A 2014-ben nyílt Meat Boutique sokáig meghatározó étterme volt a Lánchíd utcai gasztrokülönítménynek, és a budapesti húsimádóknak egyaránt. Az első Covid-hullám után új koncepcióval jelentkeztek, de 2021-ben bezártak. Az elmúlt két évben a tulajdonosok az átalakításon és a megújuláson dolgoztak, egészen konkrét elképzelésekkel. Mernyák Iván, a Meat Boutique egyik megálmodója azt mondja, már akkor tudta, hogy szeretne egyszer Huszár Krisztiánnal dolgozni, mikor még szomszédok voltak a ZONA miatt – azóta pedig sok víz lefolyt a Dunán, Krisztián megfordult jó pár konyhán, és hazahozta azt az ázsiai vonalat is, amiből a töretlen sikerű Vietnámigulyás.hu HK is született.
A Meat Boutique átalakításakor egyetlen dolog maradt meg, az, hogy a jó minőségű, különleges húsok dominálnak, minden egyéb más lett. A drága, angolszász jellegű koncok helyett a balkáni konyhák kerültek fókuszba. Ivánék úgy látták, hogy a közel-keleti konyhák nagyon népszerűek itthon, a világ egyik legzseniálisabb konyhája, a török viszont nagyon alul van reprezentálva Budapesten. Így aztán úgy döntöttek, hogy az új Meat Boutique a török és a balkáni konyhából fog inspirálódni, nemcsak hús-, de köretfronton is.
Az éttermet is átalakították, fent több lett a hely, a konyha az alagsorba került, a látványkonyha helyére pedig egy pazar kis csemegepult került, telis-tele olasz, horvát és bosnyák füstölt húsokkal, sonkákkal, sajtokkal, friss és üveges krémekkel, horvát olívaolajjal és Takács Lajos kenyereivel meg lepényeivel. Jó kovászos kenyeret találni itthon már nem nehéz, de a balkáni kisebbség hiánya miatt egy rendes bosnyák pitát már igazi kihívás beszerezni, így a többek között a Laci!Pecsenyéből és az Olimpiából ismert Takács Lajos szabadidőben, kedvtelésből sütött, elképesztően jó kenyereivel kísérik a faszénről lekerült húsokat. A delikínálat egyébként még nőni fog, idővel bekerülnek majd a saját készítésű érlelt, szárított, füstölt húsok is. Kóstolni viszont már most is lehet – külön kínálatban találunk húsos-sajtos tapastálakat, de ha reggelizni támad kedvünk, akkor, mint egy jó deliben, a pultban található kínálatból és az előbb említett kenyérből pillanatok alatt összeraknak nekünk egy méretes szendvicset.
A tulajdonosi kör és Krisztián a múlt évben végigkóstolták Isztambult és Bécset, valamint jó pár balkáni ország piacán is megfordultak, a végén pedig Bereznay Tamás is csatlakozott a projekthez séfként – ő egyébként más meglepetést is tartogat a közeljövőben, de erről majd később. Az étlap most, 3 héttel a nyitás után 99%-on van, bár Krisztián és Tamás szerint mindig lesznek kisebb-nagyobb változások. Két fő részre oszlik: húsokra és kísérőkre. Nemhiába dolgoztak rajta ilyen sokáig ilyen szakemberek, nagyon izgalmasra sikerült, teletűzdelve olyan fogásokkal, amik nem kaphatók minden sarkon. A húsos szekcióban van báránypacal borjúlábbal, báránygerinc, tésztában sült báránylapocka, de találunk csevapcsicsát és borjúkolbászt is. A kísérőket kétféleképpen lehet fogyasztani: mint mezze, előételnek, vagy a húsok mellé köretnek. Mindenhogy működnek, tekintve hogy az egyetlen – vajat és krumplit szinte 50-50 százalékban tartalmazó – krumplipürén kívül mindent a török konyha mezzéi ihlettek, a Balkánon pedig amúgy sem ismeretlen a piták és a lepénykenyerek köretként fogyasztása.
