Benkovich Ádám és Kiss Dániel az itthon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő specialtykávézás többnyire még kissé zárt körű hangulatát alakította a kifejezetten családcentrikus közönség ízléséhez és igényeihez, aminek részeként remek kávék kóstolgatása közben tudunk lazítani picit a hétköznapi hajtás kellős közepén.
Bár a Jászai Mari tér összeköti egymással az V. és a XIII. kerületet, a Parlament irányában mégis többnyire turisták fordulnak meg, szemben a Szent István körút északi oldalával, ahol Újlipócia összetartó, zárt közössége a fő látogató. A pár hete nyílt Balassi Bálint utcai Ohana Coffee azonban kapocsként működik a két rész között, hiszen mindkét célközönség egyre inkább sajátjáénak érzi.
Eredetileg csendes „soft openinget” szerettek volna, óvatos nyitással, hogy közben legyen lehetőség csinosítgatni a kínálatot is, de az Ohana olyan lendülettel robbant be, hogy például a tervezett webshop végleges élesítése is várat még magára. Pedig – cégér hiányában – elsőre el is lehetne sétálni előtte, de jól érezhetően a vendégek egyre nagyobb aránya érkezik tudatosan a hawaii ihletésű, egyszerre családias és modern kávézóba.
Az „ohana” hawaii kifejezés szigorúan véve ’család’-ot jelent, de az ősi polinéz nép valódi értelmezése szerint bőven túlmutat a vérbeli rokonságon:
Az „ohana” hawaii kifejezés szigorúan véve ’család’-ot jelent, de az ősi polinéz nép valódi értelmezése szerint bőven túlmutat a vérbeli rokonságon:
egy olyan közösség, ahol biztonságban érezhetjük magunkat, ahol számíthatunk mások segítségére, ahol érezzük, hogy tartozunk valahová. A szuterénben lévő – a specialty kávézókhoz képest – meglepően nagy vendégtérben a békességet és nyugalmat árasztó, letisztult színvilág, a válogatott szakemberekből álló, remek csapat kedvessége, a játszósarok mind-mind családokat hívogató otthonosságot teremt.
A specialtykávézás hazai folyamatában szerintünk – törvényszerűen – eljött az a pont, amikor mindkét oldal picit befogadóbbá vált. A fogyasztói oldal nyitottsága mellett ugyanis talán szükség volt arra is, hogy az újhullámos kávézók részéről ne egyfajta komoly és szigorú szabályrendszereken alapuló hittérítés folyjon, hanem pont hogy megadja a fogyasztónak azt az önfeledt szabadságérzetet, amiről valójában talán maga a „mozgalom” is szól.
Az Ohana pont ilyen. Ahol többféle pörkölésű kávékat és a folyamatosan változó, de mindig isteni házi sütiket (800–1390 Ft) kóstolgatva teljesen ki tudunk szakadni a külvilág fárasztó mókuskerekéből, és ahol a gyerekek is nyugodtan eljátszanak közben legalább tíz percig. Csodálkoznánk, ha hamarosan nem jelennének meg a város több pontján is, hiszen a koncepció remekül eltalált, ráadásul szívüket-lelküket is mögé tudják tenni.
