A margitszigeti palackozóüzemben 2010-ben fejezték be az ásványvíz-palackozást, szállítási problémák miatt. A Bauhaus jellegű épület azóta üresen és kihasználatlanul állt, mígnem 2020-ban végre hozzányúltak, és az élet szép lassan, komótosan elkezdett visszatérni a falak közé, kezdetben alkalmi események formájában. Aztán idén május 1-jén megnyitott a főváros új kulturális közösségi tere, a Kristály Színtér, amit mostantól 5 éven át a Városmajori Szabadtéri Színpad üzemeltet. Bejártuk hát az egykori palackozót, hogy megnézzük, pontosan hova is fogunk járni kulturálódni a Margitszigeten az előttünk álló 5 évben.
Az 1930-ban épült Bauhaus épületkomplexum, a margitszigeti Sportuszoda – ami az építészként és sportolóként is elévülhetetlen érdemeket szerzett tervezőjéről, Hajós Alfrédról kapta a nevét – széles körben ismert és kedvelt épülete a fővárosnak. A mellette álló, hasonló stílusú és kvalitású, szintén klinkertéglás, lekerekített homlokzatú ásványvíz-palackozóról ellenben már kevesebben tudnak részleteket, és talán pont azért, mert nagyon sokan úgy gondolták róla – pusztán ránézésre, a nyilvánvaló hasonlóságok okán –, hogy az is az uszodához tartozik, annak egy melléképülete, nem pedig egy önálló entitás a szigeten. Pedig az égvilágon semmi közük egymáshoz, még a tervezőjük is más volt. Két dolog viszont mégis összeköti őket: a hasonló stílus és hogy ugyanabban az évtizedben épült mindkettő.
Előbbit a már említett Hajós, utóbbit pedig Vidor Emil és fia, Vidor Pál tervezte.
Előbbit a már említett Hajós, utóbbit pedig Vidor Emil és fia, Vidor Pál tervezte.
Hajós Alfréd és az idősebb Vidor élete és munkássága nem itt, a Margitszigeten találkozott először egymással, hanem pár évtizeddel korábban, a századforduló idején. Az építésziroda, ahol Hajós dolgozott, az éppen épülő és az idősebb Vidor által tervezett Bedő-házzal szemközti épületben volt, de az akkor még szárnypróbálgató építésznek nagyon nem tetszett az, amit az ablakon kitekintve látott. Ezért gyakran átkiabált az építőmunkásoknak, hogy ezt azonnal hagyják abba, de szerencsére nem hallgattak rá. Hajós zseniális ember volt, de nem volt tévedhetetlen. A palackozóval viszont már biztosan nem volt semmi gondja.
Az uszodát 1930-ban adták át, ám az építés során izgalmas felfedezést tettek a kivitelezők: egy újabb termálforrást találtak a föld mélyében, ez lett a Magda-forrás. Akkor még a ma már nem létező Kisszálló épületében – a Margitsziget északi részén állt, ahol most a parkolók vannak – palackozták a margitszigeti gyógyvizet (1868 óta). Az új forráshoz viszont új palackozó dukált, így megszületett a döntés arról, hogy felépítik azt az uszoda szomszédságában. A terveket Vidor Emil és a családi építészhagyományt továbbvivő fia, Pál készítették el. Az ipari épületet 1936-ban adták át, és a felépítése után a Fővárosi Tanács rögtön bérbe is adta azt 15 évre – a forrással együtt – a Polgári Serfőző Rt.-nek, amit Vidor Emil feleségének családja alapított.
Itt palackozták akkoriban a Szent-Margitszigeti Ásványvizet és Üdítővizet.
Itt palackozták akkoriban a Szent-Margitszigeti Ásványvizet és Üdítővizet.
A háború után pár évvel a palackozó sem kerülte el az államosítást, amire 1948-ban került sor, amikor is megkapta a Margitszigeti Ásványvíz és Szikvízüzem nevet, ami a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat része volt. Itt palackozták a korszak népszerű szocialista üdítőjét, a Bambit, később a Deit üdítőitalokat, majd 1968-tól a Margitszigeti Kristályvizet. A rendszerváltás után nem sokkal, 1992-ben a palackozó a Pepsi érdekeltségébe került, ők is zárták be 2010-ben, állítólag a szállítás körüli problémák miatt. Ezt követően 10 év szünet következett a sztoriban, mely idő alatt kihasználatlanul állt az épület, és semmi nem történt vele egészen 2020-ig.
Az épület az elmúlt két évben alkalmi események helyszínéül szolgált, bár nem volt belőlük sok. Aztán idén a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Városmajori Szabadtéri Színpadot is üzemeltető Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. 5 évre megkapta pályázat útján a Margitsziget egykori ásványvíz-palackozó üzemének épületét, ahol május 1-jén megnyitotta kapuit a főváros új kulturális és közösségi helyszíne, a Kristály Színtér, röviden: a Kristály.
A Kristály most még egy nagyon fiatal és még alakulgató programhelyszín, ami a közösségi tér jellegét azzal is erősíti, hogy kiemelt figyelmet fordít a Margitszigetre látogatók igényeire, és erről meg is kérdezi őket. Úgyhogy ha te is szeretnél hozzájárulni az ötleteiddel a Kristály jövőjéhez, itt megteheted. Ha pedig nem a programok miatt mész ki a Margitszigetre, akkor is érdemes felkeresni a helyszínt. Rövidesen megnyit mellette a Nyulam bisztró nevű hangulatos kerthelyiség, ha pedig valahol máshol szeretnél letelepedni a fűre, piknikkosarat is bérelhetsz tőlük.
A Kristályt jelen pillanatban a Cinema Mystica nevű digitális művészeti kiállítás foglalja el, ami ugyan elsősorban a vizualitásával varázsol el, de legalább ennyire fontos része az elektronikus zene is. A Kristály a jövőben is hasonlóra törekszik majd a programjaival: olyan összművészeti produkciók bemutatására, melyek hol a színház, hol a tánc, hol a koncert/zene irányába billennek el, és nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek számára is tartogatnak meglepetéseket. Emellett a közösségi tér helyszíne lesz olyan programoknak is, ahol a sportos és tudatos életmóddal szimpatizáló látogatók, családok, a zöldben pihenni vágyók is megtalálják majd a számításukat. A Kristály egy olyan innovatív, laza, informális, közösséget építő helyszínné szeretne válni, ami – ahogy ezt meg is fogalmazták – egyszerre „kikapcsol és összekapcsol”.
