Tavaly tavasszal nyitott meg a Bakáts téri Pagony könyvesbolt, ahol mi is egy könyv- és játékmennyországban éreztük magunkat, de azt, hogy a szomszédos helyiségben egy kávézó is lett, azt egy véletlen szögbeverésnek köszönhetjük. A Pagony Café Dió helyén eredetileg egy nyomtatással foglalkozó cég és a raktára üzemelt, ám a szerencsés véletlen után kedves kávézóvá varázsolták a helyiséget. Ezt össze is kötötték a bolttal, úgyhogy ha megéheznénk könyv- és játékvásárlás közben, elég csak a falra festett mesés jeleket követnünk, hogy átjussunk a szomszédba – amihez ki sem kell tennünk a lábunkat az utcára.
Bár a rózsaszín ajtón belépve nem Alice Csodaországába vagy Narniába csöppenünk, de a mesevilág asszociáció egyáltalán nem véletlen. A kávézó minden apró szegletét – a falakat díszítő illusztrációktól kezdve a régi fiókokból készült lámpákon és a retró berendezéseken át egészen a kávéscsészékig – Dániel András Kicsibácsi, Kicsinéni-sorozata ihlette.
S bár a mese miatt erősen jelen van a gyerekvonal, érdemes tudni, hogy a kávézó egyáltalán nem rájuk specializálódik, bár az anyukák szívesen ugranak be egy presszóra, egy tojáskrémes vagy hummuszos szendvicsre meg a legfinomabb répatortára, amíg a gyerkőcök a babaházban vagy a barkács-, szerelőszetten játszanak.
Bár sokan vannak, akik csak beugranak egy péksütiért vagy egy finom krémlevesért, aki mégis a kényelmes üldögélést és a pihenést választja, az könnyen bele tud feledkezni a kétszintes kávézó békebeli hangulatába. Minket is bekebelezett ez a nyugodt hangulat, a dolgozók kedvessége meg persze a kalandszoba, ami bár gyerekeknek szól, nagyon is izgalmas felnőttként megfejteni a rejtélyt és kiszabadulni.
A korabeli konyhát idéző Titkos fiók szabadulószobában két pálya van, különböző nehézségi fokkal, ezeket már 7 éves kortól kipróbálhatják a gyerekek, mi pedig Imikémet, Kicsibácsiék bádognyulát szabadítottuk ki a gonosz porcicák fogságából. Amikor a gyerekek épp nem szabadulnak – vagyis hétköznapokon –, ez a szoba tökéletes arra, hogy home office-napokon innen dolgozzunk, de az emelet eleve a tanulás és a csendes elmélkedés helye.
Mi egy macis cappuccinót és egy flat white-ot kóstoltunk, amit egy toszkán kisvállalkozás világos pörkölésű kávéjából főznek – sokan kifejezetten a kávé miatt térnek vissza a Pagonyba. Jó hír, hogy mind az ital-, mind az ételkínálatnál gondolnak a különféle érzékenységgel rendelkezőkre és a vegánokra, így itt mindenki nyugodtan tud falatozni és iszogatni. Kifejezetten ajánljuk a krémleveseket, amiket akár el is lehet vinni egy befőttesüvegben – amit illik visszahozni –, és a választékban mindig találunk egy vegán verziót is.
A sütik közül mi a répatortát és a glutén- és cukormentes mangómousse-t kóstoltuk, utóbbi olyan volt, akárha igazi mangót ettünk volna, úgyhogy mindenképpen visszamegyünk még érte.
A Pagony Café Dióban irodalmi programokat is találunk, havonta megrendezik itt a Pagony Szalont, tanároknak pedig szakmai képzéseket tartanak, és ha valaki kedvet kapna hozzá, akár könyvklubot is szervezhet ide. A kávézó hétköznap reggel fél nyolctól nyitva van, úgyhogy érdemes beugrani már munkába vagy iskolába menet, de a hétköznapi hajtás után is, mi csak ajánlani tudjuk. Tavasszal pedig elindul a hétvégi brunchmenü, úgyhogy lesz bőségesen a tojásos ételekből, krémekből és a komolyabb reggelikből.
