látnivalók és kultúra

szerkesztés

Titkos magyaros szecesszió – Csengery utca 76.

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2021. 02. 18. 15:01

Mindig tartogat valami érdekességet Budapest, még akkor is, ha viszonylag sokat mászkálunk fel s alá a város utcáin, szemünkkel pásztázva a házakat és magunkba vésve minden apró részletét. Esős időben ez a mászkálás a Google Mapsre korlátozódik, így bukkantam rá erre a magyaros szecessziós házra a Csengery utcában, amiről először el sem akartam hinni, hogy létezik, főleg, mert ebben az utcában jó néhányszor jártam már.

A helyszín ismét Terézváros, ami hemzseg a szecessziós bérházaktól, amik olykor akár palotaként is funkcionálhatnának, megjelenése alapján a Csengery utca 76. alatti épület mindenképp, még akkor is, ha ma málló vakolat fogad kint és bent is. A palotahasonlat nem véletlen, a telek az egykor rajta állt korábbi épülettel többször gazdát cserélt, egy időben az Evangélikus Egyháztanács tulajdonában is volt, de a bérpalota álomképe Rosenfeld Katalin szeme előtt lebegett.

Fotó: Szabó Gábor

Fotó: Szabó Gábor - We Love Budapest

Katalin és férje, Strausz Sándor az ország egyik fiatal, de lendülettel és ötletekkel teli építészpárosát bízta meg az épület tervezésével, akik a nemzeties szecesszió népi motívumvilágát képzelték a belvárosi utcák 1900-ban még kissé monoton világába. És bármennyire Lechner épületeit idézi is, ez a ház nem az ő műve. Bár olyan sokat azért nem tévedünk, ugyanis ezt a fényképező turistatömegek elől rejtett, kedves bérházat két Lechner-tanítvány tervezte: Komor Marcell és Jakab Dezső, ráadásul ez az első közösen tervezett bérházuk.

Fotó: Szabó Gábor

Komor Marcell és Jakab Dezső az 1900-as évek elején berobbant szecesszió, azon belül is a Lechner Ödön nevével fémjelzett nemzeti szecessziós irányzat meghatározó alakjai, akik rengeteg sikeres pályázatot és megvalósult tervet tudhatnak maguk mögött. Közös irodát 1897-ben alapítottak, együttműködésüket pedig egy véletlennek köszönhetik: Jakab Dezső egyszerűen besétált Komor irodájába, és látván, mennyire betemeti az építészt a munka, leült nála rajzolni. Munkájáért cserébe nem kért semmit, még akkor sem, amikor Komor Marcell megnyerte azt a pályázatot, melynek tervezésébe Jakab Dezső besegített. 

Fotó: Szabó Gábor

„A Szondy és Csengery utca sarkán egy spekuláns háromemeletes bérházat terveztünk, fantasztikusan magyaros stílusban. A Lechner-féle elemeket valahogyan összeházasítottuk a szokványos bérházstílussal” – írja Komor Marcell Visszaemlékezésében. 

Fotó: Szabó Gábor

Fotó: Szabó Gábor - We Love Budapest

A szalaggal díszített pártázat, a homlokzatot behálózó indák, tulipánok, szívecskék csak úgy hemzsegnek a házon, és ez a gazdag ornamentika a kaput átlépve sem szűnik meg. Aki szeret elveszni a részletekben, annak a kaput is érdemes szemügyre vennie, ugyanis a kovácsoltvas dísz az életfát formázza benne.  

Annak ellenére, hogy a magyar népmesékben érezzük magunkat, belépve az épületbe nagyon vegyes érzések fogadnak: itt áll a Csengery utca végén, a nagyközönség elől rejtve, ez a részletgazdag, csodás szecessziós épület, de beltereit mégis az enyészet uralja. A házat 2012 környékén felújították, azonban a falak vizesedése miatt ez már alig látszik, persze a helyzet lehetne sokkal rosszabb, ahogy azt számtalan értékes szecessziós háznál láthatjuk. 
 
Kevés olyan házban jártam, ahol a homlokzat mögötti világ is magával ragadott, ennek az épületnek sikerült: a körfolyosók levéldíszes, kovácsoltvas korlátaikkal, a virágokkal tarkított oszlopokkal, boltívekkel és az egész épületre jellemző csipkeszerű mintázattal.

Hasonló tartalmak

Admin mode