1848–1849 a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb és legjobban dokumentált eseménysorozata. Könyvek, tanulmányok, cikkek sokaságát írták a körülbelül másfél év történéseiről. Mi 15 érdekességet gyűjtöttünk össze a 175 évvel ezelőtti időszakról.

1. 1848. március 15. szerdára esett, akárcsak 2023-ban.

2. A Fővárosi Statisztikai Évkönyv adatai alapján 1845-ben Pesten közel 80 ezer ember élt, míg Budán 42 ezer. Az 1850-es népszámlálás adatai szerint Pestnek már majdnem 130 ezer, Budának pedig nem sokkal kevesebb mint 60 ezer lakosa volt.

3. Pest és Buda között ekkor még nem volt állandó híd, csak egy 43 hajóból álló pontonhíd. A Lánchidat 1849. november 20-án adták át.

4. Számos állat volt látható ebben az időben a városban, elsősorban lovak és ökrök.

5. A Várnegyedben található Hadtörténeti Múzeum falában ma is ott vannak azok az ágyúgolyók, amelyeket 1848-ban Görgey (Görgei) Artúr katonái lőttek ki Buda ostromakor.

6. Azt az épületet, amelynek az aljában a Pilvax (Fillinger) kávéház volt, 1911-ben lebontották. A mai Pilvax az eredeti helyétől nem messze található.

7. Egyes források szerint Petőfi otthon felejtette a Nemzeti dal kéziratát, ezért fejből kellett diktálnia Landerer és Heckenast nyomdájában.

8. 1848-ban Pest és Buda lakosságának nagyobbik része még német volt.

9. Kossuth iránti tisztelete jeleként Táncsics Mihály egyik lányát Lajoskának nevezte el.

10. A kor legfontosabb és legolvasottabb (kb. 5 ezer példányban megjelent) lapja a Kossuth által szerkesztett Pesti Hírlap volt.

11. Pest és Buda lakóinak nagy része gyalog közlekedett, lóval vagy hintóval csak a gazdagok.

12. A márciusi ifjak között egy nőt is találunk: Szathmáryné Farkas Lujzát, a Nemzeti Színház színésznőjét. (A képen a Nemzeti Színház társulata látható 1884-ben, az első sor bal szélén ül Szathmáryné Farkas Lujza, akinek a férje elesett a szabadságharc során.)

13. Az 1848. december 14. és 16. között Magyarország ellen megindult cs. kir. fősereg támadásának hírére Kossuth december 30-án elrendelte, hogy az 1790 óta a budai várban őrzött koronázási ékszereket Debrecenbe szállítsák.

14. A forradalom kitörésekor a testi és mentális problémákkal is küzdő, az uralkodásra teljesen alkalmatlan V. Ferdinánd volt Magyarország királya. 1848. december 2-án mondott le, és unokaöccsét, a 18 éves Ferenc Józsefet tette meg utódjának.

15. Az 1848–1849-ben Kossuth Lajos pénzügyminiszter kezdeményezésére kinyomtatott ún. Kossuth-bankók voltak az első magyar papírpénzek.

Források:


  • Habsburg Lexikon, Új Géniusz Kiadó, 1990
  • Katona Tamás – Ráday Mihály: Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei. I. Események és helyszínek, Corvina Kiadó, 2013
  • „Nagyjából mindenen elképednénk” – Interjú Fónagy Zoltán történésszel a reformkori és a forradalmi Budapestről, We Love Budapest, 2021. 03. 12.
  • Osztovits Szabolcs: „Sors, nyiss nekem tért”. Petőfi Sándor életének krónikája, Osiris Kiadó, 2022
  • A Szent Korona hazatér, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019
  • Zubreczki Dávid: Ahol valódi ágyúgolyók vannak a falba lőve, Index, 2016. 05. 26. 

Címkék