Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Ez is érdekelheti

Gasztró Budapest

Ellopták Bernátot, a Rengeteg RomKafé főmackóját

Ismeretlenek elrabolták a több száz plüssmackójáról és kiváló forró csokijairól híres Rengeteg RomKafé főmedvéjét.

Budapest

Nőnapi adománygyűjtés Józsefvárosban – Higiéniai eszközökkel segíthetjük a rászorulókat

Adománygyűjtést szervez a Józsefvárosi Önkormányzat nőnap alkalmából, március 5-ig több helyszínen adhatunk le higiéniai cikkeket.

budapest

Liz Taylor tulipánjai, Diana hercegnő a Vásárcsarnokban és mindenki Sissije – Híres szerelmespárok Budapesten

Budapest egyre fontosabb filmes helyszínné vált az elmúlt években, így mára szinte megszoktuk, hogy akár hírességekkel is találkozhatunk a belvárosi utcákon. Az azonban jóval ritkább, hogy egy-egy mesés romantikában élő vagy éppen botrányairól híres külföldi pár kapcsolatának egy epizódjához kínáljanak hátteret a főváros csodás kulisszái. Nézzük, kik andalogtak szerelmesen a Duna két partján, koccintottak egymás szemébe nézve egykori luxuséttermekben vagy pihentek a csodás fürdőkben. Mai válogatásunkban híres párok legérdekesebb látogatásait gyűjtöttük össze.

Antonius és Kleopátra

Antonius és Kleopátra, vagyis a korábbi legendás hollywoodi produkcióban őket alakító Elizabeth Taylor és Richard Burton mintegy három hónapig tartózkodott Budapesten. A két színész a való életben is sokáig egy párt alkotott, kapcsolatuk meglehetősen viharos volt, egyszer el is váltak, majd újra házasságot kötöttek. Burton így a színésznő ötödik és hatodik férje volt, akit még ketten követtek. A gyönyörű és tehetséges Taylor egyébként csak kísérő volt 1972-es budapesti tartózkodásuk alkalmával, a színész ugyanis a Kékszakáll című film forgatása miatt utazott a fővárosba, ő alakította a főszerepet. (A film budapesti forgatásának érdekességeiről itt olvashatunk bővebben.)

A házaspár három hónapra szállt meg az akkor hipermodernnek számító InterContinental elnöki lakosztályában, érkezésükkel pedig a magas életnek egy addig ismeretlen, másik minősége köszöntött be. Olyan, nem mindennapi kérdések vetődtek fel, mint például hol lehet nagy mennyiségű Dom Perignon pezsgőt kapni a szocialista Magyarországon, vagy be lehetne-e világítani a Várat egy kicsit hangulatosabban a színésznő kedvéért? Elizabeth Taylor egyébként éppen Budapesten volt negyvenéves, a ruhájához passzoló hófehér léggömbök és holland tulipánok beszerzése pedig szintén jól feladta a leckét a szálloda készséges személyzetének. Az ékszerkollekciójáról is ismert színésznő férjétől természetesen egy hatalmas gyémántot kapott ajándékba, a szülinapi ünnepségen pedig a legmenőbb sztárok is tiszteletüket tették. Érdekesség, hogy a meghívottak között ott volt egy másik ismert pár, III. Rainier monacói herceg és felesége, Grace Kelly is.

A szívek királynője és a paprikafüzér

III. Károly, a korábbi Károly herceg és Diana hercegnő házasságának széthullását fotelből nézte az egész világ. Ennek a szomorú történetnek a kulisszáit azonban néhány napra Budapest adhatta, amikor 1990 májusában a nemrégiben demokratikussá vált Magyarországra látogatott a hercegi pár. A fogadásra mindenki jól előkészült, csak Göncz Árpádon érződött némi bizonytalanság, akinek ekkor még ideiglenes köztársasági elnökként első vendégül egyből egy évszázadok óta uralkodó dinasztia trónörököse jutott. 

Az angolul egyébként kiválóan beszélő Göncz jól oldotta meg a helyzetet, mikor a reptéren fogadta a párt és szerényen megjegyezte, hogy aggódik, hogy hibát vét a protokollban. „Az ön családja ezer éve csinálja ezt, én három napja"  mentegetőzött állítólag Károly hercegnek. A herceg és a hercegnő ekkor már külön szobában aludtak, ám előírt kötelezettségeiknek maximálisan eleget tettek, díszvacsorán vettek részt a Parlamentben, megnézték a Szent Koronát és a Halászbástyát, a 2-es villamosról gyönyörködtek a kilátásban, és természetesen beruháztak egyet az elmaradhatatlan hagyma- és paprikafüzérek közül a Nagyvásárcsarnokban

