Meg lehet szeretni a szocialista korszak építészetét így harminc évvel a rendszerváltás után? Ezek azok az épületek, melyekről ha az utca emberének a véleményét megkérdezzük, százból kilencvenkilenc azt mondaná, hogy csúnyák, és sorsuk nem egyszer bontás, vagy lassú pusztulás. Egy lehetséges másik útra hívja fel a figyelmet a 2021-as Velencei Biennálé magyar pavilonja, amelyhez kapcsolódó városi séták keretében is bejárhatjuk a kiszemelt korbeli 12 épületet. Harmadikként Újpalota ikonikus magasházát néztük meg – de hogyan is kerül egy víztározó a tetejére, és mitől különleges a körülötte elterülő a lakótelep?

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest
Megszeretni a szocialista korszak építészetét? – óriás Újpalotán, avagy ilyen a kilátás a Víztoronyház tetejéről
A karantén közepén, áprilisban robbant a hír, hogy az ígéretekkel ellentétben megindult a Virág Csaba tervezte, 1979-ben átadott Országos Villamos Teherelosztó épületének a bontása, amely amúgy egy az Othernity által bemutatni kívánt épületek közül is. A pusztítás kapcsán széles körű vita alakult ki, hogy a MAVIR-székház város egyik legrondább, elbontandó épülete vagy pótolhatatlan történeti és építészeti emlék? Most úgy tűnik, hasonló sorsra jut, mint Finta József Volga Szállója, a Kossuth téri MTESZ-székház vagy a Szervita téri OMFB-székház és a Távbeszélő Központ.

Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
A járvány miatt 2021-re halasztott Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonja, az „Othernity – Modern örökségünk újrakondicionálása” ezért is tűzte ki célul, hogy – kiválasztva budapest 12 ikonikus épületét, melyek a 60-as és 80-as évek között születtek – megmutassa ezeknek az épületeknek az értékét, és a 21. században is bennük rejlő lehetőségeket. A környező, egykori „keleti blokk” országaiban felnőtt fiatal építészeket, irodákat, alkotóközösségeket kértek fel arra, hogy újragondolják az itteni épületeket. Ezeknek egyike az Újpalotai Víztoronyház, melyet Studio Act tervez át.

Fotó: Fortepan/Gergely János

Fotó: Fortepan/Gergely János
A Kortárs Építészeti Központ sétáján, ahol Gurdon Balázs építész kalauzolt minket, és a házban csatlakozott hozzánk az átadása óta itt élő lakó is, először a környéket jártuk kicsit körben. Az Újpalotai lakótelep több szempontból is különleges – a 70-es évek első felében tervezték, ekkorra már álltak országszerte a nagy lakótelepek, és az urbanisták, építészek egyaránt szembesültek az elkövetett hibákkal – ezekből okulva álltak neki az újabb zöldmezős beruházásnak a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet építészmérnökei.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest
A rendezési terv alapját Tenke Tibor 1966-os koncepciója adta, amelyet Mester Árpád dolgozott ki részletesen. Tenke ezen felül is aktívan részt vetta városrész alakulásában, ő vezette a lakónegyed épületeit tervező építészcsoportot, és a Víztoronyház is az ő – Mentes Endrével közös – munkája. Az újpalotai lakótelep ma is könnyedén megközelíthető, a 7-es busz egyenesen kivisz a Thököly út és az Erzsébet királyné útvonalának meghosszabbításában fekvő területre.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest
De miben is állt ennek a panelnegyednek a különbözősége? A tervezők szerették volna, ha nemcsak alvóvárosként funkcionál, hanem megvannak azok a sűrűsödési és metszéspontok, amelyek a pezsgő városi élet feltételei. Igyekeztek a korábbi lakótelepekre jellemző monotonitás feloldására is, ezért összesen egy tucatnyi különböző típus, és hat egyedi épületet terveztek, más-más magassággal és lakásszámmal. Valamint figyeltek a változatos alapterületű és méretű, heterogén lakáskínálatra is, a nagycsaládosok számára is megfelelő méretű háromszobás egységek is megjelentek.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest
Maga a Víztoronyház, amelyet a városrész ikonikus épületének terveztek 1975-re készült el, mindössze egy év alatt felhúzták. A két, egyenként 300 köbméteres víztározó elhelyezésének több praktikus oka is volt – egyrész így városképileg nem illő víztornyot el lehetett rejteni, másrészt kellő magasságba kerültek a tartályok, hogy a környező tízemeletesekben is megfelelő nyomás legyen, valamint így Tenke megkerülhette a tervezés során az amúgy szigorú normarendszert és szabadabban dolgozhatott az épületen.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest
Az épületet ugyan eredetileg 80 méterrel odébb akarták felépíteni, közelebb az útkeresztezőséshez, de az alapozás során problémák merültek fel, így hátrébb kellett helyezni. A gyors felépítése a csúszózsalus technikának volt köszönhető – ezt úgy kell elképzelni, hogy az alaprajznak megfelelő mintázatú zsaluzatba öntötték a betont, így haladtak emeletről emeletre, a födémeket utólag, fentről lefelé haladva építették be. Az összesen húszemeletes Víztoronyházban összesen 98 lakás van, emeletenként két háromszobás és négy egyszobás elosztásban. Különleges ebből a szempontból a 18. szint, ahol két műteremmel ellátott, belső kétszintes művészlakást alakítottak ki, hatalmas terasszal. Amúgy Tenkei maga is szeretett volna itt lakást kapni, ám csak Kelenföldön utaltak ki neki.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest
A ház tetejéről letekintve a környékre tényleg meglepő az a tágasság és zöld, ami az épületek között van, figyeltek arra, hogy az óvodák, iskolák is úgy helyezkedjenek el, hogy a gyerekeknek ne kelljen keresztezni a forgalmas főútat. Ám a néhol túl nagy terek hiányt is sugallnak – nem véletlenül. Pénzhiány miatt nem valósulhatott meg a mai Fő térre tervezett kulturális központ, amely az egész környék szíve lehetett volna (helyette a lakók feltalálták magukat, a szabadtéri kultúrprogram keretében egy ház tetején is koncertezett a Neoton). Illetve a valaha beígért metrót is egyre várják a lakók, káposztásmegyeriekhez hasonlóan.

Kilátás a Citadellára és a Budai Várra.
Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest
1157 Budapest, Nyírpalota út 71.