A Fashion Street helyett sokkal hangulatosabb a Fehér Hajó utcán gyalogolni a Váci utca felé: egyrészt nem botlunk kirakatnézegetés közben az utca közepén megálló tömegbe, másrészt ez a mellékutca Budapest egyik legizgalmasabb teréhez vezet. A Szervita tér kicsit olyan, mint egy építészeti skanzen: van itt barokk, klasszicista, szecessziós és art decóba hajló épület is. Pár éve még késő modern házak is magasodtak a téren, ezeket elbontották, helyüket átvette a kortárs, leginkább a csupa üveg Szervita Square hibridje – hogy ez jó vagy rossz, annak megítélése szubjektív.
A szocializmusból itt maradt modern stílussal Budapesten hadilábon állunk, bontjuk, szeretjük, utáljuk, de nem mindig az a jó opció, hogy a helyére hatalmas, csupa üveg irodaházakat emelünk. A Szervita tér még őrzi középkori utcaszerkezetét, az egykori városfal maradványait is megtalálhatjuk titkos helyeken – a tér történetéről a közeljövőben bővebben is írunk majd –, de a teret évek óta nem lehetett térként használni, a 80-as években leginkább az iroda- és parkolóház, valamint a parkoló autók miatt. A Szabó István és Jakab Zoltán tervezte épületet lebontották, helyén ma már a Szervita Square hibridje áll, amihez közösségi tér és zöldfelület – ez ma a térkő és a zöld keveréke – is jár.
Az elmúlt években a hangulatos kerülő utat a kordonok, palánkok és az állandó fúrás-faragás uralta, de a kerítés pár napja megszűnt, a megújult Szervita téren is átsétálhatunk, miközben az új épület üvegében megcsodálhatjuk a környező épületek visszatükröződését és persze saját magunkat is, ha esetleg megigazítanánk a maszkunkat.
Ez a tükröződő játék mindenképpen érdekes, bár ismerünk olyan épületet, aminél a félrement felújítások ezt elrontották, de vajon minden kortárs épületnél szükség van a csupa üveg homlokzat alkalmazására? Egy ilyen összetett és kis téren idegen szoborként áll ez az épület, ami a Kristóf tér felől nézve is inkább elzárt, mint nyitott érzetet kelt bennünk, bár az egykori iroda- és parkolóház tömbjénél tényleg éteribb.
Az őt körülvevő gazdag épített örökségünket láttatja, és tényleg izgalmas ebbe beleveszni, de érdemes vigyázni és egy helyben állni, mert ha rásüt a nap, esélyes, hogy a vakító fény miatt a tájékozódásunk megszűnik, látni nem látunk, így könnyen biciklisek vagy autók „áldozatává” válunk.
Valamiért még mindig menő a nagy felületű üveghomlokzat, de ezek a csillanások és vakító fények sokszor hátráltató tényezők, minket zavarnak a közlekedésben, a madarak pedig egyenesen nekirepülnek. Vajon ez a vegyes funkciójú, kiskereskedelmi egységeknek, irodáknak és luxuslakásoknak helyet adó épület üvegválasztásánál és alkalmazásánál már gondolt a madarakra? Vagy Budapest Verhovina útjára lép, ahonnan elmentek a madarak?
Noha a Szervita Square belsőépítészeti munkálatai még javában zajlanak, és várhatóan nyárra készülnek el, egy egészen új olvasatot adott Budapest egyik legösszetettebb terének. Annak külön örülünk, hogy a kordonok eltűntek, hogy körbesétálhatjuk és az előtte levő teresedést tényleg térként használhatjuk, ahogy annak is örülünk, hogy oldalát fák szegélyezik. És hiába a csupa üveg és a méretek miatti ellenérzés, azt nem tagadhatjuk, hogy a rendezetlenségből rend lett. Kíváncsiak vagyunk, hogy 10 év távlatából, amikor a fák is növekedésnek indulnak, vajon hogyan viszonyulunk majd ehhez az épülethez.