Dianát egyébként elragadónak találták a budapestiek, szerényen és érdeklődve fordult az emberek felé, miközben megjelenése, csodás öltözékei egy jobb világ ígéretét hozhatták a rendszerváltás idei fővárosba. Diana a Mafilmhez, egy forgatásra is ellátogatott, fotó örökíti meg, ahogy a fiatal és nagyon jóképű Cserhalmi Györgyöt szemléli munka közben, elegáns szettben foglalva helyet egy börtönjelenet közelében. A hercegi párnak ez volt nálunk az egyetlen közös látogatása, ám Diana két év múlva újra felkereste a fővárost, III. Károly pedig később második feleségével, Kamillával együtt is élvezte a vendégszeretetünket. 

A királynő és hűséges társa

Nem szokás a közelmúltban elhunyt II. Erzsébetre és férjére, Fülöp hercegre szerelmespárként tekinteni, hiszen nemzeti szimbólumokhoz ritkán társítunk érzelmeket, de köztudott, hogy házasságuk őszinte vonzalmon alapult, és egy életen át kitartottak egymás mellett, miközben nem is olyan egyszerű feladatot kaptak a sorstól. II. Erzsébet állítólag részben Fülöp herceg tanácsára látogatott hivatalosan Budapestre, a herceg ugyanis már többször járt egyedül Magyarországon, ahol elsősorban a lovas múlt ragadta meg. A királyi párt Jeszenszky Géza külügyminiszter fogadta a Ferihegyi repülőtéren, ám természetesen a Diana hercegnő látogatása óta már sokkal rutinosabb Göncz Árpáddal is találkoztak, aki az előző évben járt hivatalos úton Angliában. 

A királynőnek egyébként van magyar felmenője is, Rhédey Claudia grófnő, akiről meg is emlékezett a Parlamentben tartott beszédében, és a Széchényi Könyvtárban a tiszteletére rendezett kiállítás is elbűvölte. A pár egyes források szerint a Hiltonban lakott, és fodrász, komornyik is érkezett velük az útra. Programjukat hajókázás, rövid bugaci látogatás is színesítette. A vendéglátásba pedig már akkor is beleadtunk apait-anyait, pogácsa, fehérbor és egyéb finomságok várták az uralkodót, a Gundelben a tiszteletére rendezett ebéd pedig valódi lakoma lehetett, amelynek menüjét részletesen olvashatjuk a Pesti Hírlap egykori cikkében: 

Elsőként lazac került az asztalra magyar spárgával, majd galambesszencia. A főétel borjú szűzpecsenyéből készült, ehhez papírvékony burgonyakoronácskát kínáltak, magyar vadrizzsel töltve, és libamájjal töltött kucsmagombát. Az édesség is vékony, ropogós tésztából sütött korona volt, amelyet igazi és parféból formált eprek díszítettek. Az ételek alapanyagai magyar földön termettek, hasonlóan az uralkodónak kínált tokaji és egri borokhoz. 

Elsőként lazac került az asztalra magyar spárgával, majd galambesszencia. A főétel borjú szűzpecsenyéből készült, ehhez papírvékony burgonyakoronácskát kínáltak, magyar vadrizzsel töltve, és libamájjal töltött kucsmagombát. Az édesség is vékony, ropogós tésztából sütött korona volt, amelyet igazi és parféból formált eprek díszítettek. Az ételek alapanyagai magyar földön termettek, hasonlóan az uralkodónak kínált tokaji és egri borokhoz. 

A Gundel figyelmét semmi nem kerülte el, az ételeket összekötő téma a korona volt, amely minden fogásban megjelent, és arra is külön gondot fordítottak, hogy ahol lehet, hazai alapanyagokat használjanak. Igazi különlegesség volt az a tokaji aszú, ami a királynő trónra lépésének évében, 1952-ben készült. A vendéglátást tíz próbamenü előzte meg, és az étterem munkatársait külön felkészítették a különleges vendégek kiszolgálására. 

A Monarchia urai

Ferenc Józsefet és Erzsébet királynét, vagyis Sissit kezdetben igaz szerelem fűzte egymáshoz, jóllehet kapcsolatuk hamar megroppant a Monarchia súlya alatt. Az ifjú császárné igazi lázadóként nehezen birkózott meg a szigorú udvari légkörrel, ám éppen szabad szelleme, szépsége miatt volt alkalmas arra, hogy a forradalom utáni magyar közvélemény pártfogóként tekintsen rá. Sissi maga is megérezhette ezt a lelki rokonságot, nagyon szerette Magyarországot, többször is időzött itt, Andrássy Gyula, a Monarchia későbbi külügyminisztere személyes barátja volt. A császárné életéről több film is készült, ezek közül a legismertebb az a háromrészes sorozat, amelyből annyi derül ki, hogy Sissi csodás ruhakölteményekben igazgatta a birodalom ügyeit. Alább megnézhetünk az alkotásból egy finoman szólva sem dokumentumfilmes igényű összefoglalást a koronázásról (2:00-tól látható), ha viszont ennél realisztikusabb információra vágyunk a császárné és a magyarok kapcsolatáról, akkor korábbi cikkünket ajánljuk.

