budapest

szerkesztés

Kisbolygót neveztek el a Gellért-hegyről

Szerzők

  • We Love Budapest

2016. 01. 25. 10:26

Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, mely csillag körül kering. Kevesen tudják, de nemrég elneveztek egy ilyet a Gellért-hegyről is. A 137066-os sorszámot viselő, 1-2 km átmérőjű objektumot 1998. november 23-án fedezte fel Sárneczky Krisztián és Kiss László. A névadás apropója a sajnos igen rövid életű gellérthegyi Uraniae csillagvizsgáló avatásának 200. évfordulója, amiről tavaly emlékeztek meg a csillagászok.

Maga a kisbolygó vagy más néven aszteroida tulajdonképpen egy halvány, jelentéktelen pötty a csillagok többi pöttye között a felvételeken, viszont van odakint egy, amely minden budapesti számára kiemelkedő jelentőséggel bír, bár szinte senki sem tud a létezéséről. A 137066-os sorszámot viselő égitest azért különleges, mert a Gellért-hegyről nevezték el.

Kisbolygót neveztek el a Gellért-hegyről

Fotó: Csillagaszat.hu

Az objektumot 1998. november 23-án fedezte fel SárneczkyKrisztián és Kiss László, akkor viszont csak 2 hónapig sikerült követni. Ezután 2001/2002 fordulóján újra megtalálták, majd 2005-ben és 2006-ban további megfigyelések készültek róla a mátrai obszervatóriumból és a világ több más észlelőhelyéről. Mivel így összegyűlt a szükséges idejű (4 év) megfigyelés, 2006-ban megkaphatta a sorszámát.

Kisbolygót neveztek el a Gellért-hegyről

Fotó: Miklós Rácz

A Napot 2,7 év alatt megkerülő égitest elnevezésének az adott apropót, hogy 2015-ben volt a Gellérthegyi Csillagvizsgáló alapításának 200. évfordulója. A Pollack Mihály által tervezett, a városképet évtizedeken át meghatározó, sajnos igencsak rövid életű (1815. október – 1849. május) csillagvizsgáló az 1848-49-es szabadságharc idején sérült meg, maradványait pedig 1867-ben bontották el végleg. Az épület történetét Illés Hajnalka, a MOME egyik hallgatója az évforduló alkalmából egy iskolai projekt keretében szintén életre keltette.

Kisbolygót neveztek el a Gellért-hegyről

Fotó: Illés Hajnalka

Az egyik felfedező, Sárneczky Krisztián elmondta, hogy egy kisbolygó felfedezése az első lefotózástól az elnevezéséig igen hosszadalmas és bonyolult folyamat: “Egy kisbolygó felfedezőjének azt nevezhetjük, aki elsőként észleli egy láthatóságon belül legalább két külön éjszaka az égitestet. Ha már két különböző évben megfigyelték a kisbolygót, és a több millió megfigyelést tartalmazó archívumokból nem került elő korábbi megfigyelés a mienknél, már biztosan mi leszünk megadva felfedezőnek, de ehhez legalább a további két évben figyelni kell az égitestet.”

Kisbolygót neveztek el a Gellért-hegyről

Fotó: NASA

A névadással kapcsolatban is érdekes információkat tudtunk meg tőle: “Ezt követően az IAU illetékes szervezete, a Minor Planet Center sorszámot ad a kisbolygónak, és az ekkor megadott felfedezőnek 10 évig kizárólagos joga nevet adni az égitestnek. A javaslatokat egy szakmai bizottságnak kell benyújtani, melynek választott, sok országból származó tagjai hagyják jóvá az elnevezést. A szabályok viszonylag megengedőek, politikusokról és katonákról csak száz évvel aktív időszakuk után lehet elnevezni kisbolygót, illetve a házi kedvencek ihlette elnevezéseket sem támogatják, de ezen túl szabad a választás. “

Hasonló tartalmak

Admin mode