látnivalók és kultúra

szerkesztés

Titkos osztrák villa, kohót rejtő óriásműterem és modernista luxus – A Naphegyen kalandoztunk

Szerzők

  • Nagy Zsófia

2022. 07. 13. 16:42

A város két legelegánsabb része, a Vár és a Gellérthegy között elterülő Naphegy méltatlanul kevés figyelmet kap nagytestvéreihez képest. Azonban, ha jobban körülnézünk, könnyen megtalálhatjuk itt azt a békebeli hangulatot, amely a századforduló környékén hírességek és művészek elegáns otthonává tette a környéket. Az Imagine „Csend, zöld, ihlet” elnevezésű alkonyi sétájának köszönhetően most megismerhettük a környéken található csodás villák titkait.

Czakó kert

A séta a Czakó kerttől indul, amely egyetlen őrzője a helyi borkultúrának, hiszen a Naphegyet és a Gellérthegyet is sokáig szőlők borították. A Czakó kert ugyanis egykor dézsmaházként működött, a gazdák hajdanán itt adták le az egyháznak a mustból a tizedet, az épületnek pedig még a 18. századból megmaradt elemei is vannak. Ma azonban már vendéglátóhelyként funkcionál, ahol kiváló ételek és sütemények társaságában élvezhetjük a szinte falusias hangulatot.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

A környékről egyébként már a 13. században is jó ború helyként írnak. Nem is csoda, hogy Mátyás király a saját kertjének részéve tette az akkoriban Hátsóvárosnak nevezett Naphegyet. Azonban nemcsak ilyen barátságos oka van annak, hogy területét sokáig nem lakták. A 18. század végén ugyanis hadászati okokból rendelet is tiltotta, hogy a Vártól puskalövésnyi távolságban építkezzenek. Maradtak tehát a szőlők, egészen a 19. század végén beköszöntő filoxérajárványig, amikor is a kipusztult tőkék újratelepítése helyett a gazdák nagyobb hasznot reméltek a telkek felparcellázásától, így történhetett, hogy a 20. század legelejére építkezésektől lett hangos a környék, és a jókora kertekben csodaszép villák emelkedtek.

Dezső utca

Az egyik ilyen villa a szomszédos Dezső utca sarkán (2-es szám) található. A telken álló neobarokk épület falait repkény futja be, a kertben szép, idős fák állnak, a házon pedig szerencsére nem sok változás történt az építtetése óta eltelt közel 100 évben. A kőkerítésen tábla hirdeti, hogy a házat Hendrich Antall tervezte Müller Lászlónak és családjának. Müller úr, aki tartalékos főhadnagy, valamint vegyészmérnök is volt, nem sokkal az építkezés után Pesthyre magyarosíttatta németes hangzású nevét, leszármazottait még most megtaláljuk ezen a néven a villa tulajdonosai között.

Nem kell messzire sétálnunk az újabb érdekességekért, ugyanis a szemben lévő Dezső utca 3. cirádás, élő növényekkel díszített kerítése mögött egykor védett ház állt, ahol Raoul Wallenberg folytatta embermentő tevékenységét. A környéken egyébként nem ez volt a svéd diplomatához kapcsolódó egyetlen helyszín, a Tigris utca 8-ban is hasonló módon folyt az életmentés.

Derék utca és MTI épületek

Haladjunk végig a Dezső utcán, majd forduljunk jobbra a Derék utcára. Bár az itt található házaknak úgy tűnik, gondos gazdája van, a Naphegy egykori hangulatára sajnos sokkal inkább emlékeztetnek a kertekben található hatalmas fák, mint maguk az ingatlanok. Ennek oka, hogy a terület a Vár közelsége miatt súlyos találatokat kapott az ostrom alatt, aminek következtében sok villa megsemmisült, később pedig a hatalmas kerteket feldarabolták, ezekre a hetvenes években a legegyszerűbb kockaházak épültek.

