Kis budapesti kerülethatározó – XVI. kerület

Földrajz és közlekedés

Térkép alapján elsőre nem biztos, hogy a legzöldebb kerületnek kiáltanánk ki, mégis itt van Budapest legnagyobb tava, átfolyik rajta a Szilas-patak, van ártéri erdő, és a kertvárosi részeken sétálva is mindenhol árnyas fákba botlunk. Cinkotára, Árpádföldre vagy a Naplás-tóhoz már nem érünk ki fél óra alatt tömegközlekedéssel, így belvárosi ismerőseinktől viszonylag gyakran hallottuk az „Az már vidék!” élcelődést, ha szóba került a XVI. kerület. Mindez annyiban releváns, hogy már annyira távol van a 0 kilométerkőtől, hogy valójában a város egyik peremkerülete. Északkeleten Csömör, keleten Nagytarcsa, délkeleten a XVII., délnyugaton a X., nyugaton a XIV., míg északnyugaton a XV. kerület határolja.

Ami a hivatalos elnevezést illeti, még 1995-ben kiírtak egy pályázatot a kerület egységes földrajzi nevére, ahol többek között az Ilona-kertváros, Pestszentmargit, Margitváros és a Szilas-kertváros nevek szálltak versenybe a címért, de végül egyik sem nyert. Bár a 90-es évek végén egyre többen hivatkoztak a XVI. kerületre Kertváros néven, ez sem vált hivatalossá, így marad az egyes városrészek elnevezése, vagyis Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom.

A kerület a Pesti-hordalékkúpsíkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál terül el, a Szilas-patak két partján, és számtalan virágos rétet, mezőt, valamint ligetes erdőt találunk itt. Olyan természeti értékeket, mint a Naplás-tó természetvédelmi területe, ami valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója, egyben Budapest legnagyobb állóvize, de a Caprera-patak mentén is érdemes sétát tenni. A 19. században itt fürdőhely is működött, de ez a patak a kerület egyik legjelentősebb vízfolyása is, ahol régen források voltak, később pedig szőlőföldek. A mai napig több védett állatfaj otthona, így van itt szarvasbogár, több békafaj, denevérek, fakopáncsok, zöldikék, gyurgyalagok és csuszkák is, de a Szilas-patak menti lápréteknél is különleges élővilágot figyelhetünk meg.

A Cinkotai parkerdő az 1700-as években még legelő volt, száz évvel később kezdték meg fásítását, ma pedig egy kilátóból szemlélhetjük a kerületet körbeölelő szántókat. A kerület természeti értékeit több tanösvény is bemutatja, így a Naplás-tó tanösvény, a Fekete István tanösvény – ez a madárvédelemre fókuszál –, a Sashalmi-erdő tanösvény, illetve a Torma Zsófia botanikai tanösvény.

Bármennyire messzinek gondoljuk is a XVI. kerületet, autóval és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető, olyan fontos csomópontjai és útvonalai vannak, mint a Veres Péter út, a Csömöri út, az Újszász utca vagy a Bökényföldi út. Megközelíthetjük a H8-as és a H9-es HÉV-vel, ami az Örs vezér teréről indul, ez pedig egy fontos pont, hiszen több járat is innen indul a kerületbe, így többek között a 31-es, a 44-es, a 45-ös, a 131-es, a 144-es és a 276E busz is, míg a Puskás Ferenc Stadion felől a 130-as busszal érhetjük el a kerületet. Az elmúlt években a kerékpárutak is jól kiépültek, számos útszakasz kapott kerékpársávot, így egyrészt végig biciklizhetünk az Örs felől a Veress Péter úton, de a Szilas-patak mentén is szépen kiépített kerékpárút vezet. 

Történet

Ahogy több fővárosi kerület, úgy a XVI. is Nagy-Budapest létrejöttével alakult ki, ekkor csatolták a fővároshoz (más főváros környéki településekkel együtt) Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nagyközségeket. Az 1950 előtti évszázadokban kisebb falvak és uradalmi birtokok voltak a területen – a birtokosok között még Grassalkovich Antalék is fellelhetők. Jóval a grófok és a bárók, sőt még a törökök előtt is, vagyis már a korai kőkorban is éltek itt emberek, a népvándorlás korában leginkább szarmaták és avarok (velük már számtalan kerülethatározó írásakor találkoztunk), a magyarok csak a 11. században tűntek fel a környéken.

