Menő hely volt a szocializmusban, súlyos becsületsüllyesztő a rendszerváltás után, manapság pedig a város egyik hangulatos sörözője, aminek pont a hátranya a legnagyobb előnye: távol esik a belvárostól.

Az újpesti vasúti híd Újpestet köti össze Óbudával, menet közben letérővel a Népszigetre. A budai oldalon lekanyarodhatunk a Római-part irányába, sőt ott van vége a gyalogos- és bringaútnak a hídon. A Római helyett azonban akár tovább is mehetünk a híd mellett futó úton (Pók utca), és akkor rövidesen Aquincumba érkezünk. A híd alatt – nagyjából ott, ahol a vonat Aquincum állomása van –, annak egyik oldalán találjuk az Aquincumi Múzeum hatalmas kertjét, a másikon pedig  platánok és ókori kőfalak ölelésében  azt a kocsmát, ami még az 1950-es években épült fel, és a mai napig üzemel. 

A gomba alakú söröző eleinte menő helynek számított, hangulatos kerthelyiségnek, ahol jólesett megállni és kiülni egy sörre a környékbelieknek, vagy például akkor is, ha Szentendrére tartott az ember kerékpárral, vagy onnan vissza. Mindig is egy tökéletes megálló volt. Ám hiába voltak szép évei a helynek, voltak mélypontjai is. A rendszerváltás után szépen lassan és módszeresen csúszott le és lett egyre rosszabb hírű kocsma. Ebben benne volt, hogy távol esik mindentől (nemcsak a belvárostól, de a környék lakóházaitól is) , a zajos és forgalmas Szentendrei út mellett áll, majdhogynem a híd alatt, a közeli római-parti helyek pedig elszipkázták a normális, fizetőképes vásárlóerőt. Ugyanakkor itt senki sem zavart senkit, így nyugodtan le lehetett aljasodni, olyan is lett a vendégkör.

Az utóbbi években jóérzésű ember ugyan nem tért be ide, de az még pont belefért, hogy a Nagy Feró meg a Beatrice zenekar klipet forgasson itt, méghozzá a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás című slágerét. Biztos nagyot néztek a helyi erők, amikor hangszerekkel, kamerákkal és lámpákkal felszerelkezve megjelent a stáb, a zenekar meg egy rakás híres ember (például Garas Dezső, Ujlaki Dénes, Pécsi Ildikó, Szirtes Ági), akik részegeket alakítanak a videóban. 

A sötét éveknek – mint annyi minden másnak – a Covid vetett véget: a régi jó kocsma bezárt. Ekkor kerültek a képbe az új tulajdonosok, akik óbudai gyökereik miatt tudták, hogy nem volt ez mindig egy elkerülendő hely, ráadásul jól is néz ki, ha rendbe van téve, és hiába áll a Szentendrei út mellett, a buja környezet meg a nagy platánfák árnyéka egy különös univerzumba ülteti be az ide betérőt. A 2021-ben újra megnyitott RUND Aquincum eleinte alacsony hőfokon égett, részben még az eredeti berendezéssel és a régi formában működött, ám a vendégkör közben szépen megszelídült és megváltozott. Nemcsak a törzsközönség cserélődött ki, de a helyet is teljesen felújították. A RUND manapság inkább odavonzza az arra járót, és nem elijeszti, tipikusan az a hely, amit ha először megpillant az ember, felkelti a kíváncsiságát  Pavlov kutyájaként automatikusan megszomjazik –, és kedve támad beülni. 

Bár a RUND a III. kerület kietlenebb részén, a Szentendrei út és a Pók utca sarkán áll, és ha a térképen rákeresünk, akkor azt látjuk, hogy a belvárostól messze fekszik, mégis gyorsan idejut a szomjazó  –  vagyis a távolság ne rémítse el az embert, mi azt mondjuk. HÉV-el 10 perc alatt itt vagyunk, és a RUND az Aquincum megállótól kábé 3 percre van, de jöhetünk vonattal is, az sem jelent több időt. Kerékpárral érkezni is tökéletes megoldás lehet, de jöhetünk busszal is (a 34-essel vagy a 106-ossal). Sőt, ha úgy alakul, bő negyedóránként a Nyugati pályaudvar felé tartó éjszakai busz is megáll itt. Vagyis a RUND Aquincumba csak az nem jön ki, aki nem akar, a ki- és a bejutás igazán nem nagy kihívás.

