A csábítás fegyvere címet viselő kiállítás tulajdonképpen ízelítő és kedvcsináló az azonos címet viselő pazar kötethez: a vaskos, 400 oldalas könyvbe bele is lehet lapozni a helyszínen. Több mint 600 képpel mesélnek a magyar festészet és a divat kapcsolatáról, a 19. és a 20. század változó nőideáljairól, a magyar származású szépség- és divatikonokról, a leghíresebb divattervezőkről, a tengerész-egyenruhában vagy éppen díszmagyarban megjelenő politikusokról, a szocialista divat kétszínű világáról, de leginkább azokról a festőkről és fotósokról, akiknek a pályáján különösen fontos volt saját koruk öltözködési kultúrájának megidézése.
A tárlatot végigjárva színes benyomást kapunk arról, hogyan jutottak el 100 év alatt a művészek és modelljeik a romantikus kalapok és viktoriánus fűzők, a színes napernyők világától a kényelmesebb, merészebb viseletekig, akár a pucér valóságig. Az idők során a festményeken ábrázolt nők keskenyebbek, kacérabbak lettek, felbukkannak a karakán rúzsok, a fiús frizurák. Ha divatról esik szó, nem jelentenek kivételt a férfiak sem, megjelenésük ugyanúgy esztétikai vonzerőt képezhet, például grófBatthyány Gyula Marich Jenő-portréján (a festő különösen fogékony volt a szépség és a divat iránt, szépségversenyeken is zsűrizett). De a férfiak a tárgyai a hatalom és öltözködés kapcsolatáról szóló szobának is, amiben sajátos visszafejlődést figyelhetünk meg, ha vetünk egy pillantást Horthy Miklós, Ferenc József reprezentatív képeiről Pór Bertalan Rákosi Mátyást megörökítő portréjára.
Külön termet kapott a 20. században szinte percről percre változó kalapdivat, a népviseletek és a kiállítás nagy felfedezése, Czene Béla, aki a kánonon kívül állónak számított. A 60-70-80-as években készítette divatcentrikus, nagyvárosi élethelyzeteket és a trapéznadrágban, miniszoknyában unottan pózoló modern nőt megörökítő különös műveit, amelyek közt nem egy akt is megcsodálható.
Számos nagy festő, Szinyei Merse Pál, Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Csók István, Fényes Adolf és László Fülöp alkotása fellelhető a kiállított művek között. A kiállítás kurátora és a könyv szerzője Molnos Péter művészettörténész, aki több szerzőtárssal működött együtt, köztük Simonovics Ildikóval, Nyáry Krisztiánnal, Ablonczy Balázzsal, Turbucz Dáviddal, Ungváry Krisztiánnal, Kincses Károllyal, Katona Edittel, Czene Mártával és Pozsgainé Szabó Évával.
A kiállítás annyira megmozgatta a nyilvánosságot, hogy a megnyitóján a tömeg az utcán várakozott, hogy bejusson. Itt egyébként húsz év után ismét közönség elé került a legendás, Pataki Ágit ábrázoló Kálvin téri Fabulon-reklám, Erdély Miklós mozaikja, amely az elmúlt éveket szétszedve, dobozokban, egy vidéki tyúkól padlóján vészelte át. November 5-én este a galéria melletti téren mutatták be, ahol Peter Falk szobra is áll, és egy DJ szolgáltatta a zenét.
