Vannak azok az emberek, akik vendégségben mindig a könyvespolc felé veszik az irányt, majd hosszú perceken át bogarásszák a címeket, konstatálják a közös pontokat, a különbségeket vagy éppen azt, mennyi jó könyve van valakinek – én is egy vagyok közülük. Lehet, hogy különös hobbi mások könyvespolcának nézegetése, viszont sok mindent elárul valakiről, hogy mit olvas. Könyvrajongóknak viszont felér egy lottónyereménnyel, hogy beleláthatnak az egyik legfontosabb magyar író, Esterházy Péter könyvtárába. Megnéztük a magyar kultúra napján megnyílt Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat, ahol a kortárs magyar irodalom színe-java mellett teológiai, művészettörténeti, sőt még matematikai kötetek is vannak. Mert élt egyszer egy Író, maga is Olvasó.
Gimisként, sőt még az egyetemi éveim elején sem értettem azt a rajongást, ami Esterházy Péterhez köthető, a Harmonia caelestist pedig feltettem elmém legmagasabb fokára, mert úgy gondoltam, az valami megközelíthetetlen és befogadhatatlan írástenger. Bizonyos élettapasztalat és egyre növekvő oldalszámok után az ember persze rájön, hogy tévedett, és Esterházy nem elefántcsonttoronyban élt, hanem nagyon is emberközeli író volt, akinek a mondatain lehet nevetni, sírni, esetleg megbotránkozni meg persze gondolkodni, hogy a nekünk éppen nagyon tetsző sorokat valóban ő írta-e, vagy csak kölcsönvette.
Leghíresebb idézeteivel a legtöbben már biztosan találkoztunk itt-ott, ahogy nagy valószínűséggel a saját, de legalább egy ismerősünk könyvespolcán is van tőle egy-egy kötet – ha nem is a Harmonia, de a Poket-féle
„És mesélni kezdtem”
biztosan. A mi polcunkon fent van tőle pár kötet, de az ő könyvespolcán vajon milyen könyvek sorakoznak? Az első kiadásos Háy Jánosokat azonnal kiszúrtam, és képzeletben összekacsintottam E.P.-vel, majd amikor megláttam a Szamártestamentumot – középkori francia mesék és bohózatok –, akkor előtört belőlem a gyermeki boldogság, hogy az aktuális olvasmányom Esterházyék könyvgyűjteményében is ott van.
Persze a magyar irodalom színe-java is itt van a polcrengetegen: Arany-, Babits-, Móricz-, Pilinszky-, Petőfi-kötetek, Bartis Attila, Tandori Dezső, Kukorelly Endre és Cserna-Szabó András is van, de ezt a felsorolást több ezer karakterben folytathatnánk, hiszen 12 118 kötet van a térben. Hol van ehhez képest az én szerény, 500 kötetes magánkönyvtáram!
„Azt nem mondom, hogy szeretek olvasni. Mert az túl kevés volna. Az olvasás az életem. Valahogy úgy alakult, hogy könyvek közt telik az életem. Nem sajnálom, hogy így van, de nagyon így van. Ezért aztán nem is veszem a bátorságot, hogy azt mondjam innét: tessék olvasni!”
„Azt nem mondom, hogy szeretek olvasni. Mert az túl kevés volna. Az olvasás az életem. Valahogy úgy alakult, hogy könyvek közt telik az életem. Nem sajnálom, hogy így van, de nagyon így van. Ezért aztán nem is veszem a bátorságot, hogy azt mondjam innét: tessék olvasni!”
A Szentkirályi utcában található Esterházy Péter és Gitta Könyvtár polcain egyébként ugyanabban a sorrendben találjuk a könyveket, ahogy Esterházyék otthonában voltak, és noha a könyvtár jelentős részét a magyar irodalom teszi ki, azért világirodalmi – főleg európai –, teológiai, filozófiai műveket, művészettörténeti albumokat és matematikai könyveket is találunk itt, ahogy német nyelvű irodalmat is szép számmal. Van jó pár könyv, amin látszik, hogy szakad a gerinc, rongyos a lapszél, elképzelhető, hogy egy-egy könyvet E.P. többször is forgatott, de sokkal reálisabb, hogy mind a négy Esterházy gyerek elolvasta az adott példányt.
Az Evangélikus Országos Gyűjtemény különgyűjteményeként létrejött könyvtár mindenki számára látogatható és hozzáférhető, azt viszont fontos tudni, hogy nem kölcsönkönyvtár. E.P. és felesége könyveit csak helyben lehet lapozgatni, olvasni, de valószínű, hogy ezeket a köteteket sokkal inkább azért vesszük majd kézbe, hogy titkos aláhúzások után kutassunk – nem fogunk találni, de még csak lapszéli jegyzeteket sem –, megnézzük, milyenek a könyvjelzői, és a papírszalvétát, a villamosjegyet meg a kis cetliket éppen melyik oldalhoz tette. Amit viszont még ezeknél is jobban fogunk szeretni, az a számtalan dedikáció lesz: Szabó Magdától Bartis Attilán át Tandori Dezsőig és Faludy Györgyig.
A könyvtár állománya egyébként már fent van a világhálón, úgyhogy az elektronikus katalógusban nemcsak a könyvek címét, kiadását és oldalszámát nézhetjük meg, de azt is, hogy van-e bennük dedikáció vagy bármiféle jelzés. Sőt a könyvtár az Esterházyról szóló szakirodalmat és műveinek fordításait is gyűjti. Az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárban az olvasás és a kutatás mellett a tervek szerint kulturális események, felolvasóestek, előadások, rendhagyó irodalomórák is lesznek majd.
