Jön a Róma–Budapest kiállítás, ahol többek között Csontváry-, Aba-Novák-, Gulácsy- és Reigl Judit-alkotásokat nézhetünk öt héten át, vagyis március 28-ig, ráadásul ingyenesen. A tárlaton a klasszikus és a kortárs művészek alkotásain keresztül egy kicsit valamennyien Itáliában érezhetjük magunkat, miközben megismerjük, hogyan hatott rájuk az olasz főváros a 19. és a 20. században. Most érdemes tehát a Virág Judit Galériába menni, mert a magyar képzőművészet legnagyobb ikonjainak képeit, szobrait, műtárgyait állítják ki.
Volt már Berlin–Budapest és Párizs–Budapest kiállítás is a Virág Judit Galériában, a február 22-én megnyíló Róma–Budapest pedig a kiállítássorozat lezáró tárlata, ahol többek között Aba-Novák Vilmos, Gulácsy Lajos, Keserü Ilona, Vaszary János és Reigl Judit munkáit láthatja a nagyközönség. „Berlin és Párizs kiállítást már szerveztünk, most az európai kultúra egy újabb fellegvára, Róma következik. Az eddigi legátfogóbb képet mutatjuk be a közönségnek arról, hogy hogyan vált az olasz főváros a magyar művészet egyik leginspirálóbb helyszínévé” – mondta Kelen Anna, a galéria vezető művészettörténésze a kiállítás megnyitóján.
A 10 éve kezdődött kiállítássorozat zárótárlatára nagyjából 6 éve készült a galéria, már csak azért is tartott ennyi ideig, mert mellette párhuzamosan egy tanulmánykötet (Kaszás Gábor, Szeredi Merse Pál a szerzők) is készült Róma–Budapest címmel, amely a művészek és Róma kapcsolatát mutatja be az 1800-as évek elejétől 1948-ig.
Biztos, hogy a legnagyobb szenzáció Csontváry Kosztka Tivadar Holdtölte Taorminában című festménye. Ez egy hazai magángyűjtemény darabja, évek óta nem volt kiállításon, úgyhogy most lehetőség nyílik belemerülni a festmény felfedezésébe. Taormináról egyébként 9 festményt készített, és érdekesség, hogy ugyanazt a helyszínt több nézőpontból, több napszakban is megfestette, így a most kiállított képnek is van egy párja: a Mandulavirágzás Taorminában. Persze nem Csontváry volt az egyetlen, akit megihletett az itáliai táj, Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly, Vaszary János, Molnár-C. Pál és Reigl Judit is eltöltött hosszabb-rövidebb időt az antik és a reneszánsz emlékek tanulmányozásával.
A Róma–Budapest kiállításon egyébként száznál is több festményt és műtárgyat nézhetünk meg. Vannak nagyon színes, olaszos hangulatú képek, portrék, csendéletek, egy külön szekció a modern magyar egyházművészetnek, egy Vaszary János festményeinek és egy az olasz futurizmusban alkotó Scheiber Hugónak. A festő 1932-ben kapott lehetőséget a mozgalom vezetőjétől, Filippo Tommaso Marinetti költőtől, hogy Rómában a futuristákkal alkothasson, majd ő volt az egyetlen magyar alkotó, aki önálló kollekcióval szerepelt a római Palazzo Adrianában megrendezett Első nemzeti futurista művészeti kiállításon.
A festmények között járkálva mi „játszottunk” egy picit azzal, hogy ugyanazt a várost vagy témát hogyan festették meg a különböző festők: míg Csontvárynál egy drámai és szuggesztív Taorminát látunk, addig Vaszary János Taorminája különös módon az abbáziai tengerpartot és nyarakat juttatta eszünkbe, de van ott egy Egry József-féle Taormina is, ami nemcsak hangulatban, de technikában is egészen más. Ugyanilyen érdekes volt végignézni Patkó Károly halászait és Aba-Novák tengerpartjait, és azt, hogy a magyar festők hogyan értelmezték újra a 20. század elején a különböző bibliai jeleneteket, így egészen új helyzetben, egy belvárosi gangon láthatjuk Évát (Duray Tibor).
A Róma–Budapest kiállítás öt héten át, egészen március 28-ig tekinthető meg nyitvatartási időben a Virág Jugit Galériában, ingyenesen. Ez pedig azért is fontos, mert a galéria célja, hogy minden műkedvelő hozzáférhessen a művészethez, megismerje és megszeresse a magyar művészeket, éppen ezért az ingyenes belépés mellett a kiállításhoz kapcsolódó ingyenes tárlatvezetések is lesznek majd.
(Borítókép: Csontváry Kosztka Tivadar: Holdtölte Taorminában, Virág Judit Galéria)
