Ki kicsoda: mi köze van a Flórián térnek a sörhöz, a tűzoltókhoz és a Zichy család egykori udvarmesteréhez?

A tér

A névadásnak természetesen konkrét oka van. Amíg nem állt ott a szobor, addig nem nevezték a területet sehogy, és nemhogy neve nem volt, de meg sem határozták, hogy az egy tér. Nem a városrendezés alkotta meg a helyet, hanem az ottlakók kezdték Flórián térnek nevezni, pusztán megszokásból.

A szobor 1819-től állt a területen, méghozzá az akkori Csorda, Erzsébet, Tavasz, Új és Föld utcák találkozásánál. Viszonylag hamar népszerűvé vált, közkedvelt találkozási és tájékozódási pont lett belőle, így a környékbeliek rövidesen a területet Flórián térként kezdték emlegetni egymás között. Először egy 1852-ben írott könyvben hivatkoznak rá így, ami azt jelzi, hogy akkor már az lehetett a terület hivatalos elnevezése.

Sokáig háborítatlanul telt-múlt az idő a Flórián téren és környékén, ahol még 'emberpiac' is működött. Az óbudai gazdák ide jártak, hogy napszámosokat toborozzanak a földjeik megművelésére és különféle alkalmi munkákra. 1875-ben a területet átnevezték Flórián térről Flórián utcára, majd 1910-ben ismét tér lett, és ez a mai napig így van.

 
A tér legnevezetesebb épülete az 1973-76 között épült üzletközpont, ami hiába van már régen túl a fénykorán, még mindig magabiztosan tartja állását a forgalmas közlekedési csomópontban. A szocreál épület az egykori aquincumi római tábor bejáratának helyén épült fel.

A szobor

A tér névadójára eddig úgy hivatkoztunk, mint szoborra, de valójában egy szoborcsoportról van szó, amit Fogadalmi Oltár néven ismerhetünk, és ami Bebo Károly szobrász-építész három szobrát fogja egybe. A szoborcsoportot 1819-ben, több évtizeddel Bebo halála után (1712 és 1779 között élt) állították fel. A szobrász-építész mester a Zichy család szolgálatában állt, udvarmester volt. Ő építette, Jäger János Henrikkel közösen, a Zichyek barokk stílusú óbudai kastélyát is. És több szobrot is alkotott a család számára, többek között azt a hármat is, melyek aztán a Flórián téren kötöttek ki.
 

Bebónak az első, Borromeo Szent Károly bíborost ábrázoló szobor elkészítésére az 1739-es pestisjárványt követően adott megbízást Zichy Miklós, hogy ezzel is megvédje Óbuda népét a dögvész újjáéledésétől. A gróf 1758-as halálát követően, az özvegye készíttette el Bebóval a második, Szent Flóriánt ábrázoló szobrot, majd az 1763-as földrengés után következett a harmadik, Néri Szent Fülöp szobra, aki természetesen a veszélyes földmozgásokkal szemben védte meg a környék lakóit.

Az 1819-ben felállított szoborcsoport közel 100 éven keresztül háborítatlanul állt a téren, utána viszont zavaros évtizedek következtek. Az 1919-es magyar-román háború idején megsérült, így restaurálni kellett, ám erre egészen 1928-ig nem került sor. A felújítási munkálatokat követően ugyan a szobrok visszakerültek a térre, de forgalmi okokból már nem az eredeti helyükre. 1939-ben újabb sajnálatos esemény történt: egy óbudai cipészmester, aki egy újpogány szekta híve volt, felmászott a Fogadalmi Oltárra és baltával erősen megrongálta Borromeo Szent Károly szobrát meg az egyik angyalt is.

Az újabb restaurálást követően még 10 évig állt a szobor, amit az Árpád híd építésekor, 1949-ben szállítottak el a Budapesti Történeti Múzeum kőtárába. Csendes és eseménytelen évtizedek után a szoborcsoport legújabb kori restaurálására 2003-tól került sor, majd a Fogadalmi Oltár, benne Szent Flóriánnal, 2012-ben került vissza a térre, ám ezúttal sem az eredeti helyére, hanem a református templom közelébe, a Pacsirtamező és Serfőző utcák sarkára.

A védőszent

Jogosan merül fel a kérdés az olvasóban, hogy ha a tér egy olyan szoborcsoportról kapta a nevét, ami három fő alakból áll, akkor miért pont Flórián lett a névadó. A válasz egyszerű: a nép körében ő volt a legismertebb és a legnépszerűbb. De ki volt ez a Flórián, és mikor élt – merülhet az újabb jogos kérdés.

Flórián a dicsőséges Római Birodalom polgára volt, a légió századosa. A mai Ausztria területén született időszámításunk után 240 körül, és ott is élt. 304-ben halt mártírhalált a keresztényüldözés következtében. Amikor egyik hitről áttért a másikra, épp senkinek semmi gondja nem volt a keresztényekkel, ám Flórián halála előtt egy évvel a birodalom területén ismét fellángolt a keresztényekkel szembeni ellenségesség. Amikor hittársait elfogták, Flórián a kiszabadításukra szövetkezett, ám a terv nem járt sikerrel, sőt őt magát is letartóztatták és halálra ítélték. Követ kötöttek a nyakába, és a vízbe lökték. Flórián partra sodort élettelen testét egy Valéria nevű özvegy találta meg és temette el, akinek látomása volt vele kapcsolatban. A sír hamar zarándokhellyé vált, ugyanis csodás gyógyulások történtek mindazokkal a betegekkel, akik felkeresték.

Flórián nevéhez több legenda kötődik. A leghíresebb eset, ami miatt ő a tűzoltás védőszentje, még gyerekkorában történt meg vele. Amikor tűz ütött ki, azt úgy oltotta el, hogy imára kulcsolta a kezeit, és fohászkodni kezdett. Felnőttként, már katonaként ráerősített tűzzel kapcsolatos hírnevére. A laktanyában, ahol élt, tűz ütött ki, ám Flórián gondolkodás nélkül magához ragadta a kezdeményezést. Ezúttal azonban nem imádkozni kezdett, hanem gyorsan megszervezte a tűz oltását, és olyan hatékony munkát végzett, hogy személyi sérülés nem történt, és a laktanya is viszonylag épségben megúszta a dolgot.

Napjainkban Szent Flórián elsősorban a tűzoltók védőszentje, halálának napja, május 4-e a tűzoltók világnapja. De Flórián véd minden olyan más szakmát is (pl. kovácsok, kéményseprők), aminek kicsit is köze van a tűzhöz. És ezen a ponton merülhet fel az olvasóban a harmadik jogos kérdés: de hogy jön ide a címben is emlegetett sör? Bár Szent Flórián elsősorban a tüzes szakmák védőszentje, de a serfőzőké is ő lett. A konkrét okát ugyan nem tudjuk, hogy mivel érdemelte ezt ki, de lelki szemeink előtt látjuk Flórián századost, amint egy-egy kiadós tűzoltás után beletelepedett egy kényelmes székbe, majd elkortyolgatott egy nagy korsó hűs sört a megérdemelt munka gyümölcseként. Úgyhogy talán így.