Különleges világ a Nyugati pályaudvar titkos ajtaja mögött
Kopott türkiz ajtó, első látásra olyan, mint a többi a pályaudvaron, ám van rajta egy felirat, amely már sejteti, valami egészen más világ tárul elénk, ha belépünk rajta. A „Viribus Unitis”, vagyis „Egyesült Erőkkel” felirat Ferenc József jelmondata volt, és nem véletlenül került az ajtóra: a bejárat a királyi váróteremet rejti, ahol az uralkodó feleségével, Erzsébet királynéval, Sissivel várakozott a vonatra. A fennmaradt rezidencia azért is igazán különleges, mert az uralkodópárnak készített enteriőrök idővel megsemmisültek. Vörös Tibor főépítész blogjában azt írja a teremről:
„Az uralkodói várók általában előcsarnokot, váró- és illemhelyeket magába foglaló helyiségekből álltak, és ezek mellett helyezték el a különvonat személyzetének tartózkodóját is. A helyiségcsoport belsőépítészeti kialakítása az uralkodói pompa követelményeinek megfelelő, gazdagon díszített belső miliőt teremtett, nemes anyagok felhasználásával készített fal- meg padlóburkolatokkal, gipszstukkókkal és díszítő falfestésekkel, óraszekrényekkel, kandallókkal, falfülkékben elhelyezett szobrokkal, valamint nagy tükörfelületekkel.”
„Az uralkodói várók általában előcsarnokot, váró- és illemhelyeket magába foglaló helyiségekből álltak, és ezek mellett helyezték el a különvonat személyzetének tartózkodóját is. A helyiségcsoport belsőépítészeti kialakítása az uralkodói pompa követelményeinek megfelelő, gazdagon díszített belső miliőt teremtett, nemes anyagok felhasználásával készített fal- meg padlóburkolatokkal, gipszstukkókkal és díszítő falfestésekkel, óraszekrényekkel, kandallókkal, falfülkékben elhelyezett szobrokkal, valamint nagy tükörfelületekkel.”
Az uralkodó számára kialakított váróterem, más néven udvari pavilon a Nyugatiban egy nagyobb királyi és egy kisebb királynői váróból (ehhez veranda és kert is tartozott), továbbá az ezekhez kapcsolódó előtérből, mellékhelyiségekből és a személyzeti várót is magában foglaló helyiségcsoportból áll. A váró elegáns dekorációja díszes, részletgazdag, sok az aranyozott felület, leginkább egy palota szalonjához hasonlít. Egyébként a Keleti pályaudvaron is volt királyi váró, de azt sajnos a II. világháborúban bombatalálat érte. A titkos várót a MÁV nosztalgiavonatozása alkalmával vagy a Múzeumok Éjszakáján tekintheti meg a közönség.
Úri utcai dimenziókapu
A Várnegyedben található Úri utca 52. szám alatti ház kapuja felett az ókori, szakállas Bész isten arcmása jelzi, hogy nem mindennapi élményben lehet részünk, ha átlépünk a kapun. Az Index cikke szerint a házat 1792-ben vette meg gróf Rudnyánszky Antónia, aki a korszak egyik legműveltebb és legfelvilágosultabb személyének számított, és aktívan érdeklődött az ezotéria, a hermetizmus és az alkímia iránt. Bész feje azért került a kapura, mert úgy tartották, démonűző hatalmával elűzi a bajt és segíti a gyermekáldást. Az egyiptomi istenség alakja állítólag az olyan titkos ajtók felett látható, amelyek egyfajta dimenziókapuként funkcionálva képesek más kontinensekre, sőt más világokba is repíteni a belépőket, persze csak bizonyos csillagállások mellett.
A valóságban persze ilyenben nem lehet részünk, de egy gyönyörű kis rejtett udvarra léphetünk be, amelynek közepén egy kert áll, falán vadszőlő kúszik. Az épület egyébként arról is híres, hogy a kutató, vadász, útikönyvíró Széchenyi Zsigmond a ház pincéjében vészelte át az ostromot, majd innen vitték börtönbe, ahol fél évet raboskodott.
