budapest

szerkesztés

Egy eltűnt kávéház nyomában – A Pilvax

Szerzők

  • Wágner Gábor

2021. 03. 16. 16:08

Az 1848. március 15-i magyar forradalomnak több ikonikus helyszíne is volt Pesten. Ha ki kéne választani közülük a leget, akkor bár a Landerer nyomda és Táncsics börtöne is biztos jól futna, de amit mindenki elsőként említene, az mégis a Nemzeti Múzeum lépcsője és az épület előtti tér, illetve a Pilvax kávéház lenne, ami afféle központként, gyülekezőhelyként is szolgált a forradalmat kirobbantó Petőfiék számára. Utóbbi történetét elevenítjük most fel, már csak azért is, mert a több mint 100 éve nem létező kávéháznak nemcsak március 15-én volt szerepe, hanem már korábban is: a fiatal művészek gyűjtő- és törzshelye volt.

Ha megkérdezünk egy pestit, hogy mondja már meg, merre találjuk a Pilvax kávéházat, valószínűleg útba igazít, pedig valójában azt kéne válaszolnia: ahhoz, hogy megtaláljuk, egy időgépre lenne szükségünk. Az eredeti Pilvax ugyanis 1911 novembere óta nem létezik – akkor bezárták, majd két évvel később, 1913-ban lebontották a házzal együtt, aminek az aljában az egykor méltán népszerű kávézó és találkozóhely volt. Ahol a belvárosban ma a Pilvax közt találjuk, pontosan ott állt a háztömb és benne a Pilvax kávéház, amit pedig e néven ismerünk, és ami nem messze onnét található, csak a jogutódja a forradalmi szervezkedés egykori fontos terepének. 

Fotó: Gracza György: Az 1848-49-iki Magyar Szabadságharcz Története 1. (Budapest, 1894)

Az osztrák származású Karl Pillvax ott született, ahol a nagy magyar, Széchenyi István földi útja véget ért: Döblingben. Az iskolamester fia pincérkedésből kereste a kenyerét, közben kitanulta a bécsi mesterektől a kávésmesterséget, majd elszegődött az I. Ferencz József gőzhajóra, ahol 3 évig állt alkalmazásban. Közben ismerte meg Giergl Mária Teréziát, egy magyar lányt, akibe bele is szeretett, így nem sokkal később követte őt Pestre, ahol 1841 karácsonyán el is vette őt feleségül. Az osztrák fiatalember magyarította a nevét is, kikerült a Pillvaxból egy l betű, a Karl helyett pedig Károly lett belőle. Közben kereste azt a bérbe vehető helyet is, ahol kamatoztatni tudta a hazájában elsajátított kávésmesterséget, bár addig sem volt tétlen: egy borkimérést üzemeltetett.

Fotó: Vasárnapi Újság (1900)

A Café Renaissance 1838-ban nyitott meg, a mai Petőfi Sándor utcában, amit akkor még Úri utcának neveztek. A hely hamar népszerűvé vált, viszonylag jól pörgött, így Pilvax Károly meg is látta benne a lehetőséget, sőt azt is, hogy több is kihozható belőle. 1842-ben vette át a kávézót az előző üzemeltetőjétől. Nemcsak átfestette a falakat – „a legkitűnőbb hősök, és nagyszivü hazafiak képei” kerültek fel rájuk –, hanem a kávézó addigra már bejáratott nevét is megváltoztatta. Mivel szerinte a Café Renaissance nehezen kimondható és megjegyezhető volt, arra gondolt, egyszerűbb magáról Pilvaxnak elnevezni. És így is tett. 

Fotó: Népszava, 1911. November (39. Évfolyam, 259–284. Sz.)

Hogy a fiatal művészek, értelmiségiek és egyetemisták miért fedezték fel a Pilvaxot és szoktak oda annyira, hogy a legmenőbb akkori helyek egyikévé vált, nem tudni pontosan. Az akkoriban már egyre erőteljesebben nyiladozó nemzettudat okán lehet, hogy a falra festett magyar vitézek bírtak vonzerővel. De tartunk tőle, hogy nemcsak ez, hanem a négy biliárdasztal is (amit akkor még tekeasztalként ismertek Pesten), amit Pilvax Károly állíttatott fel a kávéházban. Elég gyorsan ideszokott Petőfi és baráti köre, a Tízek Társasága, illetve az a jogászokból és egyetemistákból álló kör is, amit Vasvári Pál vezetett. Az egymásra találó két lázadó csoportosulás Fiatal Magyarország mozgalom néven éppen a Pilvaxban egyesült, 1846-ban. 

