a kerülethez tartozik a bulinegyed nagyobbik fele, itt van a Madách meg az Örkény Színház, és itt áll többek között a New York Palota, a Dohány utcai zsinagóga meg a Fasori református templom. Bár hivatalosan a Külső-, a Középső- és Belső-Erzsébetváros nevek léteznek az egyes részeire, ezeket az önkormányzaton kívül nem sokan használják, ismertebbek a zsidó negyed, a Csikágó meg a Ligetváros elnevezések.
7-es busz
Ha a budapesti felszíni tömegközlekedésre gondolunk, az első jármű, ami az eszünkbe juthat mint zászlóshajó, a klasszikus 7-es busz (na meg persze a 4-es, 6-os villamos), ami 2014 óta Újpalotát (sokáig a Bosnyák tér volt az egyik végállomás) köti össze Albertfalvával, és közben keresztülmegy a belvároson is. Újabb 7-esek következnek: 1977-ben indult az első járat, méghozzá rögtön január 1-jén. A 7-esnek már a közvetlen elődje is 7-es volt: a 7C 1959 és 1976 között járt. De ezelőtt is voltak már Budapesten különféle vonalakon 7-es jelzésű járatok, több is, az első 1927-ben indult az útjára, és az óbudai Fő teret kötötte össze az Óbudai temetővel.
Heaven Street Seven
Bár tudtommal nincs Budapesten Mennyország utca, és így a 7-es szám sem létező pont a fővárosban, ellenben egy zenekar nagyon sokáig létezett ezen a néven. Bár Esztergomban alakultak (a Tanítóképzőbe jártak a zenekar tagjai), Budapesten teljesedtek ki. Az 1995 és 2015 között létezett zenekar összesen 14 lemezt adott ki (ami pont kétszer 7). Legismertebb tagjai a sokfelé (például Budapest Bár, Rühös Foxi) zenélő Szűcs Krisztián, az újságíró Németh Róbert és Takács Zoltán Jappán a Soerii & Poolekből. Időnként még összeállnak egy-egy koncert erejéig, és akkor az mindig maga a mennyország.
A Hét
Budapesten kiadott és szerkesztett újság, valamennyire a Nyugat előképe volt. Kiss József alapította 1890-ben, és első körben urbánus irodalmi lapként működött, olyan munkatársakkal, mint Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Heltai Jenő, Ignotus, Cholnoky Viktor és Ady Endre. Amikor a Nyugat létrejött, fokozatosan szipkázta el a szerzőket A Héttől, ami 1924-ben meg is szűnt. Két évvel később indult újra, és kimondottan sűrűn váltogatta a profilját: az újrainduláskor társadalmi, irodalmi és gazdasági folyóirat volt, egy évvel később már mint moziújság működött (Korda Sándor volt az egyik szerkesztője), majd 1931-ben megint irodalmi lap lett, olyan szerzőkkel, mint Nagy Lajos, József Attila és Gelléri Andor Endre. Az utolsó években, 1933 és 1938 között kizárólag riportokat közlő lap volt A Hét.
Kocsmák a 7-es jegyében
Valamilyen különös oknál fogva a budapesti kocsmák is előszeretettel használták a nevükben a 7-es számot. Mondunk pár példát.
Hét Bagoly
Krúdy Gyula kevésbé ismert, 1922-ben papírra vetett kisregénye (és már 1910-ben is írt ezen a címen egy novellát) annyiban kötődik Budapesthez – azon túl, hogy lehet, hogy a fővárosban írta –, hogy a címe egy olyan fogadó neve is, ami a valóságban is létezett, a Váci utcában állt.
Hét Tetű
Egy lerobbant becsületsüllyesztő volt a VII. kerületben, a Dob utcában, a mai bulinegyed szívében, a 40-es szám alatt, kábé ott, ahol manapság a Rácskertet találjuk.
Piros Hetes
Ezen a néven két kocsmát is tudunk. Az egyik Zuglóban működött, és 2017-ben zárt be, és vonzerejét az adta, hogy ötvözte egy falusi meg egy punkkocsma erényeit. Egyszerű volt, mégis hangulatos. Pár környékbeli lakó nyomására zárták be végül. A VII. kerületben, szinte a Keleti pályaudvar szomszédságában, a Baross utcában találjuk a másik Piros Hetest, ami nem tévesztendő össze a másikkal, mert ez már 2015-ben is itt volt, akkor újították fel. Fiatalos hangulatú sportkocsma meccsnézési lehetőségekkel.
Hétre ma várom a Nemzetinél
A Honthy Hanna előadásában híressé vált, méltán népszerű operettslágernek, amit mindenki szerelmes tartalmú dalnak tart, izgalmas a keletkezéstörténete. 1927-ben a Nemzeti Színház még a Blaha Lujza téren állt, az épület melletti egyik megálló pedig a 6-os villamosé volt. Itt várakozott két férfi, Békeffi István, feltörekvő kabarészerző, valamint Lajtai Lajos zeneszerző. Ugyanazon okból és ugyanarra a férfira vártak: egy jól ismert, hírhedt pesti uzsorásra, aki minden este hat és hét óra között a Blaha környékén sétálgatott. Várakoztak és unatkoztak, Lajtai pedig épp készülő operettje egyik dallamát kezdte dúdolni, amit meghallott Békeffi, és tetszett is neki, így szöveget improvizált rá, ami jelen helyzetüket festette le: várták az uzsorást a Nemzetinél, ahol a 6-os megáll. Békeffi a szöveget megosztotta Lajtaival, és ez nemcsak A régi nyár című operettalapmű nagy slágere lett, de kettejük későbbi munkakapcsolatát is megalapozta. Hogy végül az uzsorás megjelent-e, és kaptak-e tőle kölcsönt, azt nem tudni, de az biztos, hogy a rendkívül sikeres A régi nyár bevételeiből vissza tudták volna fizetni az adósságot.
A hét kivégzett jakobinus
A magyar jakobinusok egy titkos mozgalom volt, ami a francia forradalom és a lengyel függetlenségi mozgalom hatására, illetve I. Ferenc abszolutista törekvései ellen szerveződött 1794-ben. A szervezkedés rövid időn belül megbukott, a vezetőket letartóztatták, és bár első körben 18 halálos ítélet született, végül csak 7 embert végeztek ki: a vezetőt, Martinovics Ignácot és a mozgalom igazgatóit (Hajnóczy József, Sigray Jakab, Szentmarjay Ferenc, Laczkovics János, Őz Pál és Szolártsik Sándor). Az ítéletek végrehajtására a Generális-kaszálón került sor, amit később Vérmezőre kereszteltek át. Érdekesség, de Hajnóczy József után 7 darab politikai-közjogi munka maradt.
(Nyitókép: Ian Payne - Getty Images)
