Nyáry Krisztiánt felsőbb értelmiségi körökben szokás lenézni, pedig tény, hogy neki sikerül az, ami az oktatásnak kevésbé: kacifántos szerelmi történetekkel, szaftos részletekkel emberivé tette és megszerettette a kultúrát a nagyközönséggel. A szépirodalmi bulvár magyar nagykövete jelenleg a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója és Kieselbach Tamás galériavezető kérésére írta meg Festői szerelmek című könyvét.
Ahogy az író, úgy a festő is ember, és erre a tényre rávilágítva máris más szemmel nézünk festményeire is: Nyáry a Festői szerelmekben az Így szerettek ők 1-2. kötetekhez hasonlóan fűzi fel az alkotói pályák és az azokat meghatározó nősereg összefonódásait.
Ami pedig az írók esetében a nyomtatott betű és az írott szó, az a festőknél az ecset és az olaj: a könyvben főszerepet játszó hitvesek, szeretők és múzsák életre kelnek a Festők, múzsák, szerelmek kiállítás festményein. A tárlat és a kötet között szoros a kapcsolat, de a Szent István körútról nyíló galéria a könyv nélkül is maradandó élményt nyújt, hiszen a magyar képzőművészet megkerülhetetlen alakjait és izgalmas alkotásait szedi össze egy csokorba.
A művészettörténet kimarad az közoktatási kánonból, és a magyar képzőművészeket a többség fejében hatalmas fekete köd lengi körül, éppen ezért olyanoknak is ajánljuk az ingyenes kiállítást, akik szeretnék alapműveltségüket érdekfeszítő körítéssel feltornászni. És ez sokkal könnyebb, ha megtudjuk, Munkácsy Mihály felesége, Cécile Papier a világ első női festészeti menedzsere volt, aki gondosan megtervezte férje szereplését a társasági eseményeken, vagy hogy Czigány Dezső négy embert gyilkolt meg, második feleségét és gyaníthatóan több más nőt is a környezetében. Talán kevesen tudják, hogy Ady Endre Csinszkája a költő halála után Márffy Ödön felesége és képeinek főszereplője lett, Mednyánszky László pedig hosszú évekig halott szerelmének írta naplóbejegyzéseit, aki ebben az esetben egy paraszti sorból származó fiú volt.
Bepillantást nyerhetünk Rippl-Rónai József, Szinyei Merse Pál szerelmi életébe is, és megismerhetjük a híres Csellózó nő modelljét Berény Róbert képeiről, aki a festővel kötött házassága után képtelen volt kezébe venni a hangszerét.
Híres festőpárosok is felbukkannak a tárlaton, például Ámos Imre és Anna Margit, a tragikus sorsú Galimberti Sándor és Dénes Valéria, valamint Modok Mária és Czóbel Béla is, aki csak hű támaszt nyújtó felesége halála után vette észre, hogy az asszony titokban festett képei remekművek. A női művészek kevésbé szerencsés helyzetére másik példa Fialka Olgáé, akinek hatására Ferenczi Károly a művészpályát választotta: a 14 évvel idősebb nő a házasságkötésük után felhagyott a festéssel, életét a később szintén művésszé váló gyermekeik nevelésének szentelte.
A kiállítás kísérőszövegei nem feltétlenül ismétlik meg azokat a tényeket, amelyekről Nyáry Krisztián a könyvben ír, és az ott szereplő festőkön kívül másokból is kapunk ízelítőt. Látható például Vaszary Jánosból és híres Lila ruhás nőjéből, de a bejáratnál Csontváry Kosztka Tivadar képeibe botlunk, aki feltehetően egyszer sem élt át beteljesült szerelmet életében, mégis szentelt műveket egy ambivalens viszonynak.
A helyszínen kedvezménnyel meg lehet vásárolni a Nyáry-kötetet és a hozzá kapcsolódó reprezentetatív katalógust, és ha szelfizünk a kiállított művekkel, a képeket hashtaggel feltöltve több százezres festményt is lehet nyerni. A hétfői napon már csillapodott a Nyáry-jelenséget kísérő őrület, úgyhogy a kiállításon nyugodtan el lehet merülni a festőkben, szerelmeikben a 80 darab remekműben.
Kieselbach Galéria Festők, múzsák, szerelmek 2016. november 3. - 2016. november 27.
1055 Budapest, Szent István körút 5.
