A szocialista divat nagyasszonya – Rotschild Klára

120 éve ezen a napon Rotschild Klára beleszületett a divatszakmába. Zsidó származású szüleinek jól menő nőiruha-szalonja volt a belvárosban, így négy lányukat – akik közül Klára a harmadik volt – már korán munkára fogták az üzletben. Felserdülve pedig elkísérhették édesapjukat párizsi szakmai utazásokra, ahol első kézből ismerhették meg a nagy divatházak munkáit. Annak ellenére, hogy csak hat osztályt végzett, és a nyelvtudása sem volt túl erős, Rotschild Klárában veleszületett fogékonyság élt mindennemű stílus és elegancia iránt, így kiváló direktrisszé vált apja szalonjában. (Szülei elváltak és üzletileg is külön úton indultak el, az édesapa maradt az elit kiszolgálásánál, az édesanya inkább a középréteget célozta meg.)

Somogyi Pál Károly, a korszakban botrányairól ismert milliomos rendszeresen a szalonnál rendelt ruhát szerelmének, amit természetesen nem fizetett ki. Miután jelentősebb tartozása keletkezett, Rotschild Klára személyesen látogatott el a lakására, hogy fizetésre bírja az aranyifjút, aki ígéretek helyett fizikailag bántalmazta, majd kipenderítette a lakásból a direktriszt. Ez Rotschildet annyira összetörte, hogy öngyilkosságot kísérelt meg, amit szerencsére túlélt, de hosszú pszichiátriai kezelés várt rá. Az esetből felépülve  férjhez ment a selyemmel és szövetekkel kereskedő Glücksthal Pálhoz, majd a Somogyi elleni kártérítési per során kapott összeg segítségével 1934-ben beindította első önálló üzletét a Deák tér 3. szám alatt.

Noha a botránnyal járó hírverés kifejezetten jót tett a Rotschild-szalonnak, mindez mit sem ért volna ügyes kapcsolatépítési képesség, biztos stílus, igényesség és jó kereskedelmi érzék nélkül. Ennek köszönhetően Rotschild Klára már a háború előtt a legelőkelőbb hazai arisztokraták számára készíthetett esküvői ruhákat, ám a régi, jó kapcsolat mellett ahhoz már szerencse és különleges tehetség is kellett, hogy nála készülhessen a korszak álomesküvőjére, gróf Edelsheim-Gyulai Ilona és Horthy István menyegzőjére a menyasszonyi ruha. A szalonnak ifjabb Horthyné mellett további rangos vendégei is voltak, például az egyiptomi királyi család vagy gróf Almássy Jacqueline.

Az elegáns időknek a háború miatt vége szakadt, Rotschild Klárát pedig annak ellenére sem kímélték a vészterhes idők, hogy kapcsolatainak hála még a zsidóüldözés idején is tovább tudta működtetni szalonját. Ezeket a kapcsolatokat egyébként sokszor jó ügyek érdekében is latba vetette, több ismerősének szerzett menlevelet Raoul Wallenbergnél. Noha apja és húgai is megmenekültek, szeretett férjét a lakásukba betörő nyilasok agyonlőtték. Végül a Deák téri üzlet sem kerülhette el az államosítást. Klára asszonynak emiatt egy rövid ideig biztosítási ügynökként kellett dolgoznia, ám nem sokáig. Ismét briliáns módon kamatoztatva kapcsolatépítő képességét, Bognár József belkereskedelmi miniszter segítségével az 50-es években megnyithatta saját üzletét, ezúttal a Váci utca 12. szám alatt.

Itt a már korábban bevált kereskedelmi modellt használta, vagyis Párizsban, a nagy divatházak kollekcióiban látott modellekből inspirálódva, sőt gyakran ezeket másolva – s csak nagyon ritkán teljes egészében saját tervezésű öltözékek formájában –, külföldi alapanyagok felhasználásával alkotta meg kollekcióit, amelyeket stílusos környezetben, maga is elegáns hölgy benyomását keltve a legrangosabb megrendelőknek adott el.

Rendszeres vevői között olyan hírességek is szerepeltek, mint a korszak ünnepelt színésznői, Honthy Hanna és Psota Irén, a világ első influenszere, Gábor Zsazsa, de Kovács Margit keramikusművész és Fischer Annie zongoraművész is. Sőt politikai vezetők feleségei, így maga Kádárné is gyakran betért az üzletbe, Tito felesége, Jovanka pedig a nyelvi nehézségek ellenére is olyan jó barátságot ápolt Rotschilddal, hogy még kiskutyát is ajándékozott neki. Az ismert hölgyek évente kétszer, a Gundelben vagy a InterContinentalban rendezett elegáns divatbemutatókon ismerhették meg az új kollekciókat, amelyek bemutatásában a korszak legszebb modelljei, Patz Dóri vagy Pataki Ági is segédkeztek. Pataki Áginak egyébként éppen Rotschild volt az egyik felfedezője, a modell-producer interjúnkban így emlékezett meg a hazai divat nagyasszonyáról:

Már a fotókról is feltűnik Rotschild Klára jól megkomponált külseje. Az elegáns kiskosztüm, az ápolt, ősz haj és a vagány szemüvegkeret éppen annyira hozzátartoztak megjelenéséhez, mint Anna Wintourhoz a szigorú bubifizura. A divat nagyasszonya tehát külsejében is tökéletesen megjelenítette azt a fajta sikket, amely a Clara Szalont alkalmassá tette arra, hogy a múlt rendszerben a fejlődés és a nyitottság szimbóluma legyen, de valójában a luxus mindentől elzárt szigeteként ússzon a szürke, szocialista mindennapok tengerén.

A remek kapcsolatteremtő képesség és a markáns külső mögött azonban nagyon zárkózott személyiség lakott, Rotschild csak kevés embert engedett magához igazán közel. Talán emiatt sem fogjuk teljes egészében megtudni, hogy mi vezetett a halálához. A hivatalos verzió szerint 1976 novemberében sikertelen fogbeültetés okozta fájdalmai miatt öngyilkosságot követett el, kiugrott a lakása ablakából.

Emléke azóta is élénken él a köztudatban, hála a Nemzeti Múzeum néhány évvel ezelőtt rendezett kiállításának, amelyhez izgalmas katalógus is készült, de 2021-ben Szegeden is volt egy Rotschild-tárlat, illetve a Gólem Színház előadásának keretében is megismerkedhettünk a hazai divat nagyasszonyának kalandos életével. Úgy tudjuk, hogy hamarosan pedig a legszebb esküvői ruháit csodálhatjuk majd meg a Magyar menyasszony című kiállításon.

Nagymamám hosszabb ideig dolgozott a szalonnak varrónőként, őrzünk is valahol egy olyan ruhát, amiben az innen ajándékba kapott maradék anyag is felhasználásra került, a divatos szín és a kiváló minőségű textil máig sem fakult meg. Ám ennél sokkal fontosabb érdeme Rotschildnak az az elegancia, amivel a képes volt egy kevés Nyugatot csempészni a vasfüggöny mögé.