Ha azt halljuk, hogy műemlékvédelem alatt álló építmény, akkor általában szép és nagyon régi házak jutnak az eszünkbe, templomok, múzeumok és középületek meg persze romok a középkorból vagy a római korból. Azt mindenki tudja, hogy a Parlament épülete, a Keleti pályaudvar, a Mai Manó Ház vagy az Operaház épülete műemlék, ugyanakkor vannak olyanok is a városban, melyekről nem mindenki mondaná meg, hogy védett műemlék épület. Pláne ha nem is frekventált helyen van, vagy nincs jó állapotban. Összegyűjtöttünk néhány ilyet, már csak azért is, mert ma van a műemlékvédelmi világnap.

Gránit lépcső

Az valahogy ritkán jut az eszünkbe egy lépcsősorról, hogy műemlék legyen, de ha egyenesen a budai Várba visz fel, akkor egészen más a helyzet. Pláne hogy a Lovas útról induló és közvetlenül a várfal mentén felvezető lépcsősor boltíves és fedett. Ez pedig igazán különlegessé teszi, na meg persze az is, hogy régi építmény. 

Császár–Komjádi Béla Sportuszoda

Sportlétesítmény is lehet műemlék, mint például a Császár–Komjádi uszoda, ami a II. kerületi Frankel Leó út és Árpád fejedelem útja között található. A védett státusz valószínűleg annak szól, hogy a sportuszoda helyén egykor a Hild József tervezte, 1806-ban felépített Császár fürdő állt. Ezt előbb 1926-ban bővítették ki, majd egyes épületrészeket megtartva, azokhoz hozzá- és ráépítve (tervező: Kelecsényi Zoltán) 1976-ban megnyitott a mai sportlétesítmény. Különös darab, fura hibrid, ugyanis a Frankel Leó út mentén álló szárny klasszicista, az Árpád fejedelem útja felőli pedig egy modern épület. 

Vasas Pasarét Sportcentrum

Egy újabb sportlétesítmény a II. kerületi Pasaréti út 11. szám alatti Vasas Pasarét Sportcentrum, melynek egésze védett: a csarnok, a székház és a fedett átjáró is. Miután a két világháború között kiépült a villanegyed, igény mutatkozott egy olyan helyszínre is, ahol a környéken élők sportolhatnak. Ezért épült fel a Budapesti Budai Tornaegylet sporttelepe Koromzai Vilmos tervei alapján, melyet 1960-ban még egy teniszcsarnokkal toldottak meg. 

Erzsébet téri autóbusz-pályaudvar

Ahol most az Akvárium Klubot találjuk, meg műtavat és mellette a piknikezésre alkalmas zöldterületet, ott egykor buszpályaudvar állt, melynek épületeiben manapság szórakozóhelyek találhatók. Nyiri István tervei alapján 1949-ben épület fel, és már 1977 óta védett műemlék az épületegyüttes. A 80-as évek első felétől kezdve egyre veszített jelentőségéből, majd 2001-ben végleg bezárták. 2011 és 2016 között a Design Terminál működött itt, manapság pedig a Fröccsterasz. 

A régi pesti kálvária

A VI. kerületi Bajza utca 41. szám alatt találjuk az Epreskertet, ami 1921 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik, több műterem is áll az ősparkos kertben, ahol már korábban is működtek szobrász-, festő- és rajziskolák. A kert közepén áll a Kálvária-kápolna, amit még Mayerhoffer András építőmester állított fel a Józsefvárosban (a mai Kálvária téren) 1744 és 1749 között, majd Stróbl Alajos ötlete nyomán 1894-ben kövenként vittek át az Epreskertbe. Egy kálvária mindig dombtetőn áll, de mivel Pesten, a Józsefvárosban erre nem volt lehetőség, ezért Mayerhoffer egy építményt is tervezett Jézus és a kereszt alá. Most vadregényes környezet veszi körül, és bár ránézésre azt is gondolná róla az ember, hogy műemlék, de kevesen tudják, hogy ott áll a kertben. 

Erzsébet Leányárvaház

Az egykori, lányokra specializálódott árvaház napjainkban az Állatorvostudományi Egyetemhez tartozik, ez a Rottenbiller utca legrégibb épülete. A Dob utca torkolatánál álló, árkádos udvarú épület 1870 és 1872 között épült fel, a tervezője Vassél Alajos volt. Az árvaház 1931-ben elköltözött innen, az egyetem akkor kapta meg az épületet, amit 1974-ben Molnár Béla és Varga László tervei alapján átépítettek.

Budaörsi repülőtér

A Budaörsi repülőtér 1937-ben épült fel, ez az ország legrégebbi kisgépes nemzetközi repülőtere, amit manapság mezőgazdasági és sportrepülési célokra használnak. Bár a névadója Budaörs, mellette is fekszik, közigazgatásilag mégis a XI. kerülethez tartozik. Bierbauer Virgil és Králik László terveit mosták egybe az építéskor – de inkább előbbi ötletei érvényesültek –, védettnek 2000 óta a repülőtér főépülete számít. 

Zugligeti végállomás

Egykor itt volt a lóvasút végállomása, majd 1955 és 1977 között az 58-as villamos járt erre. Miután a páratlanul gyönyörű épület elveszítette jelentőségét, egyre elhanyagoltabb állapotba került az évtizedek során. Egy komolyabb felújítást és hozzáépítést követően napjainkban már Lóvasút néven kulturális intézmény működik benne, és végre úgy fest kívülről, ahogy az egy műemlék épülethez illik. 

Csepeli rendőrség

Ránézésre erről az épületről gondolná a legkevésbé az ember azt, hogy műemléki védettség alatt áll, pedig a XXI. kerületi Szent Imre téren álló rendőrség műemlék épület. A Csepeli Rendőrkapitányság 1953-ben elkészült, kétemeletes épületét Szrogh György építész tervezte. A szocreál építészet szép példáját látták benne, így válhatott védett műemlékké. Ebben persze benne volt még az is, hogy külső díszítőelemként több szép domborművet is kapott a ház, amiket Huszár Imre szobrászművész készítette. 

Címkék