Egy királyi levélből lehet tudni, ami egyben a városrész első írásos emléke is, hogy Cinkota és Szentmihály a Nyulak szigeti Domonkos-rendi apácák tulajdona volt, így Szentmihályon egy monostor is állt. 1541-ben az apácák elmenekültek innen, majd a 18. századra Cinkota a Pest megyei evangélikusság központja lett. Érdemes még egy picit Cinkotánál maradni, hiszen a Nagyicce HÉV-megállóhely a cinkotai kántor és Mátyás király történetéről kapta nevét, aminek csattanója, hogy az itteni fogadóban kétszer akkora az iccéskupa, mint máshol. Jóval korábban még az itt lévő Nagyicce vendéglőé volt a név, ami bár 1912-ben nyitott, egyes leírások szerint állítólag már a 15. században is itt volt. Rákosszentmihályi érdekesség, hogy itt ismerték el királynak Károly Róbertet és választották kormányzóvá Hunyadi Jánost. 

A 19. század végén egyre inkább felértékelődött a fővárosi nyüzsgéstől távoli, vidéki élet, épp úgy, ahogy most is, de míg manapság a Balaton-felvidékre vagy az agglomerációba költözünk, akkor még a külvárosokban vagy a külső kerületekben építtette nyaralóit az arisztokrácia krémje. Így nem meglepő, hogy a Városliget környéke után Mátyásföldet is felfedezték maguknak, főleg azután, hogy a cinkotai HÉV-vonal kiépítése is megindult.

Mátyásföld egykori nyaralótelepének ötlete a valamikori cinkotai földesúr, Beniczky Gábor és a Fővárosi Központi Tejcsarnok alapítója, Kunkel Imre fejéből pattant ki egy közös vadászat során – mert az 1880-as években még voltak itt vadak. Felismerték, hogy amint felépül a felparcellázatlan területen a BHÉV vasút, akkor jelentősen megemelkednek a telekárak, úgyhogy felépítették a csodás villákkal teli nyaralótelepet. A nyaralókhoz közeli Erzsébet-ligetben még egy favázas vendéglő is állt – ez az épület 1932 óta a Corvin Mátyás Gimnázium –, később pedig egy strandfürdő is nyílt itt.

1916-ban Mátyásföldön rendezte be első repülőgépüzemét a Magyar Általános Gépgyár, amihez egy repteret is létesítettek, 1918-ban pedig innen indult Bécsbe Európa első postai küldeményeket szállító repülője is. A világháború után már csak katonai célokat töltött be, 1956 után pedig a szovjet hadsereg laktanyája lett. Ez volt az a repülőtér, ahonnan Romániába hurcolták Nagy Imrét. Szintén Mátyásföldön volt a világhírű Ikarus-gyár üzeme, ami a magyar ipar egyik legsikeresebb vállalata volt.

Ahogy létrejött a kerület, berobbant a fejlődés is, amire a 70-es években az M2-es metró építése is rátett egy lapáttal. A lakótelep-építési hullám a kerületbe is begyűrűzött: 1973 nyarán indult a Centenáriumi lakótelep építése – nevével stílszerűen az akkor százéves Budapest előtt tisztelegtek.

Látnivalók

Mi is tudjuk, hogy a XVI. kerület látnivalóiról elsőre a mátyásföldi villanegyed jut mindenki eszébe, de ha már HÉV-re szállunk és kilátogatunk a városrészbe, érdemes másfelé is sétálgatni. A mátyásföldi villanegyed árnyas fasoraival és elegáns nyaralóival a mai napig őrzi a századforduló előkelőinek világát. Van itt szecessziós és historikus, de az alpesi nyaralókat idéző, fafaragású homlokzati elemekkel és verandákkal díszített villa is. Személyes kedvencünk az egykori olasz szalámigyáros virágok és pávák borította háza, a Dozzi-villa, amit már akkor is mindig megcsodáltunk, amikor a gimnáziumból sétáltunk hazafelé.

Érdekes pontja a kerületnek a Sashalom utca, Homokdomb utca, Rákóczi út által határolt részen álló klasszikus kilátó Rákosszentmihály családi házas övezetében. A Reformátorok terén álló kilátóból elképesztő körpanoráma tárul elénk: lábunk alatt hever az egész város az Országházzal és a Szent István-bazilikával, de még a budai hegyekre is rálátunk.

Bevalljuk, hogy még nekünk is újdonság volt, hogy a kerületben van egy kastély, ráadásul a Festeticsek építtették a 18. században, hogy a vadászatok idején itt lakjanak. A legenda szerint a Gizella-kastély (Cziráki utca 12.) a Festetics család ügyvédje, Zsivora György 14 évesen elhunyt kislánya nevét őrzi. Egy másik városi legenda arról szól, hogy a pincében egy titkos alagútrendszer van rengeteg arannyal, amit sosem találtak meg, de a szóbeszéd szerint a budai Vár és a gödöllői kastély közötti titokzatos alagút egyik összekötő kijáratánál épült. Sajnos az épületbe nem lehet bemenni, mert magántulajdon, viszont a kerítésen át meg lehet lesni az épületet.