A RUND előnye, hogy több irányban is van terasza. Egy kisebb a Szentendrei út felé (ezt a részt bokrok és lombok fedik el, hogy ne legyen túl zajos), egy másik a római romok irányában, az épület mellett, illetve még egy mögötte, ahol még az az illúzió is megteremtődik, hogy valahol máshol vagyunk, nem egy többsávos út mellett. És akkor még a tágas, egyszerre retró és hipszter hangulatú, modern pop-artos belső részt nem is említettük. Bent asztalok és a kifelé-befelé nyitott kiszolgálópulton kívül egy tekintélyes DJ-pult is áll, de nemcsak belül szólhat a zene és pöröghet a buli, hanem kint is, merthogy egy miniszínpad is kialakításra került, amire akár egy zenekar is ráfér.

A RUND többfunkciós hely: napközben akár egy család is kiülhet ide, vagy egy magányos irodalmár könyvvel és kávéval, délután baráti sörözésre is alkalmas, este pedig, ha úgy alakul, mehet a buli is, amit elősegít az, hogy zenei programokat is tartanak a helyen. Zeneileg sok minden belefér: a technó- és DnB-partitól kezdve a hiphopdzsemborin át az indie-koncertig. Fellépett már itt többek között Csinszka és zenekara meg Busa Pista is, és állítólag Flour Tomi is itt tartotta a születésnapját, bár tartunk tőle, az nem volt egy meghirdetett rendezvény. De a RUND még erre is alkalmas: privát buli (szülinapi, tejfakasztó vagy bármilyen tematika alapján szervezett buli) megrendezésére. 

Esemény szempontjából a csütörtöktől szombatig tartó három nap a hangsúlyos, de egyébként mindennap nyitva tartanak. Vasárnap és csütörtök között délután 4-től este 11-ig, pénteken és szombaton viszont éjjel 1-ig tartanak nyitva, hétvégén azonban már kora délután, 2-kor kitárják a spalettákat. Vagyis a hét minden napján elérhetők, ez pedig nagy előny, nem beszélve a baráti árakról, melyek mind étel, mind ital tekintetében alulról karcolják a belvárosi vagy a beljebb lévő, de akár a Rómain található helyek árait. Sörben a Staropramen a nyerő, ételben meg ami csúszik mellé, a fish & chipstől a Kentucky-csirkefalatokon át a snackekig meg a szendvicsekig. 

A RUND egy távoli kis sziget, de nem a lakatlan, hanem az, ahol mindig van legalább egy-két vendég, pusztán a hangulat miatt. Ez egy páratlan hely, olyan, amihez hasonlót nem nagyon tudunk mondani. Egy biztonságos sziget, ahova akár egyedül, akár barátokkal érkezik az ember, mindig kieresztheti a gőzt, senkit sem zavar, és őt sem zavarja senki. Hamar olyan érzésünk támad, hogy egy kötetlen, saját kis kerti partin vagyunk, nem pedig egy nyilvános sörözőben. Bár nagy a zaj, és közlekedés szempontjából sűrű a közeg, ez mégsem hátrányként jelentkezik, hanem ráerősít a szigetérzésre. Azt érzed, hogy bár az élet 24/24-ben zakatol és zajlik körülötted, a RUND Aquincumban viszont a fékre tapos. Megáll az idő, az élet és benne te is, hogy aztán ismét és új erővel belevesd magad a sűrűjébe, de már abban a tudatban, hogy ha visszatérsz ide, ezen a helyen újra megállhat minden.

RUND Aquincum

1031 Budapest, Pók utca 1. (Szentendrei út – Pók utca sarok)

Címkék