Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

látnivalók és kultúra

szerkesztés

Gumijavító műhelyből és mulatóból is lehet templom – Megjelent Zubreczki Dávid első könyve

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2020. 12. 23. 12:23

Mondhatjuk, hogy 2020 a séták éve volt, noha a sétadömping már jó pár éve uralja Budapestet: tobzódunk a jobbnál jobb, építészeti stílusokra, kultúr- vagy társadalomtörténetre felhúzott tematikus, vezetett sétákban. Ezek közül már mi is sokat kipróbáltunk, és mindenkinek csak ajánlani tudjuk – főleg akkor, amikor nincs járványhelyzet. Az építészeti kincsekről és a város eldugott helyeiről így sem kell lemondanunk, hiszen egyedül vagy párban is remek felfedezőutakra lehet indulni, mi magunk is kitalálhatjuk a tematikát, megtervezhetjük a sétaútvonalat. De ha szeretnénk, akár egy igazi urbanista is lehet a kísérőnk, még ha csak könyv formájában is.

Egy gumijavítóról vagy egy szerelőműhelyről nem biztos, hogy eszünkbe jutna a plébániatemplom, egy mulatóról meg végképp nem. A II. világháború után, a kommunizmusban a templomépítés lehetetlen küldetés volt – legalábbis a mindenki által jól ismert formában –, de a pénzhiány is sokszor akadályok elé állította a híveket. Ezek meglepő szükségmegoldásokat szültek: Józsefváros közepén a Szent Rita-templom például egy gumijavító műhely átalakításaként jött létre, de a Tömő utcai Béke Királynője-templommal is hasonló a helyzet, míg a Budahegyvidéki Református Templom épülete eredetileg mulatóként funkcionált.

Fotó: WLB

Ha nem olvastam volna Zubreczki Dávid Templomséták Budapesten című könyvét, akkor ezeket az apró, de annál különösebb infókat most én sem tudnám. Mindenki kedvenc urbanistája első könyvében – hihetetlen, hogy még csak ez az egy könyve van, pedig blogbejegyzéseit, cikkeit évek óta olvassuk a különböző oldalakon – 21 séta- és 3 kerékpáros útvonalat rakott össze, amiken Budapest kétszáznál is több „templomát” fedezhetjük fel.

Azért is jó ez a könyv, mert nemcsak a templomokat ismerhetjük meg jobban, de ezek a rövid szövegek izgalmas kultúr- és társadalomtörténeti, valamint történelmi csemegéket tartogatnak, meg persze arra is rálátást kapunk, hogyan nőtt és formálódott az évszázadok és évtizedek alatt Budapest városképe. Szakrális építészetünk pedig elég jól leköveti ezt a változást: ókori és középkori templom(rom) ugyanúgy van a városban, mint szecessziós, kora modern vagy kortárs, és típusuk legalább ennyire változatos, hiszen nemcsak templomokkal, de zsinagógákkal, imaházakkal, kápolnákkal és lakástemplomokkal is tele van a város. 

Fotó: WLB

Olyannyira sok, hogy például a Vár és a Víziváros negyedét bejáró sétán lépten-nyomon „templomokba” botlunk, de elég megállnunk és egy picit forgolódnunk a Deák téren, máris négy szakrális épületet vehetünk észre: a Deák téri evangélikus templomot, a Szent István-bazilika monumentális kupoláját, a Dohány utcai zsinagóga tornyait és a Sütő utcán benézve még a Szervita téri Szent Anna-templom sisakját is kivehetjük.

A könyvet olvasva több évszázad építészete rajzolódik ki előttünk, melynek lenyomatait a templomok őrzik, sokszor nem is egy, hanem több korszak emléke és több építész keze nyoma jelenik meg egy házon. Ezt legjobban a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom mutatja: a Contra Aquincum bástyájának alapjaira épült még Szent István idejében, ennek maradványai az altemplomban ma is láthatók. A tatárjárás idején elpusztult, de a 14. században újraépítették, találkozik itt a középkor, a gótika, a reneszánsz emlék, a barokk homlokzat, a copf torony, és a sor még folytatható. Ahogy az épületen dolgozó építészeké is szinte végtelen: dolgozott rajta Paur János György, Nepauer Mátyás Máté, Hild János, Steindl Imre és Lux Kálmán is.

Fotó: WLB

Szinte minden nagy építészünk tervezett templomot, a könyvben megtaláljuk Ybl Miklós, Lechner Ödön, Pecz Samu, Árkay Aladár és Rimanóczy Gyula épületeit, ahogy a Szabó István tervei alapján megvalósult templomokat is. Őt talán kevesen ismerik, holott az enyhülő kommunista diktatúra évtizedeiben szakrális építészetünk egyik meghatározó alakja volt. A Farkasréti Mindenszentek Plébánia-templom merész betonarchitektúrája a mai napig meghökkent minden arra járót. 

Lapozgatás közben még az is feltűnt, hogy vannak olyan templomépítő mestereink, akiknek rengeteg gyönyörű épületet köszönhetünk, nevüket valahogy mégis elfelejtettük. Ilyen a sokat emlegetett Nepauer Mátyás Máté, aki Buda egyik legfoglalkoztatottabb építőmestere volt, így nem meglepő, hogy a Duna-parton több templom is az ő tervei szerint épült fel. Rajta kívül Róth Miksa nevével találkozunk szinte minden oldalon, de ezen igazából már meg sem lepődünk: az üvegfestő és mozaikművész művei behálózzák egész Budapestet. 

Fotó: WLB

Ez a puha fedeles könyv kényelmesen elfér a táskánkban, érdemes vele útra kelni és felfedezni Budapest szakrális épületeit, legyenek azok a közvetlen környezetünkben, a külvárosban vagy a budai hegyekben. És még azt is érdemes meglesni, hogy vajon hányan bóklásznak a templomok körül kezükben Zubreczki Dávid könyvével.

Zubreczki Dávid: Templomséták Budapesten, Gulyás Attila fotóival


  • Kedves László Könyvműhelye
  • 384 oldal
  • 6480 Ft


Hasonló tartalmak

Admin mode