Polgárpukkasztás, giccs vagy a szépség maga? Nem tagadjuk, hogy a szecessziós építészet az egyik kedvencünk, hiszen a mesebeli tündérpalotákra emlékeztető házaknak, a mázas cserepeknek és a sokszínű mintáknak egyszerűen nem tudunk ellenállni. A szecesszió nagymesterének nevét mindenki ismeri, na de minden szecessziós épület Lechner Ödön alkotása? A válasz természetesen nem, de számos tanítványa, követője és utánzója akadt. Sétánk során azokat a különleges, mégis ismeretlen házakat keressük fel, melyeket ők terveztek.
Sétacikkünk segítségével egy térképpel, útvonallal és izgalmas történetekkel fedezhetitek fel magatoknak a város rejtett helyszíneit.
A séta az egyik legjobb tevékenység, ha elegünk van a bezártságból és szeretnénk némi friss levegőhöz és új ingerekhez jutni. A céltalan mászkálásnál azonban sokkal izgalmasabb, ha tematikus útvonalakat járunk be, mert így a mozgás örömén túl rengeteg érdekességet is tanulhatunk Budapestről és a minket körülvevő épített környezetről, no és persze a kultúra utáni vágyunkat is csillapítja valamennyire. Ha nem tudod, hogy merre indulj, vagy ha nem szeretnél hosszasan kutakodni egy-egy épület, utca, tér vagy építészeti stílus után, ne aggódj, segítünk.
Amikora szecessziós mozgalom megjelent a városban, a kortársak nagy része még nem igazán tudott vele mit kezdeni, sokan felesleges önmutogatásnak és figyelemfelkeltésnek, túlzásnak gondolták. Ez a megközelítés évtizedeken keresztül fennmaradt, a szecesszió megosztotta a kritikusokat és a közvéleményt is, ezért van az, hogy ma sok pusztuló szecessziós épületet találhatunk városszerte.
Start!
Budapest első szecessziós épületei
Ez a helyzet alig néhány évtizede változott meg, azóta egész Budapest kis túlzással szecessziós lázban ég, sétánkat pedig hol máshol is kezdhetnénk, mint a főváros első szecessziós épületeinél, a Lindenbaum-házaknál. A Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp által tervezett Izabella utcai épületek aranyozott mintáikkal anno merészen megbontották a historikus utcaképet, mára azonban csak a 94. szám alatti épület dúskál a díszekben.
Tulipánok, szívecskék és fura szobrok: a Csengery utca szecessziós épületei
Miután minden apró részletét befotóztuk, sétáljunk ki a Szondi utcára, majd vegyük az irányt a Csengery utca 76. felé, ahol a magyaros szecesszió remek példáját találjuk, ami bármennyire is Lechner építészeti világát idézi, nem ő tervezte, hanem két tanítványa: Komor Marcell és Jakab Dezső. A szalaggal díszített pártázat, a homlokzaton végigfutó indák, tulipánok és szívecskék megérnek egy-egy Insta-szelfit. Sétakalandunk közben biztosan megéhezünk, itt, a Szondi és a Csengery utca sarkán a vékony pizzák és az ízletes feltétek szerelmeseinek mindenképpen, és azoknak is, akik esetleg (még) nem pizzarajongók, ajánljuk a Pizzit.
Miközben pizzát harapdálva a következő megállónkhoz sétálunk, a Csengery utca ezen szakaszán végigkísérnek minket a szecessziós épületek, és valószínűleg már feltűnt nektek, hogy az előző két épület is erőteljesen különbözik egymástól, noha azonos stílusban épültek. Érdemes egy-egy pillantást vetni a Csengery utca 68. és 64. alatti épületekre is, majd a 61-nél kicsit többet elidőzni, nekünk ez, a Román testvérpár által tervezett ház az egyik nagy kedvencünk, sajnos nincs túl jó állapotban, viszont ez nem az indás és csillogó, színes ólomüveg ablakos verzió, hanem inkább a geometrikus vonal.
Art nouveau, Jugendstil, modernismo vagy szecesszió – mi a különbség?
Art nouveau, Jugendstil, modernismo, itthon pedig szecesszió. A fogalom sok mindent lefed, minden országban máshogy nevezik, ráadásul minden irányzatának más jellemzői vannak: létezik kicsit rokokóba illő, habos vonal, ahogy növényi ornamentikával díszített és geometrikus is. Arról, hogy miért is van ennyiféle verziója, és hogy lehet, hogy egy városon belül – vagy ahogy a példa mutatja, egy utcán belül – a bécsi, a francia és a magyar szecesszióra is találunk példát, bővebben a vezetett sétánkon mesélünk majd. Ezen az útvonalon igyekeztünk mindegyikre példát hozni nektek. Addig is erősen javasoljuk, hogy a Csengery utca 61. kissé romos épületénél vessetek egy pillantást az aztékokat idéző oszlopokra.
