Sokszor bele sem gondolunk, hogy mennyire meghatározza a város képét a folyamatosan változó kirakatok látványa. Különösen így van ez a sötét, téli szürkeségben, amikor a fényes, színes portálok még jobban elbűvölnek minket. Gyerekként az ember szívesen belefeledkezik az üveg mögötti mesevilágba, de felnőttként sincs ez másképp. Fortepanos fotógalériánkban a régi kirakatok és a bennük gyönyörködő városlakók mutatkoznak be.
Mielőtt a kirakatokat megmutatnánk, fontos, hogy egy percre felvillantsuk a céljukat is. Az advent hosszú hetei alatti folyamatos várakozást, nézelődést az teszi teljessé, ha a karácsonyfa mellett végül ott lapul a vágyott ajándék. A gyerekeknek ma is megvannak a kedvenceik, a 80-as években pedig a fokozatosan beszivárgó nyugati vagy onnan koppintott játékok között egy ugatós kutyával vagy villogós robottal joggal érezhették magukat az élet császárának karácsonykor.
Az internet előtt, a tévéreklámok hőskorában igen kevés eszköz állt rendelkezésre ahhoz, hogy a gyermekek kifejezzék, mit szeretnének karácsonyra. Ezek közül az egyik leghatékonyabb az lehetett, ha ráutaló magatartásként mereven bámulták a kirakatokat a szülők vagy a nagyszülők társaságában, így próbálva ötletet adni az ajándékokat hozó angyalkának/Jézuskának. Az ötvenes-hatvanas években gyerekszemmel az egyik legcsodásabb helyszín, úgy tűnik, a Rákóczi úti Mackó Játékbolt lehetett.
A fantáziadúsabbak persze máshol is kereshettek ajándékot, hiszen az Anker köz hobbiboltjában is csodák rejlettek, és nem is kellett feltétlenül gyermeknek lennünk ahhoz, hogy drága vagy menő ajándékra vágyjunk vagy másoknak ilyesmit akarjunk adni karácsonykor.
Persze mindig voltak olyanok, akiknek szomorúan telt az ünnep, és nem volt mindig béke a városban sem. 1956-ban például az „októberi események” tehették vészterhessé az ünnepi felkészülést. A betört kirakatokat helyreállították, a feliratokat letörölték, azt pedig még nem lehetett látni, hogy a vérbe fojtott forradalom mégis gyökeres változásokat fog majd hozni.
A városképet mindig is erősen meghatározták a kirakatok, amelyek közül kiemelkedett a Mézes Mackóé. A szocialista ősfranchise-ról korábban írtunk már, a Jégbüfé melletti legelső egység csodás kirakata és különleges berendezése csillogást és egy darabka Nyugatot hozott Budapestre.
Később a Váci utca, a belváros, majd pedig a nagy áruházak, a Corvin és a Skála sem maradhattak ki az ünnepre való felkészülésből. Minden évben híresen szép kirakatokkal köszöntötték az ünnepeket.
A szemet gyönyörködtető üzletek mellett olyan kereskedők is akadtak szép számmal, akiknek a fusi és a házi barkács fénykorában inkább furcsa, mint szép kirakatot sikerült készíttetniük az ünnepekre.
A karácsonyi után még szürreálisabb dekor köszöntötte az új évet, a két ünnep közötti időszak pedig a meghökkentő családi találkozások és közös programok ideje volt régebben is. Nem mindig egyszerű szeretteinkkel tölteni az ünnep alatt ránk szakadó pluszidőt és megszerezni a legjobb ajándékot, de fotógalériánkból is látszik, hogy nem kell csüggedni, végül a legbizarrabb történeteket meséljük a legvidámabban.