Ugyanebben az évben Pilvax Károly továbbadta a kávézót egy bizonyos Fillinger Jánosnak, aki a forradalom alatt is vezette azt. Érdekes módon az új tulajdonos nem cserélte le a cégtáblát, így hivatalosan Pilvax maradt a hely neve, bár a lapok meg Fillinger (Pilvax) kávézóként hivatkoztak rá. Ezenkívül ismeretes még egy neve a helynek, amit 1848. március 15-e után kapott a kávézó, egyenesen Petőfi Sándortól: ez volt a (nem) kissé modoros Szabadság Csarnoka. Az utókor számára viszont maradt, ami volt: a Pilvax. 

Fotó: Gracza György: Az 1848-49-iki Magyar Szabadságharcz Története 1. (Budapest, 1894)

A kávéház forradalomban játszott szerepe jól ismert. Itt szervezkedtek a „márciusi ifjak”, ide rohant a hírnök a gőzhajóról, hogy bejelentse a bécsi forradalom győzelmét, és itt szavalta el Petőfi először a Nemzeti dalt. Csupa dicsőség, ami aztán sajnos visszaütött a szabadságharc leverése után. A forradalmi szerep rányomta a bélyegét a Pilvax további történetére. 
 
1849 után a Pilvaxot átnevezték Café Herrengasséra, és kézről kézre járt a tulajdonosok között. Az 1848. március 15-e előtti forradalmi hangulat nem tért vissza a Pilvax falai közé, távozott az akkori üzletvezetővel, Fillinger Jánossal együtt, aki a város egy másik részén nyitott kávézót. 

Fotó: Budapest, 1973. (11. Évfolyam)

Akármilyen furcsa is, de miközben a Pilvax már túl volt a fényes korszakán, a kávéház történetének legfontosabb alakja csak akkor érkezett, nem sokkal a kiegyezés után. 1867-ben egy bizonyos Schőja Antal – aki több helyet is vitt városszerte – vette át a Pilvax vezetését. Nála dolgozott húsz éven át pincérként Schowanetz János – és pont a Pilvaxban, amit 1891-ben át is vett Schőjától. Egészen a bezárásáig és lebontásáig ő vezette a Pilvaxot, és a legjobb gazdájának bizonyult. Fenntartotta a hely kultuszát. A falakat a 48-as hősök képei borították, a bejárat fölött pedig emléktábla függött, aminek ünnepélyes avatójára maga Jókai Mór is elment. 

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési És Építészeti Osztályának Fényképei

De kultusz ide vagy oda, a Pilvaxot ez sem tudta megmenteni. Már 1910-ben döntés született arról, hogy elbontják azt a tömböt, aminek a kávéház is a része volt. A dualizmus korának hatalmas építkezései teljesen átalakították a belváros képét, ennek esett áldozatául a Pilvax is – sok minden mással együtt. A helyet végül 1911 novemberében egy nagy búcsúztató ünnepséggel engedték el a törzsvendégek és a kultusz ápolói. Két évig azonban még ott állt bedeszkázott ablakokkal és ajtóval, szomorúan, míg aztán 1913 végén lebontották az egész tömböt. Bár 1921-ben (nem messze az eredeti helytől) újranyitott a Pilvax, de ma már az sincs meg. Végleg elmúlt a régi dicsőség. 
 
Éppen ezért okoz nagy meglepetést a Hyper and Hyper legfrissebb videója, amit pont március 15-én osztottak meg a közönséggel: megalkották a Pilvax kávéház 3D rekonstrukcióját, amit egy 360°-os panorámavideó segítségével mutatnak be az alábbi videóban.Nagyon érzékletesen adja vissza az hangulatot, ami 1848. március 15-én reggel Petőfiéket fogadta a Pilvaxba belépve...

Hasonló tartalmak

Admin mode