Az 1905-ben született József Attila irodalmi fontosságát felesleges méltatni, már az a tény, hogy a költészet ünnepe az ő születésnapja is egyben, sokat elárul jelentőségéről, de a cikk célja sem ez, hanem inkább az, hogy végignézzük, rövid élete során, merre élt Budapesten. Bár József Attila mindössze 32 évet élt, és ebből valamennyit vidéken és külföldön is tartózkodott, mégis egész sok helyen lakott a fővárosban, ahol született is. Apró érdekesség, hogy a cikkben szereplő hét lakóhely korántsem az összes, volt olyan lakóhelye is a költőnek, ami már nem létezik, mert az épületet lebontották, vagy egyéb módon semmisült meg. Ugyanakkor pluszban egy olyan címet is említünk majd a cikkben, ahol ugyan egy percet sem élt József Attila, viszont rengeteget tartózkodott. De haladjunk szépen sorban.
Gát utca
Egy kopott falú, nyomorúságos épületben, a IX. kerületi Gát u. 3. szám alatt látta meg a napvilágot a magyar költészet egyik legnagyobb hatású alkotója, József Attila. Mindössze öt évet élt itt, mert az apja halála után különösen nehéz helyzetbe kerülő család 1910 tavaszán kénytelen volt Attilát és Etelka nevű, két évvel idősebb nővérét Öcsödre, nevelőszülőkhöz adni. A Gát utcai ház még ma is áll, pár éve szépen felújították az itt található József Attila Múzeummal egyetemben.
Ferenc tér
A József család több helyen is élt a Gát utca után, de ezek közül az épületek közül ma már csak egy áll, a közelmúltban felújított Ferenc tér 11., ahol a költő a tízes évei első felét töltötte (1916 és 1920 között). A harmadik emeleti bérházi lakás egy szoba-konyhából állt, ahol időnként ágyrajáró bérlőt is fogadtak, annyira szegények voltak. Ráadásul se a gáz, se a villany nem volt még ekkor bevezetve, és erre az időszakra esik imádott anyja halála is (1919). Ennek ellenére a költő az élete egyik legboldogabb időszakaként emlékezett vissza az itt töltött időkre, amit főleg golyózással töltött az utcán, és már ekkor hordott magával papírt meg ceruzát, hogy korai zsengéit lejegyezhesse.
Lovag utca
Miután az édesanyja meghalt, a költő és testvére, Etelka rövid ideig még maradtak a Ferenc téri lakásba, majd nővérük, Jolán ügyvéd férje, Makai Ödön vette őket magához. Így költöztek át 1920-ban a VI. kerületbe, a Lovag utca 3. alatti lakás cselédszobájába. 1926-ig ez volt az első számú lakóhelye, bár a felette szigorúan gyámkodó, és alapvetően jót akaró Makai rendes embert akart belőle nevelni és emiatt gyakran kerültek konfliktusba egymással. A költő ebben az időszakban sokat tartózkodott vidéken (Nyergesújfalu, Makó, Mezőhegyes, Kiszombor és Szeged), illetve külföldön is járt (előbb Bécsben, majd Párizsban). Amikor időnként hazalátogatott, a gyámjával való konfliktust elkerülendő, gyakran nem is a Lovag utcában húzta meg magát, hanem különböző ideiglenes albérletekben. Erre az időszakra tehető költészetének szárba szökkenése is: megismerkedik Juhász Gyulával, aki segít neki, megjelennek az első versei a Nyugatban és 1922-ben nyomdába kerül bemutatkozó verseskötete, a Szépség koldusai.
Andrássy út
József Attila 1928-tól két éven át bérelt egy cselédlakást a VI. kerületben, az Andrássy út 6. alatt. A neoreneszánsz stílusban épült házat kívülről a stukkós bejárata, belépve pedig az udvarban található díszes falikútja miatt érdemes megszemlélni. A költő a 12. számú lakásban élt, de sokkal jobb, ha inkább a nélkülözés szót használjuk, mert nem volt pénze fűtésre, alig evett, és volt, hogy napokig ki sem mozdult, de még az ágyából sem. Végül ki kellett költöznie, mert jelentős tartozást halmozott fel, melyért cserébe ott kellett hagynia a könyveit, amiket sosem szerzett vissza többé. Egy darabig ágyról ágyra, kávéházról kávéházra, barátról barátra járt aludni, míg végül ismét csak összeköltözött Etelkával.
Margit körút
A II. kerületben, a Margit körút 46. szám alatti bérházat 1929-ben építették fel Vajda Andor és Vajda Pál tervei alapján. József Attila eredetileg a nővérével, Etelkával költözött ide 1930-ban egy kétszobás, negyedik emeleti lakásba. Ám a költő ekkoriban már egyre aktívabb szerepet töltött be a munkásmozgalomban is, ott pedig megismerkedett élete nagy szerelmével, az esernyőgyári munkásnő és műkedvelő előadóművész Szántó Judittal, aki az első kérésre azonnal odaköltözött hozzá a Margit körúti lakásba. Hat éven át voltak elválaszthatatlan társai egymásnak, ebből az első két évet a Margit körúton töltötték.
Székely Bertalan utca
Mindig a lakbérrel volt a gond József Attila esetében, így a Margit körútról is emiatt kellett elköltözniük. 1932-ben egy kisebb lakásba tették át székhelyüket, ami ismét a VI. kerületben volt, a Székely Bertalan utca 27. szám alatt, egy szoba-konyhás lakásban. A költő anyagi gondjai továbbra sem múltak el, amit csak tetézett egyre inkább elhatalmasodó mentális betegsége. Bár Szántó Judit mindent megtett annak érdekében, hogy minél kevesebbet nélkülözzenek, és a lehető legnormálisabb életet éljék, erre egyre kevesebb esély mutatkozott. Szép lassan elhidegültek egymástól, József Attila más nőbe szeretett bele, Judit öngyilkossággal próbálkozott, majd újra költözniük kellett, mert már itt is elmaradtak a lakbérrel. Még együtt költöztek át rövidebb időre barátokhoz, de a kapcsolatuk ekkor már szinte menthetetlen volt.
Korong utca
1933-ban a belvárosból Zuglóba, a „város peremére” költözött át a páros egy szoba-konyhás manzárdlakásba, a Korong utca 6. szám alá. Három évig éltek itt, és ez az időszak már a vég kezdete volt. 1934-ben szakítottak első ízben, a költő pedig pár hónapra vidékre költözött. Később azonban kibékültek, így József Attila visszatért a Korong utcába. De már semmi nem volt jó. 1936 nyarán, sok-sok veszekedést követően József Attila végleg elköltözött a Korong utcából, és ezzel Szántó Judithoz fűződő kapcsolata is – melyről azt írta, „szövetség ez, és nem szerelem” – véget ért. József Attila nyughelye a Fiumei úti temetőben található.
Bécsi kapu tér
Bár itt sosem élt a költő, de nagyon sokat tartózkodott, ezért az I. kerületi Budai Várnegyedben található Bécsi kapu tér 7. szám is ide tartozik, pláne, hogy a ház előtti járdába beleöntötték az itt megfordult művészek szignóit, köztük József Attiláét is.
A házban a kor egyik legnagyobb irodalomtörténésze, a mecénás Hatvany Lajos és családja élt 1932-től, ami a társasági élet egyik központjává vált. Mivel a művészek gyakran nélkülöztek, ezért Hatvany előszeretettel rendezett fogadásokat, vacsorákat és ebédeket, hogy pártfogoltjait vendégül lássa. József Attila is gyakran látott vendég volt a ház falai között.