A császári pár együtt és külön is többször látogatott Budapestre. A legelső alkalom 1857-ben, nyolc évvel a szabadságharc leverése után következett be, nem titkolt célja volt, hogy a Haynau utáni enyhülést is demonstrálja. A pár érkezésére különleges biztonsági intézkedéseket vezettek be, de arra is figyeltek, hogy a sajtóban milyen hírek jelenhetnek meg róluk, a hivatalos tudósító Falk Miksa volt. A félelmek jogosságát mutatta, hogy a császár üdvözlésére felkért Arany János betegségre hivatkozva lemondott a lehetőségről, majd megírta A walesi bárdokat, benne a zsarnoki Edward király alakjával. A mű persze sokáig a fiókban pihent. 

A felszínen azonban nyugodtan folyt az ünnepség, diadalív épült a császári pár tiszteletére, a város pedig a közvilágítás megépülése előtt légszesz segítségével kapott díszfényeket. A pesti oldalon az uralkodók neve ragyogott, a Várból tűzijátékkal szórakoztatták a népet, a Vásárcsarnokot viszont az összes többi híres vendégtől eltérően nem látogatták meg, aminek az lehetett az oka, hogy az épületnek még nyoma sem volt. Sissi és Ferenc József egyébként gőzhajóval érkeztek Bécsből, első állomásuk pedig Komárom volt. A hivatalos út keretében az uralkodó a feleségét és a lányait is be akarta mutatni a népnek. Biztonságosabbnak látták, ha a két kis hercegnő, Zsófia és Gizella vonattal érkezik szüleik után, ám a kislányok az utazás során súlyosan megbetegedtek. A császári pár első látogatását így végül komoly tragédia szakította félbe, ugyanis az idősebb hercegnő, Zsófia nem sokkal ezután elhunyt a betegségben, Budáról szállították Bécsbe a temetésére. 

A hollandok életébe elhoztuk a romantikát

Fenti állításunk természetesen túlzás, de azért meg kell jegyezni, hogy több koronás holland fő is szép napokat töltött Budapesten a családjával együtt. I. Julianna királynő, a jelenlegi király nagyanyja egyenesen a mézesheteire érkezett a városba. Újdonsült férje, Bernát herceg vezette azt a személyautót, amelyből túraruhában, egy hideg téli napon kiszállt a Gellért Szálló előtt. A fiatalok természetesen álnéven jelentkeztek be, de szerencsére a hotelt még időben értesítették a látogatásról, a lillafüredi Palotaszállóból érkezett a figyelmeztető telefon, hiszen a szerelmesek az érkezés előtt itt ebédeltek. A Gellért személyzetét elbűvölte a fiatal pár természetessége és kedvessége, ők pedig kellemesen pihentek a gyógyfürdő vizében és gyönyörködtek a kilátásban, látogatásuk a korabeli filmhíradóban is megjelent. 

Érdekesség, hogy Julianna királynő leánya, Beatrix királynő is járt Magyarországon, 1986-ban, a rendszerváltás előtt látogatott ide. A közkedvelt uralkodó házassága egyébként botrányosan indult, a szívére hallgatott, csakhogy választottja, a német Claus herceg volt, aki korábban harcolt a II. világháborúban, a hollandok pedig nem vették jó néven, hogy egy korábbi ellenséges katona lesz a királynő férje. Claust végül megszerette a nép, köszönhetően a környezetvédelemben végzett munkájának és közvetlenségének. 

Források:


Cimkék

Hasonló tartalmak

Budapest

Hőhullám a IV. kerületben – Miért mindig Újpesten dől meg a melegrekord?

Az elmúlt hetekben sorra dőltek meg a melegrekordok, sok közülük Újpesten. Ez a kerület lenne a város legmelegebb helye?

Budapest

Budapest és a bűvös 7-es szám

Rejtélyes oknál fogva a 7-es számot misztikus titokzatosság lengi körül. Ezért megnéztük, mi az, ami kötődik vagy kötődött ehhez a számhoz Budapesten.

Neked ajánlott

A