A Csengery és az Aradi utca találkozásánál forduljunk jobbra, és pár lépés után egy hamvas barack színeiben pompázó épületre leszünk figyelmesek, a ránk meredő sok szempártól pedig ne rettenjünk meg! Ez a premodern jegyeket is magán hordozó épület 1910-ben készült el, Kőrössy Albert Kálmán tervei alapján, aki Lechner után a második legnagyobb szecessziós mester, épületeiért már mi is több cikkben rajongtunk. Kőrössyről és erről az épületről egyébként még több mindent elmesélünk majd nektek a sétánkon.
A Párisi Nagy Áruháztól a Nagymező utca sarkáig
Eddig inkább rejtett utcákon sétáltunk, azonban az Aradi utca és az Eötvös utcán kikacskaringózunk a város egyik legszebb útvonalára, az Andrássy útra. A millennium idején és a századfordulón épült paloták, villák, bérházak sorakoznak egymás mellett, ezek is megannyi történetet és fotótémát rejtenek, de minket most kifejezetten az Oktogonon túli Párisi Nagy Áruház érdekel, az Andrássy út 39. szám alatt. Budapest egyik legszebb áruháza egy ideje zárva van, korábban működött már kaszinóként, divatcsarnokként és könyvpalotaként is. A 20. század elején épült áruház Andrássy úti homlokzata a késő szecesszió ragyogó példája, noha az épület 1882-ben épült, neoreneszánsz stílusban. Járványmentes időben még a tetőre is érdemes felmenni, ahol a 360 bárban koktélt szürcsölve tárul elénk a város gyönyörű panorámája, és ebből már a századelő polgárai is kivették részüket, ugyanis nemcsak kilátósétány, de vendéglő is volt fent.
A volt Divatcsarnokhoz közel esik a Nagymező utca, ahol szintén vár ránk pár szecessziós épület, úgyhogy le is kanyarodunk a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ felé és elsétálunk a Nagymező utca 8-ig. A Fodor Gyula tervei alapján készült épületben1912-ben nyílt meg Ernst Lajos műgyűjtő múzeuma, a földszinten pedig Pest akkor legnagyobb mozgóképszínháza, a Tivoli működött. Az épületben ma a Capa Központ működik, színes ólomüveg ablakait Rippl-Rónai József tervezte, amit kivételesen nem Róth Miksa, hanem testvére, Manó kivitelezett, és bármennyire koncentráltunk arra, hogy Lechner Ödön tanítványainak és kortársainak épületeit mutassuk be, azért ennél a háznál csak megjelenik a mester keze is: az előcsarnok az ő munkája.
Biztosak vagyunk benne, hogy ennyi séta után megint ennétek vagy innátok valamit, a Nagymező utcában szerencsére rengeteg bisztrót találunk, egy finom kávéért ráadásul nem is kell olyan messze menni, nyugodtan próbáljátok ki (miután újra kinyitottak) a Let eat Be vagy az Agave könyvek és kávézó kínálatát!
Kitérő a Zeneakadémiához
Itt érdemes egy kis kitérőt tenni és elsétálni a Zeneakadémiához, ami első ránézésre sokkal inkább tűnik monumentális neobarokk épületnek, mintsem szecessziós alkotásnak. Ha fokozatosan minden apró részletet szemügyre veszünk rajta, akkor szépen kirajzolódik, hogy bizony tényleg ott vannak rajta a szecessziós elemek, Korb Flóris és Giergl Kálmán terveiben még ennél is több szerepelt volna a homlokzatán, csak a kormány és az udvar még mást preferált. Érdekesség, hogy az épülethez csak hazai anyagokat használtak, így került az allegorikus világba gránit, az eozinmázas gömbök, amikben a legenda szerint a zene szelleme lakik, a Zsolnay-gyárból kerültek ki. Azt is érdemes tudni, hogy a Zeneakadémia az első magyar középület, amelyben vasbeton szerkezetet alkalmaztak, ráadásul még központi porszívórendszer is működött benne.
A gyaloglás végén felsejlik az art deco
A Nagymező és a Király utca sarkán, a lovagvárra emlékeztető épületnél – amiről később még írni fogunk – elindulunk a Deák tér felé, elhaladunk a Csipesz Bar épülete előtt, amin nagyon szép szecessziós kapu és homlokzati dekoráció látható, majd a Vasvári Pál utcába befordulva elsétálunk a Paulay Ede utcáig, ahol a Balettintézet mögött (itt ismét előkerül Lechner Ödön) két szecessziós épület áll egymás mellett. A Paulay Ede utca 37. és 35. tökéletesen megmutatják, mennyire szerteágazó ez a fogalom, míg az egyik ház a francia art nouveau szellemében épült, addig a Lajta Béla tervezte Parisiana mulató, az Újszínház épülete annyira késő szecesszió, hogy már az art deco előfutára is lehet. Lajta Béla egyébként rengeteg izgalmas épülettel gazdagította Budapestet, nevét mégis kevesen ismerik.
Szecessziós sétánk nem is záródhat máshogy, mint egy olyan épületnél, ami már egy új irányzat bevezetése. Reméljük, hogy segítettünk kiszakadni egy picit a járványhelyzet okozta stresszes hangulatból, és élményekben gazdag időt töltöttetek velünk sétálva. Amint a helyzet engedi, a sétát élőben is megtartjuk, ahol még több infót és titkokat tudtok meg egy-egy házról, épületről és magáról a szecesszióról.
