Bár mai szemmel úgy tűnik, az Oktogon mindig is ott volt, ahol, ám 1872-ig csak egy nagy gödör volt a helyén. Ezt akkor töltötték fel, amikor hozzáláttak a Sugár (ma Andrássy) út kialakításához. Három év alatt épült fel a teret övező négy bérház, melyek aljában üzletek működtek. Az Oktogon 1875-ben a Nyolcszög tér nevet kapta.
Az Oktogon egyre fontosabb és forgalmasabb tere lett a fővárosnak. Nevét az 1920-as években változtatták át Oktogonra, ami nyilván jobban csengett, mint a korábbi Nyolcszög elnevezés, és a térnek is nagyobb rangot adott.
A 30-as évek fasisztabarát városvezetése 1936-ban megváltoztatta a tér nevét: az olasz duce után Mussolini tér lett belőle, és csak 1945-ben kapta vissza az Oktogon nevet. Ahogy fejlődött a város, elkezdtek megjelenni a térre oly jellemző neonreklámok is, melyek sötétedés után különös hangulattal ruházták fel az Oktogont.
A hatalmat megszerző kommunista vezetés 1950-ben döntött úgy, hogy elég volt az Oktogonból, és a baráti Szovjetunió iránti tiszteletből átkeresztelte a tér nevét November 7.-re. 1956-ban az Oktogon is alaposan lerongyolódott, jobban, mint a II. világháború alatt, viszont 2 évvel később ennek már alig volt látható nyoma.
Az Oktogonon volt a híres Abbázia Kávéház, aminek a háború előtt volt a fénykora. 1949-ben államosították, és az Éttermi és Büfé Vállalat tulajdonába került, majd később a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat kezelésébe. Ekkor már úgy hívták, hogy Abbázia Étterem és Presszó. A legendás hely mélyrepülése akkor kezdődött, amikor 1975-ben gyorsétteremmé alakították át. 1992-ben zárt be végleg, azóta bank van a helyén.
