Kisebb kálváriát járt már be a Közlekedési Múzeum, amióta lebontották a Ligetben lévő épületét. 2016-ban még arról volt szó, hogy visszaépítik az eredeti, Pfaff Ferenc-féle épületet, ami az Ezredéves Országos Kiállítás idején Közlekedésügyi Csarnok volt. Az idő előrehaladtával persze rájöttek, hogy a hely még úgy is kevés lenne egy jól funkcionáló közlekedési múzeumhoz, ha azt a térszint alatt jelentősen bővítik. Így hát megindult egy olyan új hely keresése a fővároson belül – már csak azért is, mert az egész a Liget Projekt keretében valósult volna meg –, amely a korábbinál jóval tágasabb kiállítóteret adhat az intézménynek: ez lett végül a barnamezős egykori Északi Járműjavító területe. A hely azért is volt ideális, mert
az új múzeum helyszínéül az intézmény eleve olyan területet keresett, ami kötődik a járművek múltjához, és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető.
Bár Lázár János építési és közlekedési miniszter már májusban arról beszélt, hogy Debrecenbe költöztetné az új Közlekedési Múzeumot, a többség – mi is – remélte, hogy ez egy olyan lázálom, ami nem valósulhat meg. Többek között azért sem, mert kormánydöntés volt arról, hogy az Északi Járműjavító területén, a Dízelcsarnokban épüljön fel az intézmény, évek óta kész vannak az új épület tervei, amiket világszinten is jegyzett építészek és kiállítástervezők, magyar kreatív szakemberek, muzeológusok és építészek közösen terveztek, ráadásul 2022-ben az építési engedélyt is megkapta.
Mindenki örült annak, hogy a valamikor szebb napokat látott telephelyre nem a bontás és egy újabb sematikus lakópark építése vár, hanem izgalmas kulturális negyed válik belőle. A projektnek köszönhetően új funkciót kapott volna az elhagyott ipari terület, új vasútállomást alakítottak volna ki a múzeum mögött, ráadásul újabb zöldfelületeket is kialakítottak volna, ami fellendíthette volna Kőbánya és Józsefváros fejlődését.
A projekt előkészítésében már 8 milliárd forint benne van, meg persze szakemberek sokévI munkája, de ez most sajnos mind megy a kukába.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium július 8-án írt ki ötletpályázatot (a kiírás itt olvasható), mely szerint a debreceni BMW-gyár mellett, az M35-ös autópálya, a BMW körút és a BMW-gyár autópálya-lehajtó által határolt területen épül fel az új múzeum. Ahogy a kiírásban olvasható, a jövőbe mutató, az innováció számára inspiratív hátteret nyújtó épületre vagy épületegyüttesre építészeti javaslatokat várnak. Az állandó és az időszaki kiállításokon túl az új intézménynek oktatási, konferenciafunkcióknak és rendezvényeknek is helyet kell adnia. Az elképzelések szerint a 14 ezer négyzetméter alapterületű épület a közlekedés múltjának bemutatásával a jövőbe mutató megoldások, az innováció számára kínál majd inspiráló hátteret, és évi 350 ezer látogató befogadására lesz képes.
Logikusan végiggondolva kevésbé értjük, mi szükség van arra, hogy egy már előkészített, mindenki által elfogadott projektet, amelyben sok száz ember ideje, munkája és rengeteg pénz benne van, lenullázva, ismét egy ötletpályázattól indulva egy teljesen más helyen építsenek fel – ráadásul itt már nem egy meglévő épület hasznosításáról, hanem egy teljesen új építéséről van szó. Félreértés ne essék, egyáltalán nem ellenezzük, hogy a vidéki nagyvárosokban is legyen kulturális fejlődés, csak éppen érthetetlen, hogy a minden szempontból megfelelő területet miért cserélik fel egy olyan helyre, ahová tömegközlekedéssel bonyolult, szinte nem is lehet kijutni.
A Közlekedési Múzeum egyébként 125 éve épült Budapesten, az évek során pedig nemcsak fővárosi látogatók, de vidéki iskoláscsoportok és turisták is rendszeresen megfordultak a tereiben, már csak azért is, mert az ország több pontjából viszonylag könnyen megközelíthető volt. És nem a Közlekedési Múzeum az egyetlen, amit elköltöztetnek Budapestről: a Természettudományi Múzeumot az egykori Loki-pálya területén tervezik felépíteni.
(Borítókép: Időszaki kiállítás a Dízelcsarnokban, Szabó Gábor - We Love Budapest)
