A Király Gyógyfürdő felújítása szerintünk ott van a legjobban várt épületfelújítások között, ám a munkálatok már évek óta húzódnak, most viszont úgy tűnik, újra van remény, hogy a szebb napokat is látott épület visszanyerje egykori pompáját. A fürdőt még 1566-ban építtette Arszlán pasa a Fő utcai helyszínen, és akkoriban még paradicsomi állapotok uralkodtak benne, ott volt a legjobb fürdők között – bár ez nem is kérdés, ha azt vesszük, hogy a fővárosban nagyon jó minőségű víz van, illetve hogy a Királyba még a legfelső oszmán körök is jártak.
A fürdőről még az egyik leghíresebb török utazó, Evlia Cselebi is elismerően írt, többek között, hogy „a medencéjében olyan forró a víz, hogy alig lehet belemenni”, de azt is megjegyezte, hogy
a rózsaszín kerámiakupolán át lágyan beszűrődő fénysugarak között pedig egyenesen a paradicsomban érezték magukat a fürdőzők.
Az azóta eltelt évek során egy barokk és egy klasszicista hozzáépítés történt, ráadásul a barokk U alakú szárny a fürdő egyes részeinek bontásával járt. A kádfürdőkkel teli klasszicista szárny a 19. században épült, ráadásul nem építész, hanem egy kútmester tervezte.
A fürdő teljes körű felújítása több mint 70 éve, még az 1950-es években történt, azóta várja a csodát. 2017-ben röppentek fel először a hírek a fokozottan védett műemléki épület rekonstrukciójáról, amit aztán tervpályázat követett, amelynek kiírásában az épület történeti értékeinek megtartása és a modern kor elvárásainak ötvözése, valamint egy 20-25 méteres úszómedence kialakítása is volt. Ezt a pályázatot a 3h építésziroda nyerte, akik összhangot teremtettek a különböző korokból származó épületrészek között, és még reális költségvetést is készítettek a projekthez.
Bár az engedélyezési terv már 2019-ben kész volt, és a hírekben is a hamarosan meginduló, az év „legnagyobb eseményeként” számontartott felújításról lehetett olvasni, a koronavírus-járvány következtében le kellett állítani a projektet, ugyanis a zárvatartások miatti kiesett bevétel miatt a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) nem tudta előteremteni a forrást. A nehézségek ellenére azonban történt néhány kevésbé látványos, ám mégis fontos folyamat, ilyen például, hogy a fürdőben állagmegóvási folyamatok zajlottak, valamint újra napirendre került a teljes műszaki felújítás – ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a vendégek elvárásainak megfelelően működjön. Ahogy Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere, egyben a Király Gyógyfürdő felújításáért felelős főpolgármesteri biztos megjegyezte, 2023-ban indultak újra a háttérfolyamatok:
új koncepciótervek készültek, amelyek valamennyivel kisebb fürdőkomplexummal és az eredeti architektúra felhasználásával számolnak.
Arról is beszélt, hogy a Király Gyógyfürdő felújítása csak a kerület, a BGYH és az állam együttműködésében lehetséges, ugyanis egyedül egyik félnek sincs rá erőforrása. A fürdőt mai állapotában három meghatározó kor jellemzi – a török, a barokk és klasszicista –, a 3h építésziroda ezekhez igazodva készítette el a jelenlegi épületegyüttest bővítő új funkciókat és kortárs kiegészítéseket három funkcionális elrendezést bemutató változatban.
„A felújításban a kihívást az jelenti, hogyan lehet hangulatában egységesíteni az eltérő korok lenyomatait, a kortárs kiegészítések hogyan illeszthetők ebbe a miliőbe. A műemlékileg kevésbé értékes, illetve értéktelen épületrészek eltávolításával elsősorban a törökfürdőrészt erősítettük mind tériségében, mind megjelenésében” – mondta Gunther Zsolt, a 3h építésziroda vezető tervezője.
Az új épületekben is a helyi építészeti és kulturális értékek kiemelése lesz a cél. Érdekesség, hogy az udvar szintjének süllyesztésével fogadóudvart alakítanak ki, ami a fürdő fő megközelítéséül szolgál majd. Mivel a hangsúly a török rész teljességén van, ezért a barokk udvart például lefedték, ezzel is növelve a földszinti törökfürdő hideg pihenőrészének területét, míg a törökfürdő boltozatos előtere fölötti értéktelen emeletráépítés elbontásával
kiszabadítják és a belső térből is láthatóvá teszik a török kori kupolákat. Ezek burkolására egyébként speciális török csempéket használnak majd.
Az új koncepciónak fontos része a gazdaságosság, ezért a gyógyfürdőszerepen túl olyan funkciókat is beterveztek, amelyek piacképessé teszik a helyet, így egy wellnessrészleg, egy szépségszalon és egy étterem is helyet kapott itt.
A 2019-es változat egy rendkívül nagy beruházás volt, ezt ma már képtelenség lenne megvalósítani, ezért az új terveket az eredeti funkciót és építészeti örökséget szem előtt tartva alakították ki – így a korábbi kiírásban szereplő úszómedence már nem szerepel ezekben. A koncepciótervek elkészültek, jelenleg az ütemezésről, jogi felállásról és az anyagiakról folyik a tárgyalás, mi pedig kíváncsian várjuk, hogy a romos fürdő mikor és hogyan lesz újra élettel teli, mert ahogy Borosné Szűts Ildikó, a BGHY vezérigazgatója is elmondta: „Megőrzése nemcsak felelősség, hanem egy óriási feladat.”
(Borítókép: We Love Budapest)