Érdemes elidőzni a Kertvárosi olimpikonok parkjában is, ennek egy kisebb területét még az 50-es években parkosították, majd társadalmi munkában bővítették kéthektárossá. A Sashalmi sétányon a Helytörténeti Fasor a XVI. kerület kiemelkedő személyeinek állít emléket egy-egy fával. A sétány a Fővárosi Vízművek rákosszentmihályi telepétől indul és a HÉV egykori Margit utcai megállójáig tart.

Bár nem látogatható, de fontos megjegyeznünk, hogy a kerületben található Bálint gazda kertje is, ahová mi nemrég a Kertvárosi Időutazó sétáján jutottunk be. A Kertvárosi Tanyaudvarba viszont már bárki benézhet, itt Bálint gazda emlékére egy gyümölcsöst hoztak létre régi magyar fajtájú fákkal.

Gasztronómia

Kétfelé szedhetjük a XVI. kerület gasztronómiáját, mert egyrészt a kertvárosnak megvannak a régi, jól bevált kedvencei, másrészt az elmúlt 3-5 évben megannyi új és minőséget képviselő hellyel bővült a környék. Legyen szó pékségről, cukrászdáról vagy éppen tésztamanufaktúrával egybekötött ételbárról. 

Nagyon nagy favorit a Kis Tirol Fogadó és Étterem, a Fáncsi család ötlete és kiváló megvalósítása: egy alpesi hangulatú hüttét képzeljünk el, kicsit magyaros, kicsit tiroli fogásokkal, szívélyes fogadtatással. Akár nagyobb családoknak, baráti társaságoknak is szuper vacsorahelyszín.

Hasonló ligában játszik a családi ebédekre kitalált Korona Kert Étterem, ami elegáns nagypolgári környezetet teremt, kínálatukat tekintve a nemzetközi és a magyar vonalat is képviselik. Mindig jó a kertjükben időzni. 

Megkerülhetetlen a Corner's Pub és Pizzéria a Rákosi úton. Valamiért mi a téli hónapokban szeretjük a legjobban, mert a sok fa használata és az egész hangulata miatt olybá tűnik, mintha abban a bizonyos Wham!-videóklipben lennénk. A konyha modern, az italválaszték bőséges: koccintani, beszélgetni és vacsorázni is bátran mehetünk hozzájuk. És óriási adagokkal készülnek! 

Szereti a kerület a Csömöri úti Happyt is: vegyes a kínálat, ugyanis burgerek, mexikói és ázsiai fogások közül is válogathatunk. Ez elsőre elég extrém sor, de sok ízlést kell kiszolgálniuk, és valahogy úgy sejtjük, hogy mivel az utóbbi időkben nagyot változott a hely (előnyére), hamarosan leteszi majd a voksát az egyik nemzet mellett. 

Ugyanígy megvan a törzsközönsége a Submarine Stationnek is: 1993 óta működik, a klasszikus vendéglői választékot megtoldották jó pár nemzetközi kedvenccel. Bőséges adagokra, jó borokra számítsunk náluk. 

Legendás a Sport is, amiről megoszlik a kerületiek véleménye: a 70-es években imádták, nagy volt a pezsgés, aztán egy évtizeddel később már nem muzsikált olyan jól. Jelenleg napi menüt ajánlanak, és főleg rendelés és rendezvény területen kerültek előtérbe. Választékuk klasszikus, a cigánypecsenyétől a túrógombócig ér.

Olyan a Három Oroszlán, mintha csak a szomszéd kertjébe ugrottunk volna át egy sörre és egy pizzára. Otthonos és kedves hely, ahol minden meccsnek van helye a kivetítőn.

Sokszor jártunk már náluk, de beszámolót még nem készítettünk az Azta Pastáról. Házilag gyúrják tésztáikat, melyek az újhullámos olasz vonalat viszik. Sosem csalódtunk még, nagyon értik a műfajt. A leveseik is gazdagok, desszertnek pedig zseniális a nudli!

A Ropogós újhullámos bisztró, a mai trendekre hangolva, eszerinti (belvárosi) árazással. Előzékeny, odafigyelő a vendéglátásuk, rugalmasak, és abszolút újítónak számítanak. 

Kézműves kis pékség a Vadkovász, aminek nagyon örült már a kerület, hiszen híján voltak az efféle kenyereknek, péksütiknek. Kedves hely, szuper áruval. 

Petrus péksége is kiemelendő: családi vállalkozásról van szó, ahová az aszalt áfonyás és a pirított hagymás kenyérért bármikor felkerekedünk. 

