Uralkodók is látogatták a kertet, ahol az ország legnagyobb üvegháza volt – Az Orczy-kert

Valószínűleg sokan hamarabb mennek a Városligetbe vagy a Margitszigetre, ha viszonylag rövid időn belül szeretnének természethez jutni a városban, holott bőven akad rajtuk kívül más alternatíva is a városban. Ilyen a Népliget, ami annak ellenére, hogy Budapest legnagyobb közparkja, még mindig mentális térképünk perifériáján van, amin, reméljük, a park tervezett megújítása változtat majd, de az Orczy-kert is hasonlóan jó választás. Míg ma leginkább egy szabadidős park képét mutatja, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületei miatt inkább tűnik annak kertjének, 

az Orczyk idején még a szentimentális parkok csodás példája volt, ami az uralkodókat is vonzotta.

300 000 fát ültettek a homokpusztára, mind elpusztult egy nyár alatt

A Nagyvárad tér és a Semmelweis Klinikák metrómegállók között elterülő területet még 1783-ban vásárolta meg magának Orczy Lőrinc báró, hogy legyen hol vadászgatnia nyugdíjas éveiben. Ekkoriban a környéken még ligetes majorság is volt, bár a konkrét kert területét már homokpuszta foglalta el, úgyhogy egészen meglepő lehet, hogy itt egy szentimentális kertet képzeltek el.

Ez a kerttípus a 18. század második felében volt divatos, és leginkább az angolparkhoz áll közel, de nem teljesen azonos vele. Eszménye a változatosság és a hangulat, ezt valósítja meg és fejezi ki a kertészet eszközeivel, jellemzően kígyózó útvonalak, színek, árnyalatok és hangulatok alapján csoportosított fák és cserjék meg jó pár műrom és hidacska van benne – a Vácrátóti Arborétum is pont ilyen.

Bár már Orczy Lőrincben is felmerült a kertépítés ötlete, a megvalósításhoz fia, Orczy László császári és királyi kamarás fogott hozzá. Pest legszebb és – akkor – legnagyobb kertjének megtervezéséhez a Habsburg Birodalomban már jól ismert és befutott kertépítészt, Petri Bernhardot kérte fel. Azt, hogy eredetileg milyen is volt ez a minden szegletében a legaprólékosabban megtervezett park, a kertépítész leírásából lehet tudni, aki még egy kúriát, egy templomot és egy obeliszket is elképzelt ide, de azok végül nem épültek meg. A kertépítés nem indult túl fényesen: 

annak ellenére, hogy homokpuszta volt az egész terep, nem volt előzetes fásítás, hanem rögtön elültettek 300 000 fát, amik sajnos az 1794-es száraz nyáron mind el is pusztultak.

Meglepetésekkel teli kert jött létre, amit bárki látogathatott

Petri leírásából kiderül, hogy a kertet kerítés helyett falazott árok határolta el a mezőgazdasági területektől, hogy így szabad rálátás legyen a Várra és a budai hegyekre, bár ez a város beépülése és a fák lombja miatt egy idő után megszűnt. A parkot úgy tervezte meg, hogy a látogató mindig valamilyen meglepetéshez érjen, legyen az tarka virágágyás, romantikus barlang, kanyargó patak, műrom vagy egy keskeny híd – ezekből mára lényegében semmi nem maradt meg.

A 18. század végén Orczy László még a nagyközönségnek is megnyitotta a parkot, ami akkoriban igazi szenzációnak bizonyult. Hamar divatos kirándulóhely lett belőle, az egyre fejlődő és épületekkel teli Pesten felüdülést jelentett, hogy a polgárok hamar friss levegőhöz jutnak „a város mephistói bűze után”. 1815-ben három európai uralkodó is ellátogatott a kertbe: I. Ferenc császár, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes porosz király. 1820-ban itt épült fel az ország legnagyobb üvegháza, ami tele volt egzotikus növényekkel, és mindenki a csodájára járt.

„Uralja a környéket, üvegfala sokszorosan visszatükrözi az előtte lévő virágoskert szépségét. Két szárnyépületével csodás megjelenésű, meglepi és szinte elkábítja a vándort a bel- és külföldi virágok illata. Az üvegház emeleti részéről csodás kilátás tárul a parkra és a távoli környékre” – olvasható egy 1821-ben megjelent leírásban.

A II. világháborúig a Ludovikáé volt az Orczy-kert

Az Orczy család 1829-ben 60 000 forintért átengedte a telket a Katonai Akadémiának, a nyilvánospark-jelleg így megszűnt, az üvegház értékes növényeit a család elszállította. 1836-ra készült el a Pollack Mihály tervezte Ludovika épülete, amit még sokáig nem tudtak rendeltetésszerűen használni, bár 1849 januárjában megtartották a nyitóünnepélyt. 1851-ben az Osztrák Katonai Kincstár helyőrségi kórházként használta az épületet, ekkor a kertet újra megnyitották a nagyközönség előtt, amely szívesen járt ide üdülni, kirándulni, szórakozni. 

Az 1850-es években megbízták Pecz Ármin kerttervezőt, hogy tegye rendbe a kertet, az ő leltárából tudjuk, hogy ekkor még megvolt az üvegház, és néhány narancsfa, vizesárok, fácános, lóval hajtott vízemelő gép és gyümölcsös is volt. Ő eredeti stílusában próbálta helyreállítani a parkot, de nem járt túl sok sikerrel, amiben az sem segítette, hogy amikor az 50-es években Albrecht főherceg Pest környékén tartott hadgyakorlatot, a parkban volt a főhadiszállása.

1867-re egyre rosszabb állapotba került a kert, leégett az üvegház, mert egy pirotechnikus kísérleteket végzett benne, és egy cirkusz is megjelent a területen. 1873-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hozta rendbe, padokat állítottak fel benne, a kerti tavat bérlőknek adták ki, akik télen korcsolyapályát és egy melegedőt üzemeltettek. Mégsem vált közparkká, amiben a Városliget létrejötte is közrejátszott amellett, hogy a Ludovika vette kézbe a területet, és gyakorlóteret, valamint lovaspályát építettek benne. 

A szocialista ifjúság szabadidőközpontja lett az egykori vadregényes park

A Ludovika egészen a II. világháborúig használta, utána cipőgyár, BKV-buszgarázs, különféle intézmények és az Úttörőszövetség költözött az Orczy-kertbe, ami ekkor már az Asztalos János Ifjúsági Park nevet viselte. Az egykori 23 hektárból az 1960-as évekre már csak 14 hektár maradt a parkhasználóknak. A Ludovika lovardájában megnyitott az Alfa mozi, de volt itt a szocialista szellemiséget tükröző szabadidőközpont is tornacsarnokkal, sportpályákkal, szabadtéri színpaddal és egy strandmedencével is. 

A parkban forgatták a Csinibaba egyes jeleneteit, de az elhagyott medence az Animal Cannibals Mindenki című klipjében is benne van.

A Műemlékvédelem egyik 1960-as számában meglehetősen lemondóan írnak a park állapotáról, amit kerítések szabdalnak fel, és semmi nem biztosítja az egységet, ráadásul gondozatlan és folyamatosan pusztul a növényállománya. Az Orczy-kert revitalizációjával 2012-ben kezdtek foglalkozni, amikor idehelyezték a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusát. A felújítás 2018-ban fejeződött be, és bár az őt körbevevő épületek miatt úgy tűnhet, hogy leginkább az egyetem használja, bárki számára nyitva van, sőt, a zöldfelület is nőtt: ma már 26 hektáros a park.