A Gánti-medence a Vértes hegységben található, a Vértes-fennsík bércei között. Ez Magyarország legkisebb területű, mindössze egyetlen településnek (Gánt) helyet adó tájegysége. A jórészt Alsó-Ausztriából, Bajorországból és Svábföldről származó német nemzetiségűek által lakott Gánt nevének eredetéről több verzió is tartja magát, és mi leginkább arra hajlunk, ami utal a környék küllemére is: egy régies középfelnémet szóra vezetik vissza a település nevét, ami magyarul azt jelenti: ′sziklagörgeteg′. Gánt a természeti adottságai miatt kiemelt jelentőségű. Manapság közkedvelt kirándulóhely, különleges vidék, a múlt század elején viszont Magyarország első számú, Európa-szerte ismert bauxitlelőhelye volt. Ennek emlékét őrzi az itt található Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és Földtani Park.
Gántra mehetünk autóval, talán úgy a legegyszerűbb és a leggyorsabb. De érkezhetünk távolsági busszal is, ami a Népliget buszpályaudvarról indul, és a Bicskére, valamint a Mórra közlekedő járat érinti Gántot, több megálló is található a településen, az egyik pont a bauxitmezőnél van. Nagyjából másfél óra a buszút. Vonattal is körülbelül ugyanennyi időt emészt fel az utazás, és a Déli pályaudvar a kiindulási pont, ha megcélozzuk a gánti bauxitparkot.
A gánti múzeum és földtani park névadója Balás Jenő székely származású bányamérnök és kutató volt, ő számít a hazai bauxitbányászat úttörőjének. Tevékenysége 1920 után a Vértesre és a Bakonyra összpontosult, ezen a vidéken kereste és kutatta a bauxitban gazdag földeket, és Gánt volt az egyik fő kutatási területe. Emiatt a településen ma emlékszobája és emléktáblája is van, a helyiek szorgosan ápolják Balás Jenő kultuszát.
A múzeum és földtani park Gánttól délre található, és nem is egy, hanem két, már rég nem működő bauxitbánya van a területen. Az egyik sorsát rábízták a természetre, részben már vissza is hódította magának, a másik helyén viszont megnyílt a múzeum meg a földtani park, benne a 28 méter magas bányafallal. A parkon egy 13 állomásos, 3,5 kilométer hosszú tanösvény vezet végig, amit a Duna–Ipoly Nemzeti Park munkatársai alakítottak ki.
A tanösvény az egykori külszíni fejtés történetét és folyamatát meséli el és mutatja be, miközben a földtörténeti korok hátrahagyott emlékeivel is találkozhatunk. Megtudhatjuk, hogy mi zajlott itt jóval azelőtt, hogy megszülettünk volna, vagy azt megelőzően, hogy a majom lejött a fáról, hogy emberré váljon. A bányászatnak köszönhetően kerültek felszínre az évmilliókkal ezelőtti rétegek is, a különféle színek és alakzatok. Az alapkőzet dolomit, melynek színárnyalatait a különböző ásványok adják meg, és a sárgástól a liláspirosig terjed a lenyűgöző színskála.
Egy gánti kirándulás – pláne ha még nagy fokú elevenség is jellemzi a kiránduló fantáziáját – felér egy űropera díszletei közötti kalandozással. Bár Gánt nem sivatag, de akár a Dűne hátteréül is szolgálhatna, vagy bármelyik olyan sci-fihez is jól illene, ami a Marson vagy egy ahhoz hasonló küllemű bolygón játszódik. De egy posztapokaliptikus Földet is magunk elé képzelhetünk, vagy egy olyat, amilyen több millió évvel ezelőtt lehetett. Na persze akkor is maximális az élvezet, ha a magunk korában és Földjén maradunk, és úgy járjuk be Gánt elképesztően izgalmas, jórészt narancsszínben úszó bauxittáját.
Elérhetőségek
Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és Földtani Park Geológiai Látogatóközpont
