2009 óta jegyezzük június 13-át a magyar feltalálók napjaként. Elhoztunk három történetet olyan világhírű géniuszokról, akik miatt ma könnyebb az életünk.
Bay Zoltán és a János-hegyről pásztázó radar
Radarvisszhangot észlelt első európaiként a Holdról, ehhez Bay jelismétlési és jelösszegzési innovációja kellett, ez pedig a mai napig használatos elv. Amihez nagyon hasznos mindez, az a csillagászati egység mérése, ami nem SI-mértékegység. Vagyis a magyar fizikus segítette hozzá a világot, hogy pontosabb méréseket lehessen végezni a Naprendszerben egyes bolygók közötti távolságokról. Természettudományos és eleve űrkutatással kapcsolatos érdeklődéséhez hozzátett, hogy 1910-ben, 10 évesen láthatta a Halley-üstököst. A háború idején történt radarkísérleteinek eredményeképp a János-hegyre épített mikrohullámú radar segítségével már Székesfehérvár körzetéből is érzékelni lehetett a repülőket.
Heller László, aki a Duna vizével fűtötte volna a Műegyetemet és a Parlamentet
Heller László nagyváradi születésű gépészmérnöknek köszönheti a világ a hőszivattyút, ennek ellenére sajnos mi itt, Magyarországon nem járunk élen a használatában. Nem úgy például a skandináv országok, ahol a gazdaságos és környezetbarátabb fűtési rendszerekre alapoznak. Heller az Ajkai Erőmű hűtővizet érintő problémáját innovatív módon orvosolta: a kondenzátor hűtését víz helyett levegővel próbálta megoldani. Az erőművek területén mai napig Heller Systemnek hívják mindezt. Vad ötlettől vezérelve kidolgozta azt a rendszert is, mely szerint
a Duna vizének segítségével hőszivattyús fűtéssel tudták volna ellátni a Műegyetemet és a Parlamentet is.
a Duna vizének segítségével hőszivattyús fűtéssel tudták volna ellátni a Műegyetemet és a Parlamentet is.
Zipernowsky Károly „felvilágosította” Budapestet
Déri Miksát, Bláthy Ottót és Zipernovszky Károlyt általában együtt emlegetjük mint a zárt vasmagú transzformátor feltalálóit. Dérivel együtt volt egy másik óriási projektjük is 1882-ben, jelesül a Nemzeti Színház villanyvilágítása, amely 1000 égőt jelentett, 20 darab gyertyafényességű lámpával. Az áramfejlesztőket gőzgépek hajtották, ez a megoldás pedig a világon a harmadik elektromosan világított színházzá tette a Nemzetit. Ez már váltóáramú fejlesztés volt. Blaha Lujzát, Jászai Marit vagy Újházi Edét is ezek a lámpák világították meg.
Kizárólag Zipernovszky-találmány volt a Keleti pályaudvar „óriás gőzvilágítógépe”, amely 30 éven át biztosította a fényt a vasútállomáson.
Kizárólag Zipernovszky-találmány volt a Keleti pályaudvar „óriás gőzvilágítógépe”, amely 30 éven át biztosította a fényt a vasútállomáson.