Mi a gulyáslevessel kezdtünk – a hozzáértők szerint ebben az utcában még a cukrászdáknak és a kávézóknak is kell gulyáslevest és hamburgert tartaniuk az étlapon. A gulyáslevest azonban teljesen a hely szelleméhez igazították. Csipetke nincs benne, csak ressre főtt gyökérzöldségek, vérpiros, fűszeres lé és egy öklömnyi marhapofa, ami olyan omlós, hogy mikor a közepét megpiszkáltam kanállal, azonnal szétesett – azt nem tudom, hogy tudták egyben kihozni. Egyértelműen a hús van a fogás középpontjában, a zöldségek és az erős ízű, inkább laza lé csak fűszerezik, pimasz és bátor ötlet, mert a húsfetisiszták imádni fogják, de aki a sűrített levű, csipetkés, kevés húsos gulyáslevest képzelte maga elé, az is pislogni fog.
A hamburger ugyanez a kategória, hús sajttal és uborkával, két buci között. De milyen hús! 200 gramm tiszta, mediumra sült marhanyak, alul-felül édeskés buci, sajtszósz és csemegeuborka – ennyi. Itt is erősen a hús van a középpontban – ez a méreten is látszik –, de a többujjnyi vastag uruguayi marhanyakból készült, konfitált húspogácsa mégis hagyja érvényesülni a sajtos szósz kellemesen comfort foodos ízét. Erre a burgerre csettinteni fog a húsimádó is, de annak sem lesz vele gondja, aki egyébként napokig elél zöldségen.
A tésztában sült báránylapocka úgy néz ki, mint egy méretes tavaszi tekercs, de ízben semmi köze Délkelet-Ázsiához, még akkor sem, ha Krisztián keze alól került ki. A roppanós rétestésztába tekert, bő olajban sült lapocka ízes jus-vel meglocsolva érkezik, és igazi primer húsos élményt kínál. A könnyed fűszerezésnek hála nagyon jól érvényesül a bárány íze, a kollagénes, puha állagot viszont valószínűleg megint csak a húsimádók fogják értékelni. Egy biztos, a haladó ínyencek nagyon fogják szeretni.
A borjúkolbász, ami házi lepénykenyérrel érkezik, pedig ismét egy olyan darab, amit kortól és nemtől függetlenül minden húsevő szeretni fog. A házi kolbász állaga az osztrák Leberkäsére emlékeztet, homogén, kedves, könnyű öntött hús ízes, tunkolni való szafttal.
A mezzeköretek kis isztambuli kavalkádjából bármit érdemes kikérni, sőt, lehetőleg többet kóstoljunk végig, pici, cserébe kedvező árú fogások. A nagyon vajas krumplipürét azoknak, akik ragaszkodnak a hagyományos kísérőhöz, a roppanós, ecetes lila káposztát bármelyik húshoz, ami mellé illik a harsanás, de a túl sok fűszer nem. A két nagy kedvencünk a szusirizzsel és birsalmával töltött, bergamottal fűszerezett töltött szőlőlevél és a kétfajta konfitált babból készült, citrusos meleg saláta voltak – utóbbi egyébként egész nagy adag, önmagában is kitesz egy fogást.
A desszertek osztozkodósak – elképesztő finomak, és hozzák a Kelet minden ízét és zamatát, de szép nagyra sikerültek, úgyhogy húsz deka színhús után lehet, hogy a felével is elleszünk. A pisztáciás, citrusos, mézes-vajas szirupban úszó, roppanós házi baklava tökéletes, de biztos, hogy kétemberes adag. A narancsos-vaníliás sült túró egy könnyedebb játékos, kisebb adag is, a házi birslekvár fanyarsága pedig nagyon illik mellé.
A Meat Boutiqe elsősorban a húskedvelők Mekkája lesz, de akkor is jó eséllyel leszünk visszajárók, ha csak ritkábban és visszafogottabban fogyasztunk húsételeket. Az izgalmas, keleties köretparádénak és a sokféle húsos fogásnak köszönhetően széles a skála, amin le-fel mozoghatunk húsügyben. A deliről pedig egy percig se feledkezzünk meg, akkor is érdemes betérni, ha a környéken járunk, és otthon ennénk egy különleges sonkát, izgalmas olívát vagy hibátlan kencét.
ELÉRHETŐSÉGEK
Meat Boutique