Burgerezni a Kalózba jár a XVI. és a környező kerületek lakossága is: a zöldkörnyezetben található street food bisztrócska jó minőséget hoz, ráadásul a kerékpárútnál is egy biztos megálló. Az összes burgerjüket szeretjük, és nemhogy fogyna a lelkesedésük, inkább egyre jobbak. 

Reggelizni is járhatunk már a Fazekas Cukrászdába. Az egész város egyik legjobb fagylaltját találjuk náluk, a sütemények is zseniálisak. Sokszor mondtuk már, hogy bárhonnan megéri a kirándulást. Szerencsés a kerület!

A Fitt-en cukormentes cukrászda azoknak (is) kedvez, akik speciális diétát követnek, vigyázniuk kell a szénhidrátbevitelre. Süteményeik, pohárkrémjeik abszolút megadják az illúzióját a hagyományosabb sütiknek, nem lesz hiányérzetünk.

Sörözni legfőképpen kettő helyet ajánlunk: egyrészt a Legendát, ahol még a bowling is hívogat, és persze a Legenda Sörfőzde kisüzemi italai. A Synthesis is a kraftvonalon mozog, a Szlovák úton találjuk, erős törzsközönséggel és közvetlen legénységgel.  

Szórakozás

A XVI. kerület nem a szórakozásról szól, nem véletlenül nevezik a Zöld Kertvárosnak. Bár itt is találni néhány helyet – elég keveset sajnos –, ez alapvetően egy csendes és nyugodt vidék, így ha bizonyos szórakozási formákat keres az ember, akkor el kell hagynia a kerületet, mert nem itt fogja azokat megtalálni. Mozizni például nem itt fogunk, mert bár egykor itt is működtek kisebb filmszínházak, ma már nyomukat sem találjuk, maximum régi fotókon láthatjuk, hogyan is néztek ki a régi idők mozijai. 

A kerület kulturális életének fő bázisa az Erzsébetligeti Színház a Hunyadvár utcában. Itt aztán van minden, a mozitól és a koncertektől kezdve a kiállításokon és a színházi előadásokon át a gyerekprogramokig és a különböző tanfolyamokig és klubokig. A filmes repertoárt kizárólag magyar filmek jelentik, a zenei programok közé pedig éppúgy befér az underground, mint a mainstream. Az Erzsébetligeti helynek kertes része is van, ahol különböző címek alatt futnak az egyes programok: a LIMO (Ligeti Mozi) a filmvetítések terepe, míg a Szabad (a) Tér név alatt a koncertek zajlanak, szeptember elején pedig Kertvárosi Vigasságok néven összművészeti fesztivál is lesz az Erzsébetligeti Színházban. 

Aki kíváncsi a kerület történetére, múltjára, annak ajánljuk a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központot (KHEK), ami 2016-ban jött létre, és három helyszínnel rendelkezik, ahol mindegyikben ingyen látogathatók az egyes gyűjtemények. A Kertvárosi Helytörténeti Gyűjtemény Mátyásföldön, a villanegyedben található, és a kerület átfogó írásos és tárgyi emlékeit gyűjti össze. A Cinkotai Tájházban, ami nem más, mint egy szépen felújított régi parasztház, a régi cinkotai paraszti életet ismerhetjük meg. Itt gyakran vannak kézműves- és családi programok meg különféle gyermekfoglalkozások, sőt a kertben mulatságokat, szabadtéri rendezvényeket, kemencés, bográcsos meg üstös sütés-főzést is tartanak.

A harmadik helyszín pedig a Tóth Ilonka Emlékház, amit az 1956-os forradalom és szabadságharc után fiatalon mártírhalált halt egykori orvostanhallgató szülői házában rendeztek be. A ház érdekessége, hogy az alatta kialakított oktatóközpont része annak a tárgyalóteremnek a mása is, amelyben a halálos ítéletet meghozták 1957-ben. 

A XVI. kerület speciális szórakozási formája a városi séta, merthogy a környék tele van villákkal és történetekkel, és így tematikus sétalehetőségekkel is. Ha valaki netán nem ismerné őt, szíves-örömest ajánljuk mindenki figyelmébe a Kertvárosi Időutazót, aki több ilyen sétát is vezet Mátyásföldön és Cinkotán. De ha csak úgy sétálnánk magunktól, akkor a Naplás-tóhoz is kimehetünk teknősbékákat és énekesmadarakat meg kilátót nézni. Ide persze érkezhetünk kerékpárral is, hogy a sportnak is adjunk – amire egyébként is egész sok lehetőség mutatkozik a XVI. kerületben.