Titkos kert és bort adó falikút a Vitkovics Mihály utcában
A Vitkovics Mihály utca 12. szám alatt található kapu szintén egy különleges udvarra vezet: itt található a kerámiákat, festett tárgyakat áruló Holló Műhely udvara, illetve titkos kertje, melyet a tulajdonos, Holló László ültetett növénykülönlegességekből, például lila virágú kígyószakállból, kenderpálmából, virágzó kukoricalevélből, gránátalmafából.
Az udvar különleges eleme a vörösmárvány falikút, amely a legenda szerint nem vizet, hanem bort ad, ugyanis a belsejében lévő kannába bor tölthető, ami a csövön keresztül kinyerhető a kútból. A műhely, a kert és a szintén az épületben található Hereditas Galéria nyitvatartási időben szabadon megcsodálható.
Magánóvóhely az erdőben
A budai Hegyvidék közkedvelt kirándulóhely, különösen az Ördög-orom környéke. De mit rejt az Edvi Illés utcában a sziklába vájt, csúnya fehér ajtó? Persze az üvöltő piros „Óvóhely” felirat elég árulkodó, azt azonban kevesen tudják, hogy az ajtó mögött lévő bunker több mint ezer négyzetméteres. Az óvóhely valószínűleg Budapest ostroma előtt épülhetett, ezt sejteti legalábbis a Fővárosi Közlöny 1944-ben írt cikke, mely szerint
„a tömeg-óvóhelyek létesítése ez idő szerint is folyik, különösen olyan helyeken, ahol a természeti adottságok lehetővé teszik barlangokban és más helyeken…”.
„a tömeg-óvóhelyek létesítése ez idő szerint is folyik, különösen olyan helyeken, ahol a természeti adottságok lehetővé teszik barlangokban és más helyeken…”.
Az Index cikke szerint ezek akkoriban – persze nem véletlenül – annyira népszerűek voltak, hogy a lakáshirdetésekben külön szempont volt, van-e a környéken bombabiztos óvóhely. A szóban forgó sziklába vájt bunkert is magáncélokra használták, járatait úgy alakították ki, hogy a légnyomás vagy a bedobott kézigránát ne okozzon sérülést a bent tartózkodóknak. A közösségi téren kívül a bunkerben több fülke is található, sőt még a fűtés és a világítás is biztosított volt, ám a csatornázás hiánya miatt a bentlakók tőzeges vécét használtak. A háború után az erődítmény az állam tulajdonába került, eleinte raktározási célokra akarták használni, de a páratartalom miatt erre nem volt alkalmas. A 90-es években leginkább szemétlerakóként működött, járataiba hajléktalanok költöztek. A sziklabunkert a civilek azóta rendbe rakták, és bunkertúrák alkalmával jelenleg is látogatható az egykor 250 ember védelmét is ellátni képes, titokzatos óvóhely.
A láthatatlan templom
Ki gondolná, hogy a Rákóczi út 57/A alatt található ajtón bejutva egy templom tárul a szemünk elé? Az udvar közepén álló Luther-ház temploma láthatatlan a járókelők számára, hiszen házak fogják közre, ezért is hívják Budapest titkos templomának. A telken eredetileg csak az az épület létezett, ahol egy szlovák iskola működött – Petőfi Sándor idejárt diákként az 1832/33-as tanévben. A templom 1863-ra készült el, és 1867-től vehették birtokba a hívek.
Az épület akkor záródott körbe, amikor az evangélikus közösség bérházat építtetett köré, majd azt üzleteknek adta ki, hogy fedezni tudja a költségeit – a 19. század vége óta vált teljesen láthatatlanná a forgalmas Rákóczi úton sétálók számára. A templom az ostrom során súlyosan megsérült, a gyülekezet az 50-es évekre szinte teljesen elfogyott. Az 1960-as évektől különféle szervezetek használják, volt itt már edzőterem és kaszinó is. A legutóbbi hírek szerint a körbeépített templomot felújítják, és az Országos Szlovák Önkormányzat kulturális központja lesz.