A Derék utcát elhagyva forduljunk balra Lisznyai utcán, így érkezünk az MTI székházához. Az eredeti szocreál épület éppen a rendszerváltás idején, 1989 és 1991 között kapta meg high-technek szánt, a valóságban azonban kissé groteszk és némiképp fenyegető hatású bővítményét. Az épület tervezője Virág Csaba volt, a székház pedig nem véletlen olyan, mint egy „földi űrállomás”, hiszen szerették volna hangsúlyozni, hogy az MTI célja a legmodernebb módon kapcsolatot tartani a külföldi hírügynökségekkel. Az eredmény nem sikerült túl jól, a hight-technek szánt épület nem illeszkedik a környezetbe, a rendszerváltás kori pénzhiány pedig itt-ott nyomot hagyott a kivitelezésen. A nem különösebben megkapó külcsín helyett azonban koncentráljunk inkább a belbecsre és ne felejtsük, hogy az 1881-ben alakult MTI, a világ hatodik legrégibb hírügynöksége volt és felbecsülhetetlen értékű, többmillió tételes fotóadatbázissal is rendelkezett. Az ügynökség 2015-ben olvadt egybe a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt-vel.

Lisznyai utca 11.

Elsétálva egy újépítésű lakónegyed mellett végre megérkezünk az igazi naphegyi hangulatba. A Lisznyai utca ugyanis igazi művésznegyed lehetett a második világháború előtt, olyan hírességek laktak a környéken, mint Balázs Béla, akihez sokszor látogattak el a hozzá kötődő Vasárnapi Kör tagjai, például Lukács György vagy Mannheim Károly is. A politikai szempontból ellentmondásos egyéniségek mellett a környéken élt egy időben Kaffka Margit, aki egyébként Balázs sógornője volt, de Szentkuthy Miklós író, Tersánszky Józsi Jenő és Vészi Endre is. A Naphegy ma is kedvelt a hírességek és művészek körében, errefele él például Borbély Alexandra és Nagy Ervin, valamint Oltay Kata és Nagy Zsolt is.

A számunkra legfontosabb lakos azonban Ferenczi Sándor orvos, pszichoanalitikus, hiszen beleshettünk Lisznyai utca 11. szám alatt található villájának kertjébe. A zsidó származású, négy nyelven beszélő Ferenczi Sigmund Freud kollégája és jó barátja volt, vitáik ellenére levelezésük szinte napi szinten zajlott. A szakmai kérdések mellett ezekben az írásokban sokszor megjelenik a magyar pszichoanalitikus nem mindennapi otthona is. A hatalmas naphegyi villában a rendelő a földszinten kapott helyet, míg az emeleten Ferenczi és felesége laktak. A villa méreteiről jó képet ad, hogy az államosítás után tizenkét lakásra osztották föl, amelyek közül az egyikben ma a Ferenczi Sándor Alapítvány működik.

Lisznyai utca 12-18.

A Lisznyai utca meredek vége igazi időutazás, látszik, mit szerethettek itt a környék egykori híres lakói. Az utca jobb oldalán álló, négy háznyi épületcsoport tervezője Németh László, leghíresebb lakója pedig Kaffka Margit volt.

A Fadrusz villa impozáns épülete a Budapest felírás alatt látható

Fotó: Mek.oszk.hu

A házakkal nagyjából szemben a Lisznyai és Fenyő utca sarkán, a hetvenes évek kockaházait találjuk. A nem túl jellegzetes épületek helyén egykor hatalmas telken állt a környék legszebb villája, amelyet Fadrusz János szobrászművész építtetett magának. A neoreneszánsz épülethez 16 méteres kupola és saját kohó is tartozott, lenyűgöző méreteit mi sem bizonyítja jobban, minthogy Fadrusz itt mintázta meg életnagyságban egyik legismertebb alkotását, a kolozsvári főtéren látható Mátyás-szobrot. A művész sajnos nem sokáig élvezhette a különleges otthon nyújtotta luxust, ugyanis igen fiatalon hunyt el, felesége pedig kénytelen volt eladni az ingatlant, amit átépítettek, majd a csodás épület a második világháborúban sajnos teljes egészében megsemmisült.

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

A közelben találjuk a művészről készült mellszobrot is, amelyet az egykor pár utcányira élt Marton László készített. Akár meg is pihenhetünk a szobornál található árnyas fák alatti padon, a terecskének nagyon kellemes hangulata van.

Tigris utca 3.

Forduljunk balra a Tigris utcán és csodáljuk meg a Stieberth-villát, a környék egyik legrégibb lakóházát, amelyet Franz Baumgartner osztrák építész tervezett. Az épület ónémet stílusával kicsit kilóg a hazai villák sorából, nagyon szép, akár Ausztriában is állhatna.

