Néha lehet úgy is hagyományosat enni, ha hagyjuk a nagymamát és fakanalát pihenni, és helyette étteremben ülünk le egy rántott hús, lecsó vagy gombapaprikás mellé. A Sas utcában lévő Evidens Bistróban mi legalábbis ezt tettük: délben érkeztünk, előzetes figyelmeztetés alapján éhesen. Az étterem egyébként 2013-ban nyitott, ekkor még közel sem volt ilyen felkapott és vendéglátóhelyekben, na meg turistákban gazdag a környék.
Magyar Zoltán és üzlettársai mégis úgy döntöttek, hogy itt rendezik be saját vállalkozásukat, amit a magyar klasszikusokra, élményszerűségre és a vendégekre építettek fel.
Akkor határozták el azt is, hogy "az asztalnál készülő ételek étterme" lesznek, a 200 négyzetméteres terepet ennek megfelelően alakították ki, mindent saját maguk.
Most nyolc szakács és tizenegy felszolgáló dolgozik az étteremben, javarészt régi, összeszokott tagok. Mindenki tud főzni, Zoli maga is évtizedeken át nevelkedett a szakmában, így szilárd alapelvei alakultak ki. Például az, hogy csak akkora adag ételt szolgál fel, amivel ő is jóllakik, akkor is, ha sok csomagolásra szánt papírdobozt kell készleten tartani miatta. Mosolyogva tette hozzá, hogy desszert fronton nem törekednek a nagy választékra, odáig általában nem jutnak el a vendégek.
Ahova viszont mindenképp, az az előétel és a főétel, amiket egy méretes étlapon szedtek listába. A választékban minden ott van, amit klasszikus magyar ételként tartunk számon, úgy mint a gulyás, töltött káposzta, csirkepaprikás, de ezek mellé elfért a Wellington bélszín is. Az étlap minden félévben megújul, ügyelve rá, hogy a nagy kedvencek maradjanak, és csak úgy ráadásként tíz naponta változó kiegészítő fogásokból is válogathatunk.
Mi kezdésként egy hideg vegyes ízelítőnek (3950 Ft) veselkedtünk neki: mangalicakolbászt, szalámit, bivalymozzarellát, libatepertőkrémet, kacsamájpástétomot és abált szalonnát vonultatott fel a csendélet, mellé pirítós és friss zöldségek jártak. A dolog pikantériája, hogy minden, ami a tányérra kerül, saját termék, egyenesen egy fóti farmról vagy épp Szarvasról érkezik.
Zoli javaslatára főételként szürkemarha bélszínpörköltet (6950 Ft) és steaket választottunk. Ezek két fordulóban kerültek elénk, a pörköltet (6950 Ft) az orrunk előtt készítették, egy mobil főzőállomásként működő kocsin, alapos narráció mellett. Ezzel a módszerrel több legyet is ütünk egy csapásra: látjuk, pontosan milyen alapanyagokból készül az ételünk, fortélyokat tanulunk és kellőképpen megjön az étvágyunk. A fokhagymás-mustáros-gombás, szürkemarhából készült bélszíncsíkok mellé baconnel összesütött, rokfortos, kapros joghurttal megspékelt nokedlit és saját márkájú bort kaptunk köretként.
A Mr. Magyar néven futó bélszínsteak (9900 Ft) elkészítését ugyan nem láttuk, de az előttünk lévő eredmény beszélt a szakács helyett: sajtkéregbe foglalt, libamájjal és gombával töltött színtiszta hús, mellé lyoni hagymás burgonya. Desszertként még egy pohárkrémként tálalt, mascarponés, levendulás-sárgabarackos lekvárral turbózott mákos gubát (1850 Ft) is kóstoltunk. Mondani sem kell, hogy pukkadásig teltünk, és végül inkább mi is éltünk a papírdobozok adta lehetőséggel, legalább későbbre is jutott a finomságokból.Az Evidens Bistro klassz ellentmondása, hogy modern környezetben, mégis régi elvekkel operálnak: céljuk, hogy jóllakassák a vendéget, az étkezést jó ízű élménnyé fokozva. És a magyarosság nem csak ízekben, de a kiszolgálásban is jelen van, itt újra elhihetjük, hogy vendéglátó nemzet vagyunk.
