Megmutatni az ember létező lelki érzékenységét, testi erejét, a virtuális valóságon túli útkeresését, és egy ismeretlen film képkockáiból üzenetet formálni – izgalmas dupla táncbemutató a MU Színházban március 19-én.
Oberfrank Réka: Dear 21st century
Oberfrank Réka a Budapest Kortárstánc Szakközépiskolában kezdte tanulmányait, majd a Budapest Kortárstánc Főiskolán, illetve a The Danish National School of Performing Arts-ban folytatta. Szakmai gyakorlatként tagja volt a spanyol CobosMika formációnak, Magyarországon jelenleg szabadúszóként dolgozik, mint táncos, koreográfus és tanár. A Dear 21st century a modern élettel összefonódott online létezés nehézségeiről, az elveszett szabadságról, a manipulálás csendes fenyegetéséről szól.
„Az előadás inspirációját a mai X,Y,Z generáció általam közösnek vélt mindennapos kérdései, ügyei, elakadásai, frusztrációi és az erre való reakciók adják. Tudásunk, informáltságunk fő forrása az internet, valamint az okos telefonok, közösségi oldalak, applikációk által keltett folyamatos információs dömping. Azonnal értesülünk a hírekről, megtanulhatunk szinte bármit, hiszen csak egy kattintásra van tőlünk. Értesítenek minket arról, hogy mi felháborító vagy pont, hogy mit kell támogatnunk, méghozzá most azonnal. Látjuk a világ történéseit, megmondó embereit, a megmondó emberek véleményét és mindenki más véleményét róluk. Könnyű elhinnünk, hogy bárkik lehetünk; de a minden tudás és szuper informáltság látszatában vagyunk- e egyáltalán valakik? Hogyan lehet ezt feldolgozni és a helyén kezelni, maradt-e még csend és tisztán látás bennünk?” – teszi fel a kérdéseket Oberfrank Réka.
„Az előadás inspirációját a mai X,Y,Z generáció általam közösnek vélt mindennapos kérdései, ügyei, elakadásai, frusztrációi és az erre való reakciók adják. Tudásunk, informáltságunk fő forrása az internet, valamint az okos telefonok, közösségi oldalak, applikációk által keltett folyamatos információs dömping. Azonnal értesülünk a hírekről, megtanulhatunk szinte bármit, hiszen csak egy kattintásra van tőlünk. Értesítenek minket arról, hogy mi felháborító vagy pont, hogy mit kell támogatnunk, méghozzá most azonnal. Látjuk a világ történéseit, megmondó embereit, a megmondó emberek véleményét és mindenki más véleményét róluk. Könnyű elhinnünk, hogy bárkik lehetünk; de a minden tudás és szuper informáltság látszatában vagyunk- e egyáltalán valakik? Hogyan lehet ezt feldolgozni és a helyén kezelni, maradt-e még csend és tisztán látás bennünk?” – teszi fel a kérdéseket Oberfrank Réka.
Molnár Csaba: GODS AND MONSTERS
Molnár Csaba táncos-koreográfus, a Budapest Tánciskola elvégzése után a kortárs tánc egyik legtöbb kibontakozási lehetőséget kínáló iskolájában, a brüsszeli P.A.R.T.S.-ban folytatta tanulmányait, ezt követően pedig az olasz Compagnia Virgilio Sieni tagjaként dolgozott. Saját koreográfiákkal 2003-ban jelentkezett először, és ugyanettől az évtől vált szorossá az együttműködése Hód Adrienn koreográfussal, a HODWORKS alapítójával. GODS AND MONSTERS című alkotásában, elsősorban jelenetek alkotására koncentrált, a színpad lehetőségeivel élve kelti életre egy személyes történetét.
,,Munkáimban általában a tánc és azon keresztül a mozgás válik a legfőbb kifejezőeszközzé. Ezúttal nem mozdulatok, hanem képek megalkotására törekszem, emberi testek jelenlétével, használva a színházi apparátus illúzió keltésre alkalmas technikai adottságait. A bemutatóra egy sorozat első darabjaként tekintek. A sorozat kiindulópontját pedig az elmúlt években rajzként lejegyzett vízióim képezik; megtörtént események szubjektív dokumentációi, egy ismeretlen film képkockái" – meséli Molnár Csaba.
,,Munkáimban általában a tánc és azon keresztül a mozgás válik a legfőbb kifejezőeszközzé. Ezúttal nem mozdulatok, hanem képek megalkotására törekszem, emberi testek jelenlétével, használva a színházi apparátus illúzió keltésre alkalmas technikai adottságait. A bemutatóra egy sorozat első darabjaként tekintek. A sorozat kiindulópontját pedig az elmúlt években rajzként lejegyzett vízióim képezik; megtörtént események szubjektív dokumentációi, egy ismeretlen film képkockái" – meséli Molnár Csaba.