Stieberth-villa

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Innen kitérőt tehetünk az Ág utca felé, a 3-as szám alatt ugyanis csodálatos meglepetés vár bennünket. A Somló-villaként ismert épület névadója gazdag nagykereskedő volt, a csodás, későszecessziós épület tervezői Jánszky Béla és Szivessy Tibor, a Kós Károly vezette Fiatalok csoport tagjai voltak, ennek nyomai pedig jól látszanak az épület zömökebb vonalain. Feltétlenül álljunk meg a hatalmas üvegezett veranda előtt, és próbáljuk meg elcsípni a belső részleteket is, ugyanis a bútorok az osztrák szecesszió csúcsdarabjai, Wiener Werkstätte alkotások.

Tigris utca 42.

Kitérőnk után haladjunk tovább a Tigris utcán. A jobbról idefutó Nyárs utca a Naphegy kevésbé békés időszakára utal, a környéket ugyanis egy időben Nyárshegynek is hívták, az itt végzett karóba húzásokra utalva.

Rövid borzongás után lépjünk is tovább és szenteljük figyelmünket inkább a Tigris utca 42-nek, az épület ugyanis iskolapéldája annak, amikor a megrendelők luxusigényei egymásra találnak a kiváló építészeti megoldásokkal. Az eredményt látva nem meglepő, hogy az építész Platschek Imre Kozma Lajos tanítványa volt. Az oldalsó rész kerek ablaka, az erkélyt fedő és a bejárat fölé nyúló árnyékoló rész, nagyon szépen töri meg az alapvetően robosztus kockaformát. Az 1940-ben készült épület Csépai Jenő megrendelésére készült, akinek mérnöki irodája központi fűtéseket, víz és csatornarendszereket gyártott, így nem véletlen, hogy otthonát is a legmodernebb megoldásokkal tette kényelmessé, a házban étellift működött, a kertben pedig két tavacskát, patakot és automata öntözőrendszert alakítottak ki. A jelentős beruházáshoz nem jött rosszul, hogy Csépai apósa Bandl József volt, aki korszakban népszerű Carlton szállót is üzemeltette.

Tigris utca 55.

Sétáljunk el a Tigris utca 50. előtt és vessünk egy pillantást Fenyő Miksa egykori házára, ahol korábban megfordult a fél irodalmi élet, majd haladjunk tovább.

Tigris utca 50.

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Már messziről feltűnhet utolsó célpontunk, hiszen az épület sarkán csinos kis kiugró található, a kertben lévő szobrok közül egy-egy pedig ismerősnek hathat. Ez nem véletlen, hiszen itt élt és alkotott Marton László szobrászművész, akinek Fadrusz Jánosról készített alkotását az imént megcsodálhattuk, de 40-nél is több művével találkozhatunk városszerte a köztereken. Marton készítette például a Királyhágó téren található szarvasos díszkutat és a Dunakorzó egyik legismertebb szelfipontját, a korláton ülő Kiskirálylányt is, akinek alakját a művész lánya ihlette. A szobrász, akitől magyarországi látogatásuk során Károly herceg és Diana hercegnő is vásárolt, már tíz éve nincs közöttünk, műterméből hamarosan emlékmúzeum lehet. A háznak egyébként nem ő volt az egyetlen híres lakója, korábban itt élt ugyanis a Vastagh művészcsalád is, ők állatokról készült szobraikról voltak ismertek.

Egymást érik az egyes művészgenerációk ebben a villában, míg a Tigris utca más részei egykori irodalmárok, üzletemberek csodás otthonait rejtik. Útvonalunk szinte csak ízelítő azokból az érdekességekből, amelyek a Naphegyen várnak bennünket, jó tudni, hogy nemcsak a közeli Vár és a Gellérthegy kínál mindig új felfedeznivalót, hanem a kettő között elterülő Naphegy is legalább ugyanennyi izgalommal kecsegtet, érdemes legalább egy séta erejéig ellátogatni ide is.

Az Imagine Csend, zöld, ihlet című alkonyati sétájához a cikk megjelenésének idején nincs meghirdetve újabb időpont, azonban érdemes értesítést kérni erre a linkre kattintva, ha ti is részt vennétek a vezetett túrán.

Hasonló tartalmak

Admin mode