Sokszor a mindennapi rohanásban teljesen elfelejtjük, milyen kincseket rejt Budapest, legyenek azok a színes csempék és cementpadlók a lábunk alatt a lépcsőházakban, az épületek homlokzatán ragyogó Zsolnay csempék vagy épp kővé vált legendás lények mint homlokzatdíszek, és színpompáskupolák, alulnézetből. Most összeszedtük a legszebb, mozaikkal díszített homlokzatokat, és alig várjuk a tavaszt, hogy végre nagyokat sétálhassunk a városban, és újabb szépségeket fedezhessünk fel.
A legszebb szecessziós a Szervita téren
A legszebb budapesti épület, állította egy tősgyökeres belvárosi. És bár ez a kijelentés lassan két évtizede hangzott el, azóta is számtalanszor felemeltük a tekintetünket, ha a Szervita téren jártunk, mert az őszinte csodálat még mindig nem múlt el. Természetesen a Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervezte Török Bankházról van szó, pontosabban annak a homlokzatát díszítő hatalmas, aranyozott mozaikjáról.
Az 50 négyzetméteres Róth Miksa üvegmozaik Hungária megdicsőülését ábrázolja: a magyar történelem prominens személyei, mint II. Rákóczi Ferenc, Pázmány Péter, Széchenyi vagy Kossuth az angyalokkal együtt hódolnak Mária előtt. A századelőn épült és 10 éve restaurált épület a város valóban egyik legkülönlegesebb szecessziós csodája.
Négy évszak a Károly körúton
Most épp az allegorikus, leplek alatt didergő téllel tudunk leginkább azonosulni, de amint kisüt a nap, érdemes alaposabban szemügyre venni a Károly körút 14. helyreállított homlokzatát. A világszerte hihetetlenül népszerű Mucha alakjaira hajazó, a természet körforgását szimbolizáló mozaikok szintén Róth Miksa mesteri munkái és alig vesszük észre őket, a legtöbbször az első emeleten villogó szexshop neonjánál elakad a tekintet.
A nyomdász és színes cukorkák esete a Fővám téren
A cukorka ugyan túlzás, feltehetően inkább papírpénzt önt Hermész a bőségszaruból a szorgosan dolgozó nyomdász és olvasgató segédje lábaihoz.
Az épület tulaja Süsz Dávid nyomdász volt, innen a mozaik alapötlete is. Ha már nyomdászat, érdekes, hogy a századfordulón készült képi ábrázolás alig tér el attól, ahogy Gutenberg műhelyét ábrázolták anno. Ha épp erre járunk, akár az elsuhanó villamos ablakából vagy a csarnoknak hátat fordítva szenteljünk pár pillanatot ennek az alig ismert rejtett látnivalónak.
Honvéd áll a ház ormán
A lovagon kívül érdekesek a zárterkélyeket díszítő színes-geometrikus motívumok is. Talán ezzel a homlokzattal kicsit csalunk, mert inkább csempedíszítésnek mondanánk, de a korszak és koncepció nagyban hasonlítja mozaikos társaihoz.
Csillogó nemi sztereotípiák a Dob utcában
A szintén Hegedűs Ármin tervezte épület külső díszítését Vajda Zsigmond festőművész által álmodta meg, a kivitelező pedig a már jól ismert Róth Miksa volt. A kis jeleneteken jellegzetesen lányos és fiús játékok és tevékenységek vannak ábrázolva, ahogy azt a századfordulón elképzelték. Katonásdi és hímzés, az akkori nemi szerepeknek megfelelően.
Történelmi képregény mozaikból a Körúton
Eredetileg egy Szondi-szobor állt a híres Britannia szálló épületének a sarkán az apródokkal, ám az a világháborúban elpusztult. Ekkor került helyére a ma is látható mozaik, a török elleni harcban Drégely védőjeként elesett Szondi György lovag és két bülbül szavú apródjának drámai történetét talán legtöbben Arany János verséből ismerhetjük, ami szintén olvasható képregényes formában a falakon.
Ildomos idomok a Bajza utcában
Amikor a legszebb frissen felújított budapesti homlokzatokat szemléztük, találtunk rá a Bajza utcai mozaikreliefre is. Az Aradi utca sarkán található, 1908-ben épült Léderer-ház egyszerre egy palota és egy jövedelmező bérház, attól függ, honnan nézzük. A Róth Miksa és Kernstok Károly által készített művet csodásan kidolgozott alakjai és a ragyogó aranyló háttér teszi igazán különlegessé.
Hatalmas mozaik a sörnek szentelve
A Vidor Emil tervezte Népszínház utcai, egykori Polgári Serfőzde épületét díszítő mozaik talán a város legnagyobb és legizgalmasabb ilyen alkotása. A megrendelő a “sörkészítés és a sörivás dicséretét” hirdető alkotást kért, amely megjeleníti és elmeséli a sörfőzde által előállított három sörfajtának, a király-, polgár- és barátsörnek dicséretét. Dudits Antal és Róth Miksa jóvoltából meg is született a mű, a korabeli Művészet folyóirat így számol be a mozaikképről:
„Hatásosan válnak el a világos alakok az aranyalapról, a fríz természetének megfelelő menetben tódulnak a középpont felé, a vadászatról hazatérő király és fényes kísérete itt, a föld termékeit hozó munkáscsapat amott. A középső mezőben Gambrinus királyt látjuk sörösszekerén, mint valami diadalkocsin. Bőségesen árad az aranyszínű ital a hordókból, ki-ki kedve szerint meríthet belőle, és még a szekér elé fogott lovak is megittasodva, csörömpölve egymásra dűlnek. Ötletes humor és mély művészi komolyság, a tömegek ritmikus mozgása és a színek erős dekoratív hatású összetétele pompás és kifejező díszt eredményeznek.”