A Sándor-palotával szemben fekvő területen a török kori pusztítások után egy kitűnő panorámával rendelkező foghíjtelek tátongott, amelyhez Teleki József főispán egy katonai árverésen jutott hozzá. 1789-ben bérházat épített rá, ezt nevezték később Teleki-palotának. Feltehetőleg ő maga sose lakott itt, és csak 1816-ban vált főnemesi lakhellyé az épület, amikor a magyarországi hadak főparancsnoki tisztjét átvevő Ferdinánd főherceg beköltözött a falai közé – nagyjából 1850-től viszont már a királyi kancellária hivatalait találjuk benne.
1857-ben megvásárolta a kincstár a Teleki családtól, és a Honvéd Főparancsnokság otthonául szolgált egészen addig, amíg a Dísz téri (még ma is álló) épületbe át nem költöztek.
József főherceg 1892-ben vásárolta meg azt a kincstártól az épületet, és a Főparancsnokság kiköltözése után a nagyszabású, historizáló stílusban történő átalakításhoz fogott Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. Ennek köszönhetően készült el 1906-ra az a neobarokk épület franciakerttel és (lovas)kocsi garázzsal, amely a jövő évben induló rekonstrukció során visszaépül majd.
A palotát az 1945-ös ostrom idején súlyos találatok érték. 1951-ben munkásszállót alakítottak ki benne, ami további állapotromlást eredményezett. Hosszas vitákat követően 1968-ban teljesen elbontották az épületet, pedig megmenthető lett volna.
A terület azóta is beépítetlenül áll, 2019 januárjában viszont megszületett a döntés, hogy a Nemzeti Hauszmann Program keretében újjáépítik a József főhercegi palotát a hozzá tartozó Neoreneszánsz kertet, valamint az udvari istállót is. A látványterveket a rendelkezésünkre bocsátotta a Várkapitányság, így szemrevételezhetjük, hogy fog festeni a komplexum a Sándor-palotával szemben – egészen biztosan nagy változás lesz az eddigi üresen tátongó pusztasághoz képest.
A palota funkcióját tekintve irodaház lesz, külső falszerkezete, díszei és a belső, reprezentatív termei az eredeti épület hiteles másaiként épülnek újjá. Tartószerkezete a mai kornak megfelelően vasbetonból készül, és az irodaként használt helyiségek modern kialakításúak lesznek. Legszebb terei – az üvegtetejű díszlépcsőház és a két emelet magasságú bálterem – rendezvényeknek is helyszínt biztosíthatnak majd, és a visszaállított reprezentatív terek a nagyközönség számára is nyitottak lesznek.
A budai Vár jövőbeni látogatói az épületegyüttes Neoreneszánsz kertjébe is besétálhatnak majd. A kert összeköttetésben áll majd az alatta elhelyezkedő, középkori zsidó rituális fürdővel, a Mikvével, amely lépcsőn és lifttel egyaránt megközelíthető lesz, és amiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen. A kertből a látogatók szintén a rekonstrukció részét képező egykori Ybl lépcsőn a jövőben lemehetnek majd a várfalon kívüli Nyugati kertekbe is.
A Várkapitányság információi szerint a palota kertjét egykor a Szent György tér felől díszes, árkádos fal és a hozzá csatlakozó két pompás kapuépítmény határolta, ezek is korhű formában épülnek újjá. Hasonlóképpen visszaépül a telekegyüttes Fehérvári rondella felőli végén álló egykori udvari istálló épülete is. A Fehérvári rondellánál a közeljövőben régészeti feltárások kezdődnek, melynek területén ilyesmire még soha nem került sor.
Újjáépítik az Ybl-támfal második világháború után elbontott részeit is. Innen nyílik majd a beruházás másik fő eleme, a háromszáznál is több férőhelyes Várgarázs, amely a várban lakók, dolgozók, és a látogatók autóinak is helyet biztosít majd, ezenkívül az épület gépészeti berendezéseit is elrejti.
A terveket idén véglegesítik, a munka ezt követően indul el.
